Pilipkó Erzsébet: IdentItás és hIt II.
A kárpátaljai magyar görög katolikusok identiikációs útjai
Kárpátaljai Magyar Könyvek – 193
Felelős kiadó: Dupka György
Felelős szerkesztő: Nagy Emese
ISBN 978-963-9814-30-1
ISSN 1022-0283
Írta: | Forrás: | 2010. december 13.
Pilipkó Erzsébet: IdentItás és hIt II.
A kárpátaljai magyar görög katolikusok identiikációs útjai
Kárpátaljai Magyar Könyvek – 193
Felelős kiadó: Dupka György
Felelős szerkesztő: Nagy Emese
ISBN 978-963-9814-30-1
ISSN 1022-0283
Tartalomjegyzék
Magyar ortodoxok a kárpátaljai Tiszaháton....................5
„Melyik templomba jár, amelyiken kereszt vagy amelyiken kakas van?
Egy magyar-ruszin házasság története.........................................................42
„... a hagyományt nem lehet átállítani...” Közösségek
viszonya Kárpátalján a görög katolikus egyház
ke leti szertartásának nyugati elemeihez.......................48
A „nemlétező” görög katolikus egyház működése
Kárpátalján 1949-től 1989-ig.......................................64
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....