Írta: Gál Adél | Forrás: karpatalja.ma | 2026. április 19.
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
(Folytatás- Elejét lásd ITT.)
Anyagában mára varrottasok, hímzések, szőttesek egyaránt megtalálhatóak, illetve a paraszti kultúrában előforduló textíliák szinte teljes tárháza fel van vonultatva – kezdve a vőfélykendőktől, az ételhordó kendőkön, kötényeken, abroszokon, zsákokon át, egészen a díszpárnákig szinte minden. De a polgári kultúra is jelen van. Ezt képviseli például a múzeum egyik büszkesége, a Polónyi Katalin által adományozott teljes gyermekágyas kelengye, amely csupa kézzel hímzett darabból áll.
Maga a múzeum három teremben foglal helyet. A kiállító terem legfontosabb része a látványtár, mely egyik oldalról üvegezett vitrinekben mutatja be a vidékre jellemző legtipikusabb textíliákat és motívumaikat, hitelesen ábrázolva a színvilágot. Kilenc üvegezett szekrényben mintegy 40 darab kelme látható. A már említett gyermekágyas kelengyén kívül kisabroszok, asztalközép, szalvéták, futók, díszkendők, párnahuzatok. A vitrinsor kiemelt része a „nagydobronyi” részleg, mely két palóc férfi kötényt, egy szemtakarót és két vőfélykendőt mutat be. A kiállító terem egyik sarkában az egykori parasztházak tisztaszobájának részlete kapott helyet. A magas vetett ágy, karosláda, az asztal a székekkel szintén egy letűnt kort idéz.
A teremben kárpátaljai viseletek sorával szembesül a látogató. Elsőként egy beregi színpadi öltözet látható, melynek beregi szőttes kötény és párta, valamint a szoknya és blúz összeállításában nagy szerepe volt Polónyi Katalinnak. Az általa elkészített ruhadarab máig „beregi öltözetként” ismert. A ruhaneműk sorát egy dercenből kapott, 1958-as eredeti esküvői ruha színesíti. A hófehér menyasszonyi öltözethez régi fotó alapján készült el az új párta. A fotóval együtt kiállított darab hitelesen mutatja be az 50-es évek menyasszonyi ruháját. A tisztaszobát bemutató részt három nagydobronyi viselet díszíti. Látható egy időskori gyászviselet, valamint egy férfi és női viselet is.
Kárpátalja többnemzetiségű vidék. A népek, nemzetek egymás mellett élése a kultúrák keveredését eredményezte. A kölcsönhatások révén gazdagodott, sokszor ötvöződött a szellemi és tárgyi kultúra is. Mindez a viseleteken is jól látható. A múzeumban kiállított ruszin ruhadarabok – hucul, lemkó, bojkó és dolisnyák viseletek – ezt a színes ötvözetet kívánják bemutatni.
A textilmúzeum állományának jelentős része a tároló teremben található. A textilek és viseletek a múzeumok talán legkényesebb tárgyai közé tartoznak. Rendkívül sérülékenyek, ezért kezelésük, raktározásuk tervszerűséget és nagy körültekintést igényel. A legtöbb sérülés a viseleteknél és a síktextileknél is a helytelen bánásmód miatt következik be. Ezért fontos, hogy a darabok előírás szerint legyenek tárolva. A Polónyi-múzeum állományának jelentős rész zárt szekrényekben, naptól, fénytől védve több száz textília látható varrási, hímzési technikák szerint van csoportosítva. A szekrényekben külön elhelyezést kaptak a nagyobb darabok, az abroszok. S külön kerültek a szabadrajzú mintával, keresztszemes vagy laposöltéssel, szálszámolásos technikával készült darabok. Ugyancsak külön szekrényben vannak a vagdalásos hímzéssel készült úgynevezett kalotás díszkendők. Végül pedig egy külön szekrényben sorakoznak a konyhai és a gazdaságban használt vásznak, mint például a konyhakendők, törülköző kendők, zsákok és kisebb tartók stb.
A múzeum harmadik nagy terme a textília és a vászon elkészítéséhez szükséges eszközöket mutatja be. A kender megmunkálásához, feldolgozásához szükséges eszközök, mint például a kendertörő, vasecset, talpas és kerekes guzsalyok, a vető és a szövőszék a feldolgozás teljes folyamatát szemlélteti. A varrógépek már a ruhakészítés eszközeiként szerepelnek a kiállításon.
A nagy terem lehetővé teszi, hogy kisebb időszaki kiállítások is létrejöhessenek. Jelenleg egy, a születés kelméit, vagyis az újszülött, a kisgyermek ellátásához szükséges eszközöket és textíliákat, ruhadarabokat bemutató kiállítás látható.
A gyűjtemény bemutatásához felhasznált források:
1. Csiszár Árpád, Felhősné Csiszár Sarolta A beregi népi textíliák lexikona. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék. 1983
2. Ujvári Mária Néprajzi textíliák tárolása, konzerválása és kiállítása. In Kovács Petronella (szerk.): ISIS. Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 4. Székelyudvarhely: Haáz Rezső Múzeum, 2004. c. 57–62.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
Az ukrán parlament hivatalosan is elítélte a Kárpátalján 1944 és 1946 között végrehajtott szovjet megtorlásokat. A Legfelső Tanács csütörtökön egyhangúlag, 261 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az erről szóló határozatot. A Jevropejszka Pravda szerint Ukrajna...
Magyar értékek, kultúra és fenntartható környezet témakörökben idén is elkészültek a négyperces portréfilmek a XII. Kulturális Filmek Fesztiváljára. A döntő megrendezésre idén a Békés megyei Szarvason, az elmúlt hétvégén került sor.
