• Együtt 2023/3

    Írta: | Forrás: | 2023. szeptember 04.

    A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata,
    az 1965–1967 között Ungváron megjelent szamizdat jogutódja, újraindult 2002-ben.

    Felelős kiadó és lapigazgató: Dupka György
    Szerkeszti a szerkesztőbizottság:
    Elnök: Vári Fábián László (szépirodalom)
    Szerkesztők: Marcsák Gergely (olvasószerkesztő), Csordás László (kritika), Zubánics László (tanulmány), Dupka György (kultúra), Fábián Zoltán (tipográfia).
    Védnökök: S. Benedek András alapító-főszerkesztő (1966–1967), Nagy Zoltán Mihály alapító-főszerkesztő (2002–2008)
    Tanácsadók: Botlik József, Finta Éva, Füzesi Magda

    Megjelenik kéthavonta a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet támogatásával.

  • Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 17. (367.) szám. 2023. szeptember 1.

    Írta: | Forrás: | 2023. szeptember 01.

    Szeptember – őszelő, Szent Mihály hava

    Szeptember (ősi magyar nevén Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból, amelynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös.

    Az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség és a csillagászati ősz (a déli félgömbön a csillagászati tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.

     

    Népi kalendárium

    Szeptember 1. A meteorológiai ősz kezdete, Egyed napja. E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra. A népi időjóslás szerint Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz.

    Szeptember 5. Lőrinc napja. Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belepisil a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.

    Szeptember 8. Fecskehajtó Kisasszony napja, Mária napja. Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést. A népi hiedelem szerint Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.

    A népi időjóslás szerint amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: „Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”

    Szeptember 14. Lambert napja, amely ugyancsak időjárást jövendöl. Ha ezen a napon szép az idő, szép lesz majd a jövő év tavasza is.

    Szeptember 18. Péter napja. A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig „40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.

    Szeptember 21. Máté napja. „Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.

    Szeptember 29. Mihály napja. A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, amellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan.

    E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek. A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni.

    Sokféle szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például:

    „Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni” vagy „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”

    Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is:

    „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”

    Időjárásjósló nap is. Ha dörög az ég, szép lesz az ősz, de nagy tél következik. Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.

    Ilyenkorra már kiforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmak őszi időszaka, amely Katalin napjáig (november 25.) tartott.

    E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

  • Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 16. (366.) szám. 2023. szeptember 1.

    Írta: | Forrás: | 2023. szeptember 01.

    Ez volt 2023 augusztusában

    ELISMERÉSEK

    * A budapesti ukrán nagyköveti poszt várományosa, a több mint tizenhat hónapja az ukrán hadsereg kötelékében szolgáló Fegyir Sándor részére Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka az Arany Kereszt kitüntetést adományozta. Az őrmesteri rangban lévő, „lövészárok-professzorként” is emlegetett Fegyir Sándor Ungváron vette át a kitüntetést.

    * Idén Czébely Lajos viski helytörténész, költő, pedagógus és zenész is megkapta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Az elismerést 10 külhoni magyarnak adta át Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes augusztus 18-án a Hagyományok Házában. „A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adományozható”. Czébely Lajos a közeljövőben otthonában veszi át a kitüntetés.

    * Gróf Széchenyi Imre-díjjal tüntették ki Molnár Zsoltot, a Verbőci Református Egyházközség lelkipásztorát, zsinati jegyzőt a magyar államalapítás ünnepe alkalmából tartott állami kitüntetések és szakmai elismerések átadóján Budapesten. A kitüntetést dr. Nagy István magyar agrárminiszter adta át. A kárpátaljai lelkész a Kárpát-medence magyar gazdatársadalmának megerősítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért kapta meg a rangos díjat.

    * Novák Katalin magyar köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki Demkó Ferencet, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynökét, kerületi esperest. Az elismerést augusztus 18-án Semjén Zsolt, Magyarország nemzet- és egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese adta át a Hagyományok Házában. Demkó Ferenc a kárpátaljai görögkatolikus közösség lelkipásztori ellátását és a magyar identitás megőrzését szolgáló tevékenységért, illetve a háború elől menekülőket felkaroló felelősségteljes szervezőmunkájáért kapta meg a rangos elismerést.

    * A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta Dalmay Árpád nyugalmazott középiskolai tanár, újságíró, a Rákóczi Szövetség Nyíregyházi Szervezetének elnöke, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A magyar kultúra kárpátaljai megőrzését és továbbéltetését szolgáló munkájáért kapott elismerést Semjén Zsolt Magyarország nemzet- és egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese adta át augusztus 18-án délelőtt a Hagyományok Házában.

