A Beregszászi Bethlen Gábor Líceum végzős diákjai életük egyik legemlékezetesebb pillanatát élhették át október 24-én délután, hiszen sor került a 2025-ös szalagavató ünnepségre. A városi művelődési ház színpadán ezúttal két végzős osztály, a 11. a és 11. b diákjai kapták meg a reményt és a kitartást jelképező zöld szalagot. Összesen harmincnégy fiatal állt közönség elé életük egyik legemlékezetesebb napján. Ez az alkalom a búcsú kezdetét jelentette, de egyben egy új korszak kapuját is megnyitotta. Mindaz, amit az iskolapadban és azon túl megtanultak, elkíséri őket életük következő állomására.
Az ünnepség során a tanulók mellett a szülők, hozzátartozók és tanárok is osztoztak az örömben. A diákok külön kérése volt, hogy az ünnepre szánt virágok ellenértékét idén jótékony célra ajánlják fel: az így összegyűlt adományokkal Majoros Ádám gyógykezelését támogatják, akinek nagymamája személyesen is köszönetét fejezte ki a megható gesztusért.
A rendezvény elején a jelenlévők egyperces csenddel adóztak a háború áldozatainak emlékére, majd a líceum igazgatója, Pavljuk Erika szólt a megjelentekhez. Köszöntőjét a Biblia szavaival kezdte: „Mindennek rendelt ideje van.” Hangsúlyozta, hogy ez a nap az ünneplésé, amikor „a lelkünket is ünneplőbe öltöztetve” élhetjük meg a meghitt pillanatokat, számot vetve a megtett úttal, és erőt merítve az előttünk álló feladatokhoz.
„Megoldottuk az online tanulás nehézségeit, megmaradtunk a háború megrázkódtatásai ellenére, és a tanulás mellett számos különleges élménnyel is gazdagodtunk” ‒ idézte fel az elmúlt évek fejlődését és nehézségeit.
Külön köszönetet mondott a szülőknek bizalmukért, a pedagógusoknak pedig kitartó munkájukért, majd büszkén szólt a diákok sikereiről: „Tanulóink dobogós helyezéseket nyernek az állami szervezésű megyei versenyeken, sőt országos szintű dobogósunk is van.”
Kiemelte, hogy a tavaly érettségizett tanulók mindannyian sikeresen felvételt nyertek magyarországi és kárpátaljai egyetemekre, ami az iskola eredményességének legszebb bizonyítéka.
Zárszavában Komjáthy Jenő gondolataival bátorította a fiatalokat: „Rossz a világ? Légy jó tehát magad! Üres a lét? Adj tartalmat neki! Az ember szolga mind? Légy te szabad! Hívd sorsodat bátor versenyre ki!”
Ezt követően a diákok Panykó Éva és Gorzó Kamilla osztályfőnökök kíséretében a színpadra vonultak, hogy megkapják a reményt jelképező zöld szalagokat. Az ünnepélyes szalagtűzés után az osztályfőnökök köszöntőszavaira került sor.
Panykó Éva osztályfőnök megható beszédében hét év közös utat idézett fel, melynek során a gyerekek érett, céltudatos fiatalokká váltak. Felidézte a közös élményeket, az online oktatás nehézségeit, a háború okozta megpróbáltatásokat és azt, hogy mindezek ellenére most együtt ünnepelhetnek. Zárásként azt kívánta, hogy tanítványai bátran, önmagukat megvalósítva lépjenek a felnőtté válás útjára.
Gorzó Kamilla osztályfőnök beszédében közös útjukra emlékezett vissza, amelyet az évek során diákjaival együtt jártak végig. „Együtt kezdtük el ezt az utat, együtt felnőttünk, nőttünk, változtunk az évek során.” Kiemelte, hogy „mindannyian egyediek és különlegesek vagytok”, és épp ez a sokszínűség tette igazán különlegessé az osztályt. Végül sok sikert kívánt tanítványainak a nagybetűs életben, arra biztatva őket, hogy valósítsák meg álmaikat, maradjanak kitartóak, és mindig emlékezzenek arra az iskolára, ahonnan indultak.
Babják Edit, a Beregszászi Kistérség Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője beszédében arra biztatta a diákokat, hogy merjenek nagyot álmodni és megőrizni emberi értékeiket: „Legyetek bátrak! Mert a világ a bátor embereké. Legyetek kitartóak, mert az álmaink csak így válnak valóra.” Szavai zárásaként megható útravalót adott: „A gyökereitek Beregszászban vannak, de a szárnyaitok bárhová elrepíthetnek.”
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja Bacskai József ungvári főkonzul nevében is köszöntötte az ünneplőket. Beszédében arra utalt, hogy a tudás megszerzése mindig kitartást, küzdelmet kíván, és biztatta a diákokat, hogy őrizzék meg hálájukat tanáraik iránt. Végül jókívánságait fogalmazta meg: „Kívánom nektek, hogy egész életetek során legyen erőtök, kitartásotok a nehézségeket leküzdeni, alkalmazkodni a változásokhoz.”
„Mikor rátok nézünk, akkor a büszkeség tölt el bennünket, hiszen a kárpátaljai magyarság jövője vagytok” ‒ mondta beszédében Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Kiemelte, hogy bár a fiatalok különböző országokban folytathatják életüket, „az, aki innen, Kárpátaljáról származott el, mindig kárpátaljai marad”, hiszen a szülőföld szeretete örök kötelék. Szimbolikusan felidézte az iskola jelképét is: „A platánlevél, ami a zászlóra van fölhímezve, voltaképpen egy emlék. A szülőföld a mindig visszavár.”
A köszöntésekhez Marosi István görögkatolikus áldozópap és Margitics János református lelkész is csatlakozott, akik Isten áldását kérték a diákokra és a jelenlévőkre.
Az üdvözlőszavak után a végzősök változatos műsora következett. A diákok és tanáraik hónapokon át készültek erre a különleges napra. A vendégek számára összeállított műsorban verssel, dallal és prózával idézték meg az emberi élet legfontosabb értékeit: a hitet, a szeretetet, a családot, a szülőföldhöz való ragaszkodást, az összetartozást, a békét, az igazságot, a becsületet, a szabadságot és a tudást. E szavakat szalagokra írták, majd azokat stafétabothoz kötve jelképesen átadták az utánuk következő diáktársaiknak.
De nemcsak a diákok, a tantestület is készült a szalagavató ünnepségre, és a hagyományokhoz híven egy meglepetésdalt adtak elő a pedagógusok. Idén ez Demjén Ferenc Honfoglalás című dala volt.
Ezt követően az est egyik leglátványosabb része, a palotás és a keringő következett. A színpadon a fiatalok elegánsan, fegyelmezetten, ugyanakkor örömmel és felszabadultan táncoltak. Mozdulataikban ott volt mindaz a munka, amit az elmúlt hetekben a próbák során befektettek. A táncok között vetített képsorok pedig felidézték a közös diákévek legszebb pillanatait.
Az ünnepség végén a végzősök a művelődési ház előtti téren is eltáncolták keringőjüket, ezzel is megosztva a pillanat varázsát a városlakókkal.
