Könyvek - KMMI | Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet

„Oroszföldön meggyötörve…”

Írta: | Forrás: | 2023. november 04.

„Oroszföldön meggyötörve…”
A GULÁG–GUPVI-kutatók nemzetközi fóruma Kárpátalján, 2022
Nemzetközi emlékkonferencia, Beregszász, 2022. november 18.

Kárpátaljai Magyar Könyvek 305.

Sorozatszerkesztő és felelős kiadó: Dupka György
Szerkesztette: dr. Dupka György, dr. Zubánics László, dr. Zékány Krisztina
A közölt tanulmányok tartalmáért a szerzők a felelősek
Lektorálta: dr. Zubánics László, dr. Zékány Krisztina

Orosz fordítás: dr. Lengyel Sándor
Közreműködő, fotók, képszerkesztő: Fuchs Andrea
Tördelés és borítóterv: Dupka Zsolt

A kötet a 2022. november 18-án Beregszászban a Szolyvai Emlékparkbizottság által rendezett GULÁG–GUPVI Fórum 2022. évi nemzetközi emlékkonferencia anyagait és a felkért kutatók tanulmányait tartalmazza.

Készült a Szolyvai Emlékparkbizottság kutatóműhelyében.

Szolyvai Emlékparkbizottság – Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 2023

A kiadvány megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 21. (371.) szám. 2023. november 1.

Írta: | Forrás: | 2023. november 02.

November – Szent András hava – őszutó – enyészet hava

November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik, amelynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

Népi kalendárium

November 1. – Mindenszentek napja. A naptárban név szerint nem említett összes szentek emléknapja. A 9. század óta kötelező ünnep. A 20. században a halottak napjának előestéje, vigíliája lett. A katolikus hagyományok szerint e napon az élő és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. A néphit úgy tartja, hogy ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé ismert volt az a szokás, hogy megterítettek számukra: kenyeret, sót, vizet téve az asztalra. Mindenszentek napja a népi táplálkozásban jeles napnak számított, ekkor gazdagon étkeztek: húsleves, töltött tyúk, diós-mákos kalács, rétes került a családtagok elé.

A mindenszentek utáni hetet halottak hetének nevezik, régen gyászruhát viseltek ezekben a napokban. Tilos volt mosni, mert úgy tartották, hogy a halottaknak vízben kellene feküdni.

A hónap első napjához időjárásjóslás is kapcsolódik: „Ha ez a nap nedves: lágy telet, ha tiszta: erős, havas telet mutat.”

November 2. – Halottak napja. A család halottaira való emlékezés napja. Újabban egy-egy közösség, falu vagy város, sőt a nemzet hősi halottairól is megemlékeznek. Napjainkban a két emléknap erősen összekapcsolódik, és az utódok temetőjárása jellemzi; az elődök sírjainál találkozik a rokonság, akik gyertyát, mécsest gyújtanak a halottaik lelki üdvéért. Akiknek a sírja, nyughelye ismeretlen, mert háborúban, idegenben haltak meg, azokért a temetők kőkeresztjeinél, vagy otthon, a lakóházak ablakában égnek a gyertyák.

A magyar nyelvterület sok vidékén szokásban volt, hogy halottak napján megvendégelték a szegényeket és a koldusokat. Úgynevezett kóduskalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is imádkozzanak egy-egy család halottaiért.

November 11. – Márton napja. Szent Márton Pannóniában, a mai Szombathely római kori elődjében, Savariában született 316/317-ben. Életútját csodák és gyógyulások kísérték, jóságáról legendák keringtek. Fontos hittérítő munkát végzett. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott. Emlékét helynevek, templomok, oltárképek őrzik.

Szent Márton napjához számos hagyomány fűződik. A pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak, s úgy tartották, ahány ága van Szent Márton vesszejének, annyi malaca lesz a kocának. Általánosan ismert az a mondás is, hogy „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A szólás eredete a szent legendájával függ össze: Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a libák gágogása elárulta rejtekhelyét.

Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész évben bővében legyenek az ételnek, italnak. A libasülthöz a bortermelő vidékeken újbort ittak, amit ekkor kóstoltak meg először, mondván: „A bornak Márton a bírája”.

Az időjárásra vonatkozó sok jóslás közül álljon itt egy kalendáriumi regula: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

November 19. – Erzsébet napja. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) a katolikus egyház egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő női szentje. II. András király leánya vezeklő életmódot folytatott, gyakran böjtölt és virrasztott. Árvamenhelyet és kórházat alapított, részt vett a betegápolásban. Segítette a rászorulókat, sokat jótékonykodott. A legenda szerint a szegényeknek vitt alamizsna a kötényében rózsává változott, amikor sógora kérdőre vonta őt. Hazánkban az egyik legkedveltebb névünnep. Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.”