    * Dr. Nagy István magyar agrárminiszter Miniszteri Elismerő Oklevélben részesítette id. Hidi Endre kárpátaljai iparművészt és keramikust augusztus 17-én Budapesten. Id. Hidi Endre a hagyományos fazekasság szellemiségének megőrzése érdekében végzett kivételes munkájáért kapta meg a minisztérium kitüntetését.

    Gratulálunk!

  • Haklik Sándor vértanú

    Írta: | Forrás: | 2023. augusztus 11.

    Dupka Nándor: Haklik Sándor vértanú

    A Kárpátaljai Római Katolikus Egyház hitvallói (1945–1991)

    KMMI-füzetek XXIX.

    Sorozatszerkesztő: Zubánics László elnök
    Kiadja: a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet
    Felelős kiadó: Dupka György
    Lektorálta: dr. Zubánics László
    Szerkesztette: Szemere Judit
    Műszaki szerkesztő: Dupka Zsolt
    Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest 2023
    Készült a Bethlen Gábor Alap támogatásával
  • Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 15. (365.) szám. 2023. augusztus 1.

    Írta: | Forrás: | 2023. augusztus 01.

    Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 15. (365.) szám. 2023. augusztus 1.

    Augusztus – Nyárutó, Újkenyér hava

    Augusztus az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról, Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart a naptárban, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött. A 18. századi nyelvújítók szerint az augusztus: Hévenes. A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi.

     

    Népi kalendárium

    Augusztus 1. – Vasas Szent Péter napja

    Szent Péter ünnepe annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. A vasas elnevezés széttört bilincseire utal. Vasas Szent Péter a testi és lelki betegek gyógyítója, de az ő segítségét kérhetik a rossz szokások rabjai is.

    Ezen a napon a gondos szőlősgazda nem dolgozott, még csak a szőlőbe sem mehetett ki, mert ellenkező esetben a szemek a fürtről mind lehullottak volna. A kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint, ha ekkor esős az idő, akkor jó termés várható, de később már hiába esik, nem lesz kukorica.

    Augusztus 4. – Domokos napja

    Időjárásjelző nap, amelyen a téli időt jövendölték meg: „Domokos, ha forró, követi a sok hó.” A népi megfigyelések szerint a hosszú kánikula elhúzódó telet jelez.

    Augusztus 5. – Krisztina napja

    E nap időjárásából a szüret idejére, a várható termésre jósoltak: „Ha Krisztina szontyoru, a szüretnek beborult.” Ám a szép, tiszta idő bőséges szőlőtermést ígért.

    Augusztus 10. – Lőrinc napja

    A nap időjárása az ősz jellegére utal: ha szép, tiszta az idő, napfényes ősz, jó bortermés várható. Lőrinc-nap után a szúnyogok csípősebbekké válnak. A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, úgy mondták, lőrinces, lucskos lesz.

    Tűzoltók, cukrászok, pékek fordulnak Szent Lőrinchez égési sérülések esetén.

    Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja

    A legrégebbi Mária-ünnep, Mária mennybemenetelének ünnepe, sokfelé búcsúnap. A magyarok számára különleges jelentőséggel bír, hiszen Szent István hazánkat Szűz Mária oltalmába ajánlotta.

    Virágokat és gyógynövényeket szentelnek, s a megszentelt növények füstjével gyógyították a betegeket. Úgy tartják, hogy a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (augusztus 15. – szeptember 8.) között ültetett tyúkok sok tojást tojnak.

    Augusztus 16. – Rókus napja

    Az orvosok, kórházak és betegek, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjének a névnapja. Szent Rókus vagyonát felosztotta a szegények között, és elzarándokolt Itáliába, ahol akkor pestisjárvány tombolt. Életét a pestises betegek ápolására, gyógyítására tette fel, állítólag érintésével meggyógyított rengeteg embert. Itáliában maga is megkapta a pestist, és hogy másokat ne fertőzzön meg, a város melletti erdőben húzódott meg. A legenda szerint egy kutya látta el élelemmel, és nyalogatta a sebeit, ennek köszönhetően gyógyult meg. Így lett a kutya Szent Rókus ábrázolásainak állandó szereplője.

    Augusztus 20. – Szent István napja

    Államalapító királyunk ünnepe, amelyet Mária Terézia 1774-ben országos ünnepnappá nyilvánított. Első alkalommal 1818-ban rendeztek díszes körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. A paraszti gazdálkodásban határnapnak számított, erre az időpontra a cséplést be kellett fejezni. A népi megfigyelések szerint augusztus huszadika körül már gyülekeznek a gólyák, s indulnak déli vándorútjukra. Az István napi szép idő jó gyümölcstermést jelez.

    Augusztus 24. – Bertalan napja

    Bertalan apostol napja, aki a csizmadiák és a szűcsök védőszentje.

