-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 9. (359.) szám. 2023. május 1.
Írta: | Forrás: | 2023. május 01.
Május – Tavaszutó, Ígéret hava, Pünkösd hava
Nevét Maiaról kapta, aki ősi termékenység istennő volt a római mitológiában.
Népi kalendárium
Május 4. – Szent Flórián napja, a magyar tűzoltók napja;
Május 12–14. Fagosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác;
Május 16. Nepomuki Szent János
Május 21. Konstantin napja
Május 25. Orbán napja
Pünkösdi ünnepkör
Áldozócsütörtök: Jézus mennybemenetelének ünnepe, a húsvétot követő negyvenedik nap. Nevét onnan kaphatta, hogy az Egyház a húsvét környéki, évi egyszeri kötelező áldozás határidejéül valamikor ezt a napot adta meg. Sok templom búcsúnapja.
Pünkösd: a húsvétot követő ötvenedik nap. Pünkösd az egyház születésnapja.
Pünkösd a tavaszi időszak és az egyházi év harmadik fő ünnepe. Az ószövetség idején aratási ünnep és a sínai-hegyi szövetségkötés emléknapja volt. Elnevezése a görög pentekoszté, az ötvenedik szóból származik, mivel húsvét után az ötvenedik napon van a helye a naptárban. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is tehát mozgó ünnep a niceai zsinat (Kr. u. 325) határozata óta.
A pünkösdhöz fűződő legarchaikusabb szokás a pünkösdi királyválasztás. A pünkösdi királyt – akit versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bothúzással választottak ki – egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre, mulatságra. Minden kocsmában „ingyen rovása” volt (vagyis a község fizette a fogyasztását), lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették. A legények engedelmességgel tartoztak neki. (Európa jelentős részében a középkor óta választanak pünkösdi királyt.)
A pünkösdi királynéjárás a Dunántúlon még napjainkban is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formájában. A lényege a kislányok termékenységvarázslással egybekötött köszöntése. A köszöntés négy fő mozzanatból áll: négy kislány vezet egy ötödiket, majd egy házhoz érve, az udvaron megállva a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki. Énekelve körbe járják a királynét és végül termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik.
Az ünnephez énekes, táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak, amelyek egyik legismertebb szövegmotívumát szinte minden magyar gyermek ismeri még napjainkban is. Ez a Bújj, bújj zöld ág című dalocska.
A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.
Pünkösdölés: Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adomány-gyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel.
A kis leánykák fejökre pünkösdi rózsából kötött koszorút téve, fehérbe felöltözve házról-házra járnak, minden ház előtt körbe állva körülfogják a pünkösdi királynét, s midőn valahová bemennek, Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus-sal beköszöntenek és kérdezik: Szabad-e pünkösdő'nyi? Ha nem szabad, szépen tovább mennek, ellenkező estben pedig éneklik: Meghozta az isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királynéasszonykát vagy Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja vagy A pünkösdnek jeles napján Szen'lélek Isten kű'dötte erősítse meg szívünket.
Szentháromság napja: Pünkösd utáni vasárnap. Kultusza a barokk korban teljesedett ki. Számos szobrot állítottak tiszteletére, sok helyen pedig a templom búcsúnapja. Úrnapja: Az Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök, körmenet.
Úrnapja: mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ezen a napon az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagyheti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Az Úrnapját (Corpus Domini) a 13. század óta ülik meg. Az egyház szándéka szerint ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak. Körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket – különösen a középkorban - nagy vigasságok követték. Krónikások jegyezték fel, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint. A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít.
A magyar nyelvterület katolikus vidékein e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön „a nagy idő”, három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 8. (358.) szám. 2023. május 1.
Írta: | Forrás: | 2023. május 01.
EZ VOLT 2023 ÁPRILISÁBAN
Elismerések
* Magyar állami kitüntetéseket adtak át április 12-én Kárpátalján. A Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke által odaítélt elismeréseket Íjgyártó István, Magyarország kijevi nagykövete és Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja adta át a beregardói Perényi Kultúrkúriában.
Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott:
Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Művészeti Osztályának vezetője a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás fenntartása és színvonalának megőrzése, valamint az anyanyelv ápolása érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként;
Bátori József, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka a kárpátaljai magyar közösség életkörülményeinek javítása érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként;
Bakancsos László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökségi tagja a kárpátaljai magyarság politikai, gazdasági és szociális érdekek képviseletében betöltött szerepe, valamint a helyi magyar közösségek kulturális és sportéletének fejlesztése, illetve a fiatal generációk nevelése érdekében végzett példaértékű tevékenysége elismeréseként.
Magyar Arany Érdemkeresztet kapott:
Györke Róbert, a Nagygejőci Gimnázium igazgatója, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke a kárpátaljai magyarság megmaradása, illetve anyanyelvű oktatásának biztosítása iránti elkötelezett munkája elismeréseként;
Marosi István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Görögkatolikus Lelkészségének vezetője és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium vezetője tudományos és ismeretterjesztő munkája, valamint a kárpátaljai közép- és felsőfokú oktatás intézményrendszerének fejlesztésében vállalt szerepe elismeréseként;
Sipos Géza, a Sámuel Alapítvány elnöke a Kárpátalján élő árva, illetve nehéz sorsú gyermekek felkarolása érdekében a kárpátaljai nevelőszülői hálózat kiépítése és fejlesztése terén végzett lelkiismeretes szolgálata, illetve a család típusú gyermekotthonok megalapításában betöltött szerepe elismeréséül;
Szarvas Gábor, a Lvivi Nemzeti Művészeti Akadémia tanára, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének alapítója és elnöke a Lembergben élő magyar közösség szolgálatában és kulturális értékeinek megőrzésében, illetve a magyar−ukrán kapcsolatok előmozdításában vállalt szerepe, valamint a Lemberg megye területén található magyar emlékhelyek létrehozása és gondozása érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként.