November 25. – Katalin napja. Szent Katalin a 3–4. században élt az egyiptomi Alexandriában. Keresztény hitéért halt mártírhalált. Legendája szerint szép és okos királylány volt, akinek egyik látomásában megjelent Jézus, és eljegyezte őt. Katalin vértanúságakor ismét megjelent, és megígérte, hogy meghallgatja azokat, akik menyasszonyához imádkoznak. Így lett Katalin a házasságra vágyó leányok védőszentje. Okossága miatt egyetemek, tudósok, diákok patrónájává is vált.

Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ha a vízbe tett gyümölcság, más néven katalingally karácsonyig kizöldül, a leány közeli házasságkötése várható. Ha a legény lopott női inget tett a párnája alá, éjjel megálmodta ki lesz a felesége.

A Katalin napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, a karácsony locsog; ha Katalin potyogós, a karácsony ropogós.”

November 30. – András napja. Szent András apostol, a keleti egyház védőszentje az első században élt. András egyike azon két tanítványnak, akik először követték Jézust. Az apostolok szétválása után Kis-Ázsiában hirdette az evangéliumot. Hittérítő tevékenységéért keresztre feszítették. A hagyomány szerint keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik az ilyen formájú keresztet andráskeresztnek.

Az András szó eredeti jelentése férfi, férfias. Névnapja az eladó lányok számára a legfontosabb férjjósló alkalom.

A nap időjárása a karácsonyival ellentétes: „Ha András fagyos, karácsony totyakos.”
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 20. (370.) szám. 2023. november 1.

Írta: | Forrás: | 2023. november 02.

Ez volt 2023 októberében

ELISMERÉSEK

* Kihirdették a Prima Primissima díj idei jelöltjeit – írta az MTI. A jelöltek között van a kárpátaljai Füzesi Magda József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő, író is.

* Magyarországi állami kitüntetéseket adtak át október 11-én a beregardói Perényi Kultúrkúriában. Az alkalmat Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Beregszászi Konzulátusa szervezte, amelyen átadták azokat a magas elismeréseket, amelyeket Novák Katalin magyar köztársasági elnök adományozott kárpátaljai személyeknek.

* Dobsa Arankát, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Nagyszőlősi Járási Szervezetének elnökét, a Tiszakeresztúri Általános Iskola nyugalmazott igazgatóját a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki a kárpátaljai magyar nyelvű oktatásban végzett kimagasló szakmai munkája és elhivatott pedagógusi tevékenysége elismeréseként.

* Gerevich János, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai kirendeltségének vezetője a Magyar Arany Érdemkeresztet kapta meg az Ukrajnának nyújtott magyar támogatáspolitika és humanitárius segítségnyújtás gyakorlati megvalósításában betöltött szerepéért, valamint a nehéz helyzetben élő kárpátaljai emberek érdekében végzett odaadó munkája elismeréséért.

* Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat elnöke szintén a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vette át. A méltatása szerint a segélyezési, támogatási és humanitárius problémák megoldása, a rászoruló gyermekek pedagógiai fejlesztése, és a mozgásukban akadályozottak segítése terén egyaránt odaadó munkája elismeréseként kapta az érdemkeresztet.

* Sepa János helytörténész, a Beregvidéki Múzeum nyugalmazott alapító igazgatója a Magyar Arany Érdemkeresztben részesült helytörténeti gyűjtőmunkájáért, valamint a magyar hagyományok továbbélését szolgáló több évtizedes tevékenységéért.

* A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetését adományozták Egressy Miklós görökatolikus papnak, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum volt igazgatójának. Egressy atyát közel három évtizedes lelkipásztori szolgálatáért, a rendszerváltás után újjászülető Ung-vidéki közösségek szervezésében vállalt szerepéért, az odaadó és kitartó iskolaigazgatói munkásságáért és karitatív tevékenységéért ismerték el.

* Rajtuk kívül Czébely Lajos viski költő, helytörténész, nyugalmazott pedagógus, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Viski Alapszervezetének tagját tüntették ki Magyar Ezüst Érdemkereszttel, valamint Kallós Zoltán Díjjal, akinek egy későbbi időpontban Visken adják át az elismeréseket.

* A beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi Házban kihirdették a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által 2017-ben alapított Linner-díj idei kitüntetettjeinek nevét. Emberségéért, szakmai hozzáértéséért, áldozatos munkájáért 2023-ban dr. Csík Adalbert-Ferenc, a Kárpátaljai Magyar Egyészségügyi Dolgozók Társaságának elnöke, fül-orr-gégész, a Técsői Járási Kórház, majd az Aknaszlatinai Allergológiai Kórház egykori vezetője részesült a díjban. Rajta kívül az idén elhunyt dr. Kertész Árpád beregszászi belgyógyász, gyermekgyógyász tevékenységét ismerték el a díjjal posztumusz. Ápoló kategóriában Nagy Zsuzsannát, a Beregszászi Linner-kórház gyermekosztályának ápolóját tüntették ki.

