KMMI Hírlevél, I. évfolyam, 10. szám. 2009. november 05.

Írta: Zubánics László, Dupka györgy | A kiadás éve: 2009

EZ TÖRTÉNT: Történelmi kisvárosok – Beregszász
Két párhuzamosan futó programmal, a világhírű hegedűvirtuóz Roby Lakatos koncertjével, valamint a Kolozsvári Állami Magyar Színház UNITER-díjas Három nővér című előadásával bezárta kapuit múlt szombat este a pesti Biennále fesztivál.

Ezzekkel és ehhez hasonló csemegékkel találkozhattak azok, akik október 14–31. között az Égtájak Iroda immár második alkalommal megrendezett Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválját választották.

A Miniszterelnöki Hivatal támogatásával életre hívott rendezvény ugyanis kilenc komoly-, könnyű- és kortárs zenei koncertet, egy táncszínházi, hat színházi, egy opera és egy musicalelőadást, hét kiállítást, két irodalmi estet, valamint három könyvkiadói és négy történelmi kisvárosi bemutatkozást, továbbá egész napos filmes és gyermekprogramokat kínált.

„Kemény, zaklatott, de többé-kevésbé sikeres bő másfél hét áll mögöttünk” –összegzett Goldschmied József. Az Égtájak Iroda programigazgatója szerint a sokat hangoztatott gazdasági válság a rendezvényre is rányomta bélyegét, ami leginkább a jegyértékesítésben volt tapasztalható. „Sokkal nehezebb volt a közönségszervezés, mint két évvel ezelőtt, az árbevétel is kevesebb lett, de ennek ellenére az érdeklődés nem esett vissza, sőt, sokkal nagyobb volt, mint két éve” – fejtette ki Goldschmied.

Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár így összegezte a fesztivál eredményeit:

– „Azt remélem, hogy ezzel az igazán sokszínű rendezvénysorozattal sikerült egy kicsit tovább erősíteni részint a magyar – magyar viszonyt, részint azt az erős és széles körű kulturális kapcsolatrendszert, ami minket a szomszédos országokban, valamint a világ különböző országaiban elő magyarokkal összeköt”.

A történelmi kisvárosok sorozatban a szlovéniai Lendva, a horvátországi Vörösmart, az erdélyi Szamosújvár mellett a kárpátaljai Beregszász mutatkozott be (Kárpátalját eredetileg az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház képviselte volna a programsorozatban, azonban a társulat lemondta szereplését.)

A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet szervezésében lebonyolított több mint másfél órás programban volt történelem, közművelődés, vers (megzenésítve is), próza, film, könyvkiadás és gasztronómia is. A Zubánics László-Dupka György-Juhász Sándor-Filep Anita-Nyíri Katalin előadócsoporthoz Füzesi Magda és Czébely Gabriella költők, Schober Ottó közíró csatlakozott a helyszínen, az ő produkcióikat pedig Vlagyimir Balackij filmrészletei és Szajkó Tibor fotóművész Beregszászt bemutató virtuális fotótárlata egészítette ki.
A Beregszászt bemutató este – amelynek a Fészek Művészklub adott otthont – a Schober-Balackij szerzőpáros „Túl a Tiszán van egy város, Beregszász…” című dalával kezdődött, majd a jelenlévők betekintést nyerhettek a közel ezeréves város múltjába Zubánics László történész tolmácsolásában. A történelmi pillanatokat Juhász Sándor illusztrálta Tompa Mihály, Petőfi Sándor, Füzesi Magda, Szepesi Attila verseivel.

Dupka György író a közművelődés helyzetéről beszélt, illetve azokról a szomorú mementókra emlékezett, amelyekre a kárpátaljai magyarság októberben és novemberben emlékezik. Filep Anita kárpátaljai magyar költők megzenésített verseit adta elő, Nyíri Katalin pedig beregi magyar népdalokkal kedveskedett a közönségnek.
Születésének 130. évfordulója alkalmából néhány filmrészlet erejéig megemlékeztek városunk szülöttjéről, Fedák Sáriról is.

Az ünnepség gasztronómiai bemutatóval fejeződött be, ahol a jelenlévők megkóstolhatták Sass Károly kígyós borász díjnyertes borait és pálinkáit, illetve hatféle kárpátaljai kőtteskalácsot.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a Kárpátaljai Szövetségnek (Schober Ottó és Petruska Márta elnökségi tagoknak) a közönség megszervezésében, amelynek köszönhetően a beregszászi bemutatkozó lett a legnézettebb, a maga közel kétszáz fős publikumával.

Összeállította: Dupka György, Zubánics László

Ön a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége hírlevelét olvassa. A hírlevél irodalmi, művészeti híreket, információkat tartalmaz.
A levelezési lista nyilvános, ahhoz bárki csatlakozhat, s bármely tag felvetetheti mások címét.
Vagy küldjön levelet a titkarsag@mekk.uz.ua, kmmi@swi.net.ua email címre.

Csatolmányok

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

  • Ma van nagycsütörtök: a nap, amikor megszületett az Oltáriszentség

    Szédületes töménységgel tárja elénk a nagyhét Jézus tanítását és megváltó keresztáldozatát, a főparancsot és az eucharisztiát. Jézus meghagyta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Üdvtörténetünk legszentebb hetéhez Jézus elárulása, megtagadása, kínzása és megölése épp úgy hozzátartozik, mint di...

  • Idén együtt ünneplik a húsvétot a nyugati keresztények és az ortodox felekezetek

    2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.

Copyright © 2025 KMMI