* Kazinczy-díjat vehetett át Katona-Mironova Berta. A tanárnő meghatározó szerepet tölt be Kárpátalja kulturális-oktatási életében, tevékenysége, kitartása, rendíthetetlen hite példaértékű a honi és az elszakított területek tanár-társadalma előtt. 2003 óta szervezi a Szép Magyar beszéd verseny kárpátaljai döntőjét, növendékeivel rendszeresen eredményesen részt vesz az anyanyelvi versenyek döntőin, jól felkészített tanulói Kárpát-medencei összevetésben is megállják a helyüket.
Gratulálunk!
-
Kárpátaljai Hírmondó 2023. év (letölthető pdf formátum)
Írta: | Forrás: | 2023. április 16.
Kárpátaljai Hírmondó – 2023. év
XIX. évf. 1. szám
XIX. évf. 2. szám
XIX. évf. 3. szám
XIX. évf. 4. szám -
Együtt 2023/1
Írta: | Forrás: | 2023. április 14.
A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata, az 1965–1967 között Ungváron megjelent szamizdat jogutódja, újraindult 2002-ben.Felelős kiadó és lapigazgató: Dupka György
Szerkeszti a szerkesztőbizottság:
Elnök: Vári Fábián László (szépirodalom)
Szerkesztők: Marcsák Gergely (olvasószerkesztő), Csordás László (kritika), Zubánics László (tanulmány), Dupka György (kultúra), Fábián Zoltán (tipográfia).
Védnökök: S. Benedek András alapító-főszerkesztő (1966–1967), Pomogáts Béla irodalomtörténész, Nagy Zoltán Mihály alapító-főszerkesztő (2002–2008)
Tanácsadók: Botlik József, Finta Éva, Füzesi Magda
Megjelenik kéthavonta a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet támogatásával.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 7. (357.) szám. 2023. április 1.
Írta: | Forrás: | 2023. április 01.
Ez lesz 2023 áprilisában
Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 6. (356.) szám. 2023. április 1.
Írta: | Forrás: | 2023. április 01.
Ez volt 2023 márciusában
Elismerések
* A beregszászi születésű Lőrincz P. Gabriella költőt, írót, irodalomtörténészt, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatóját Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma a szakmai szervezetek felterjesztése alapján József Attila-díjjal tüntette ki. Jelenleg Nógrád megyében, Szandán él.
* A beregszászi születésű Kristán Attila Jászai Mari-díjas színművészt március 14-én Magyarország Érdemes Művésze díjjal tüntették ki a Pesti Vigadóban. 2013-tól a Nemzeti Színház színművésze.
* A Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntette ki Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspököt. A kitüntetés átadására Esterházy János felvidéki mártír politikus emlékezete kapcsán került sor a magyar Országházban március 12-én. A nívós elismerést Majnek Antal a kárpátaljai magyarságért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként vehette át.
Gratulálunk a kitüntetetteknek!
-
Az idő súlya alatt
Írta: | Forrás: | 2023. március 26.
Nagy Zoltán Mihály: Az idő súlya alattNovellák
Kárpátaljai Magyar Könyvek 105.
Felelős kiadó: Dupka GyörgyFelelős szerkesztő: Gortvay ErzsébetFedélterv, illusztrációk: Réti JánosSzedés, tördelés: Kövy EditIntermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 2001
Készült: a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával.
-
Páros befutó
Írta: | Forrás: | 2023. március 26.
Nagy Zoltán Mihály: Páros befutóRegény
Kárpátaljai Magyar Könyvek 111.
Lektorálta Gortvay ErzsébetIllusztrációk Jankovics MáriaFelelős kiadó: Dupka GyörgyFelelős szerkesztő: R. Bulecza RozáliaMűvészeti szerkesztő: Dupka ZsoltKorrektor: Fejes JánosIntermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 2002
Készült a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával
-
A teremtés legnehezebb napja
Írta: | Forrás: | 2023. március 26.
Nagy Zoltán Mihály: A teremtés legnehezebb napjaA Sátán fattya című trilógia 3. része
Második kiadás
Kárpátaljai Magyar Könyvek 144.
Felelős kiadó: Dupka György
Felelős szerkesztő: Barzsó Tibor
Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 2006
Készült a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával.
-
A valóság szaga
Írta: | Forrás: | 2023. március 08.
Lengyel János: A valóság szagaKisprózai vegyestál verskörettel, kárpátaljai módra
Kárpátaljai Magyar Könyvek 142.
Felelős kiadó: Dupka György
Felelős szerkesztő: Nagy Zoltán Mihály
Illusztrációk: Magurszky Norbert
Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 2006
Készült a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával.