* A Kárpátaljai Magyar Tudományos Tanács (KMAT) 2023. évi díjazottjai:

– Hires-László Kornélia a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontban végzett magas színvonalú kutatómunkája elismeréseként, illetve a nemzetközi kutatásmódszertani eljárások és normák szerinti empirikus szociológiai kutatásoknak a kárpátaljai magyar tudományosságban való meghonosításában betöltött kiemelkedő szerepéért;

– Nagy Natália, az Ungvár Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének docense, a filológiai tudományok kandidátusa a kárpátaljai magyar tudományos életben betöltött kiemelkedő szerepéért, illetve tudományszervezői munkásságért;

– Tegza Antónia, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézete (UNE UMOTI) Fizika és Matematika Tanszékének másodállású docens oktatója eredményes kutatói tevékenységéért érdemelte ki a KMAT 2023. évi díját természettudományok kategóriában a kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért;

– Ferkó Oxána, az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék munkatársa kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért;

– Kovács Attila, a Munkácsi Állami Egyetem Mérnöki, Technológiai és Szakmai Oktatási Tanszékének főelőadója, a Nagydobronyi Líceum biológiatanára, igazgatóhelyettese tudományos, kutatói tevékenységéért, eredményes munkásságáért;

– Dr. Dutko Sándor PhD, az Ungvári Nemzeti Egyetem Sebészeti Betegségek Tanszékének asszisztense szakorvosi, tudományos, kutatói tevékenységéért, eredményes tudományszervezői munkásságáért részesült a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács elismerésében.

* A Magyar Újságírók Közössége (MÚK) által alapított Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat kapott Kovácsné Marton Erzsébet újságíró, a Kárpátinfo hetilap felelős szerkesztője. Lengyel János újságíró, a MÚK elnökségi tagja laudálta.

* Majnek Antal nyugalmazott püspök Pásztor Ferenc-díjban részesült közel három évtizedes munkája elismeréséül.

* Idén is kiosztották a Kós Károly Testület által szervezett televíziós filmszemle díjait Palicson. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által meghirdetett szemlén riport és tudósítás, portré és kisfilm, önálló dokumentumfilm, önálló ismeretterjesztő film és fikciós kategóriában osztottak díjakat. A TV21 Ungvár munkatársai közül Debreceni Kamilla szerkesztő-riporter és Balla Béla operatőr-vágó portré kategóriában második helyezést ért el a Várady Enikőről szóló, Az élet él című alkotással. Riport, tudósítás kategóriában második lett K. Debreceni Mihály és Vass Tamás A munkácsi turul meggyalázása című összeállítása. Rövidfilm, portré kategóriában különdíjban részesült K. Debreceni Mihály és Bereczky Tamás Akácfa a sziklában című alkotása, amely Pál István Szalonna gondolatait mutatja be a kárpátaljai magyarságról.

Szívből gratulálunk!
15 éves a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet

Írta: | Forrás: | 2023. november 02.

Dupka György, Zubánics László: 15 éves a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet

KMMI-füzetek XXXI.

Sorozatszerkesztő: Zubánics László elnök
Kiadja: a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet
Felelős kiadó: Dupka György igazgató
Szerkesztette: Szemere Judit
Műszaki szerkesztő: Dupka Zsolt
Ungvár–Budapest, 2023

Készült a Bethlen Gábor Alap támogatásával
A kárpátaljai magyar nyelvű helytörténeti, honismereti, tudományos könyvek válogatott bibliográfiája

Írta: | Forrás: | 2023. október 26.

Dupka György – Zubánics László: A kárpátaljai magyar nyelvű helytörténeti, honismereti, tudományos könyvek válogatott bibliográfiája (1836–2023)

KMMI-füzetek XXX.

Sorozatszerkesztő: Zubánics László elnök

Kiadja: a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet

Felelős kiadó: Dupka György igazgató

Szerkesztette: Szemere Judit

Műszaki szerkesztő: Dupka Zsolt

A címlapon: Boksay József: Ungvári látkép (Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum gyűjteménye)

Ungvár–Budapest, 2023

Készült a Bethlen Gábor Alap támogatásával
Együtt 2023/4

Írta: | Forrás: | 2023. október 13.

A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata,
az 1965–1967 között Ungváron megjelent szamizdat jogutódja, újraindult 2002-ben.