    Sokfelé ezt a napot tartják őszkezdő napnak, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszi időjárás. Az ezen a napon köpült vajról pedig azt mondják, hogy gyógyító hatású, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.

  • Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 14. (364.) szám. 2023. augusztus 1.

    Írta: | Forrás: | 2023. augusztus 01.

    Ez volt 2023 júliusában

    * Az ukrán parlament újabb 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot. Emellett a parlament támogatta az általános mozgósítás időtartamának meghosszabbítását is.

    ELISMERÉSEK

    * Több mint egy évvel az elismeréséről szóló hivatalos bejelentés után, 2023. július 24-én vette át a Magyar Tudományos Akadémia székházában az MTA Arany János Fiatal Kutatói Díját dr. Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus. Az ungvári egyetem díjnyertes kutatójának Kollár László, az MTA főtitkára adta át a kitüntetést. Traski Viktor eredetileg az MTA 195. közgyűlésén, a Külső Tagok Fórumán vehette volna át a díjat, de akkor csupán videoüzenetet tudott küldeni, mivel az ukrán hadsereg katonájaként harcolt a kelet-ukrajnai fronton.

    * A Márton Áron Szakkollégium a 2022–2023-as tanévben Márton Áron Emlékérmet adományoz a salánki születésű Kész Rékának, a Bölcsészettudományi műhely tagjának. Kész Réka a Debreceni Egyetem Néprajzi Doktori Iskolájának végzős hallgatója.

  • Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 13. (363.) szám. 2023. július 1.

    Írta: | Forrás: | 2023. július 01.

    Július – Nyárhó, Áldás hava

    Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban eredetileg Quintilis („ötödik”) volt a hónap neve, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I. e. 44-ben Marcus Antonius javaslatára nevezték el júliusra Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.

    Népi kalendárium

             Július 2.Sarlós Boldogasszony napja: a búza beérése, az aratás kezdetét jelző nap.

             Július 5. – Sarolta napja: termésjósló nap. Ha e napon esik az eső, rossz lesz a diótermés.

             Július 13.Margit napja. Ha esőt, zivatart hoz, „mérges Margit”-nak nevezik. Ha ezen a napon jó idő van, a hagyomány szerint elkezdődhet a szabadban való főrdőzés.

             Július 15.Henrik napja: az új kenyér sütésének napja.

             Július 20.Illés napja: bármilyen szárazság volt e napig, Illés meghozza az esőt.

             Július 25.Jakab napja: ha e nap délelőttjén sok felhő gomolyog az égen, karácsonykor sok és nagy hóra lehet számítani.

             Kristóf napja: Szent Kristóf a hajósok és utasaik védőszentje, a tizennégy segítő szent egyike, a népies vallásosság talán legnépszerűbb alakja, akinek képét ma is sok autós és motoros magával hordja.

             Július 26.Anna napja: úgy tartották, ha ezen a napon esik az eső, jó kukoricatermés várható, ám ha szép az idő, lehet szedni a babot és a gyenge kukoricából is lehet már főzni.

    (Forrás: Penavin Olga: Népi kalendárium)

  • Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 12. (362.) szám. 2023. július 1.

    Írta: | Forrás: | 2023. július 01.

    Ez volt 2023 júniusában

    Elismerések

    * A Magyar Művészeti Akadémia 2023-ban újonnan megválasztott levelező tagja lett mások mellett az ungvári Szarvas Péter elismert építész. 1962. január 25-én született Ungváron. Felsőfokú tanulmányait 1979 és 1984 között a Lembergi Műszaki Egyetem Építész Karán végezte. Több mint harmincesztendős alkotói és közéleti tevékenysége meghatározóan szülővárosához, Ungvárhoz kötődik. Ennek egyik fontos dokumentuma a 2018-ban megjelent Ungvár épített öröksége című könyve, valamint a nevéhez fűződik Ungvár örökségvédelmi szabályzatának elfogadása is. 2021-ben a Bacsinszky András Érdemrend ezüst fokozatában, 2022-ben a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti-díjában részesült.

    * A Matl Péter szobrászművész munkásságát bemutató album (Sárba Katalin szerkesztésében) a Szép Magyar Könyv 2022. versenyen kiérdemelte Orbán Viktor miniszterelnök különdíját, amelyet 2023. június 8-án, az Ünnepi Könyvhét nyitó rendezvényén (Budapest, Vörösmarty tér) vett át a művész és a szerkesztő. A Matl Péter-album – amely a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg – magas színvonalú munkájáért részesült megtisztelő kitüntetésben.