Felelős kiadó és lapigazgató: Dupka György

Szerkeszti a szerkesztőbizottság:

Elnök: Vári Fábián László (szépirodalom)

Szerkesztők: Marcsák Gergely (olvasószerkesztő), Csordás László (kritika), Zubánics László (tanulmány), Dupka György (kultúra), Fábián Zoltán (tipográfia).

Védnökök: S. Benedek András alapító-főszerkesztő (1966–1967), Nagy Zoltán Mihály alapító-főszerkesztő (2002–2008)

Tanácsadók: Botlik József, Finta Éva, Füzesi Magda

Megjelenik kéthavonta a Bethlen Gábor Alap, a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet támogatásával.
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 19. (369.) szám. 2023. október 1.

Írta: | Forrás: | 2023. október 01.

OKTÓBER – MINDSZENT HAVA

Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez.

A katolikus egyház októbert a rózsafüzér hónapjának tekinti. A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, a protestánsok pedig gyakran a reformáció hónapjának, mivel Magyarországon október 31-én tartják a reformáció ünnepét.

Népi megfigyelések:
- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz;
- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent;
- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél;
- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február;
- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz.
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 18. (368.) szám. 2023. október 1.

Írta: | Forrás: | 2023. október 01.

Ez volt 2023 szeptemberében

ELISMERÉSEK

* Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága 2023. augusztus 23-án döntött tudományos címek és fokozatok odaítéléséről. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatóinak köre ezúttal egy docenssel bővült. Docensi címet szerzett dr. Pősze Andrea, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének bázisán működő Ukrán Tanszéki Csoport oktatója.

* Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) ügyvezető igazgatója a megyei közigazgatás tanácstermében vette át a Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke által aláírt elismerő oklevelet.

* Szeptember 18-án, a Magyar Írószövetség székházában tartotta meg éves közgyűlését a Magyar Pen Club. Ekkor szavaztak az új tagok felvételéről is. Mások mellett a Magyar Pen Club tagja lett dr. Dupka György történész is.

* Vidnyánszky Attilának, a budapesti Nemzeti Színház vezérigazgatójának Farkaslakán adták át az idei Tamási Áron-díjat. Mint A. Szabó Magda, a budapesti Tamási Áron Közalapítvány elnöke rámutatott, az író özvegyének végakarata szerint az elismeréseket Tamási Áron születésnapján adják át.

* 2023.szeptember 23-án Temesváron, a Szórvány Alapítvány működésének 30 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tízévenként odaítélt Pro Minoritate-díjat 2023-ban a kárpátaljai dr. Dupka György történész, író kapta. A róla szóló laudációt Bakk Miklós politológus készítette.
Együtt 2023/3

Írta: | Forrás: | 2023. szeptember 04.

A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata,
az 1965–1967 között Ungváron megjelent szamizdat jogutódja, újraindult 2002-ben.

Felelős kiadó és lapigazgató: Dupka György

Szerkeszti a szerkesztőbizottság:

Elnök: Vári Fábián László (szépirodalom)

Szerkesztők: Marcsák Gergely (olvasószerkesztő), Csordás László (kritika), Zubánics László (tanulmány), Dupka György (kultúra), Fábián Zoltán (tipográfia).

Védnökök: S. Benedek András alapító-főszerkesztő (1966–1967), Nagy Zoltán Mihály alapító-főszerkesztő (2002–2008)

Tanácsadók: Botlik József, Finta Éva, Füzesi Magda

Megjelenik kéthavonta a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet támogatásával.
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 17. (367.) szám. 2023. szeptember 1.

Írta: | Forrás: | 2023. szeptember 01.

Szeptember – őszelő, Szent Mihály hava

Szeptember (ősi magyar nevén Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból, amelynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös.

Az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség és a csillagászati ősz (a déli félgömbön a csillagászati tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.

Népi kalendárium

Szeptember 1. A meteorológiai ősz kezdete, Egyed napja. E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra. A népi időjóslás szerint Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz.

Szeptember 5. Lőrinc napja. Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belepisil a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.

Szeptember 8. Fecskehajtó Kisasszony napja, Mária napja. Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést. A népi hiedelem szerint Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.

A népi időjóslás szerint amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: „Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”

Szeptember 14. Lambert napja, amely ugyancsak időjárást jövendöl. Ha ezen a napon szép az idő, szép lesz majd a jövő év tavasza is.

Szeptember 18. Péter napja. A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig „40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.

Szeptember 21. Máté napja. „Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.

Szeptember 29. Mihály napja. A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, amellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan.

E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek. A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni.

Sokféle szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például:

„Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni” vagy „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”

Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is:

„Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”

Időjárásjósló nap is. Ha dörög az ég, szép lesz az ősz, de nagy tél következik. Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.

Ilyenkorra már kiforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmak őszi időszaka, amely Katalin napjáig (november 25.) tartott.

E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.