    * Váradi Natáliát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docensét, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatóját tüntették ki idén a Lőrincz Csaba Díjjal. A díjat Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány elnöke adta át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által 2009-ben alapított Lőrincz Csaba Díj Lőrincz Csaba emlékét őrzi és szellemiségét ápolja, amely tudósok, szakértők, írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza. A díjátadó ünnepségen beszédet mondott Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Varga Judit igazságügyi miniszter, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának, Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. A díjazott, Váradi Natália a rendkívüli kitüntetést három szóval jellemezte: tisztelet, köszönet és hála. A gálaest ünnepi hangulatát a viski Szalonna és Bandája kárpátaljai népdalcsokra biztosította.

    * A Deszkavízió szerkesztősége idén nyolc kategóriában választotta ki az évad legjobbjait. A legjobb férfi főszereplőnek választották Trill Zsoltot, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagját is. Trill Zsolt színművész A kaukázusi krétakörben nyújtott alakításáért kapott elismerést.

    * Első helyezést ért el Kosztyu Emília, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola 7. osztályos diákja a Magyar szemmel fotó- és rajzpályázat rajz kategóriájában, valamint a Magyar Nyelv Múzeuma által meghirdetett rajzpályázaton is. A Magyar szemmel fotó- és rajzpályázat idei felhívásának középpontjában egyik legszebb magyar szavunk, az ANYA állt. A pályázatra a Kárpát-medencéből és a diaszpórából is egyaránt lehetett jelentkezni. A Magyar Nyelv Múzeuma által meghirdetett rajzpályázatra 315 beérkezett pályaműből választották ki Kosztyu Emília művét.

    * Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága 2023. június 20-án tudományos címek és fokozatok odaítéléséről döntött. Ennek következtében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatóinak köre egy professzorral és két docenssel bővült. Prof. Dr. Lőrincz Marianna, a Rákóczi-főiskola Filológia Tanszékének docense professzori címet szerzett. Dr. Lechner Ilona, a Filológia Tanszék oktatója és dr. Csatáry György, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatója docensi címet kapott.

    Gratulálunk a díjazottoknak!

  • Szülőföldünk: Tiszabökény és környéke

    Írta: | Forrás: | 2023. június 19.

    Szülőföldünk: Tiszabökény és környéke

    Honismereti olvasókönyv és munkafüzet

    Kárpátaljai Magyar Könyvek 304.

    Sorozatszerkesztő és felelős kiadó: Dupka György
    Összeállította: dr. Dupka György, dr. Zékány Krisztina
    Fotók, archív felvételek, dokumentum-másolatok: Fuchs Andrea
    Lektorálta: dr. Zubánics László
    Felelős szerkesztő: dr. Zékány Krisztina
    Borító, műszaki szerkesztő: Dupka Zsolt

    A borítón: Magyarország (1782–1785) – Első Katonai Felmérés (https://maps.arcanum.com)

    KMMI–Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 2022

    A kiadvány megjelenését az Emberi Erőforrások Minisztérium támogatta

  • Együtt 2023/2

    Írta: | Forrás: | 2023. június 11.

    A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata, az 1965–1967 között Ungváron megjelent szamizdat jogutódja, újraindult 2002-ben.

    Felelős kiadó és lapigazgató: Dupka György

    Szerkeszti a szerkesztőbizottság:

    Elnök: Vári Fábián László (szépirodalom)

    Szerkesztők: Marcsák Gergely (olvasószerkesztő), Csordás László (kritika), Zubánics László (tanulmány), Dupka György (kultúra), Fábián Zoltán (tipográfia).

    Védnökök: S. Benedek András alapító-főszerkesztő (1966–1967), Pomogáts Béla irodalomtörténész, Nagy Zoltán Mihály alapító-főszerkesztő (2002–2008)

    Tanácsadók: Botlik József, Finta Éva, Füzesi Magda

    Megjelenik kéthavonta a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet támogatásával.

Emlékhelyek

  • Arany János miniszobra Ungváron

    Helyszín : Ungvár

    Arany János miniszobra Ungváron

    Arany János miniszobrát ünnepélyes keretek között 2018. október 25-én leplezték le az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetében (UMOTI). Az egyetem idén számos jubileumot méltat: a Magyar Filológiai Tanszék megalak...

  • Kölcsey Ferenc miniszobra Ungváron

    Helyszín : Ungvár

    Kölcsey Ferenc miniszobra Ungváron

    Újabb miniszobrot avattak Ungváron 2019. január 23-án a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet együttműködésével. Mihajlo Kolodko szobrá...

  • Kijevi honfoglalási emlékjel (Пам’ятний знак проходженню угорських племен)

    Helyszín : Kijev (Киїів)

    Kijevi honfoglalási emlékjel (Пам’ятний знак проходженню угорських племен)

    A kijevi Magyar dombon került felavatásra a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére 1997. december 13-án a kijevi honfoglalási emlékjel. A két, ember nagyságú vörösesbarna gránittömbből álló emlékjel központi motívuma egy közel negyven kilogram...

Események

Copyright © 2024 KMMI