-
Balla László
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
(1956-ig Bakó László)
Költő, író, műfordító, újságíró
(Pálóc /Pavlovce nad Uhom, Szlovákia/, 1927. július. 23. – Ungvár, 2010. október 28. )
1938–1945 között Kassán, majd az Ungvári Drugeth Gimnáziumban és a Kisvárdai Gimnáziumban végezte tanulmányait. Ezt követően szobrászatot tanult az Ungvári Képzőművészeti Főiskolán (1945–1946), a Pécsi Tudományegyetemen pedig tanári vizsgát tett 1946-ban. Később szobrászként dolgozott. 1946–1947 között vezette a Kárpátaljai Szépművészeti Szalont is. 1947–1951 között a Kárpáti Igaz Szó olvasószerkesztője, 1951–1953 között pedig a Kárpátontúli Területi Kiadó szerkesztője volt. 1953–1960 között a Ragyanszka Skola Tankönyvkiadó magyar és lengyel szerkesztőségének főszerkesztői posztját töltötte be. -
Balla D. Károly
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
József Attila-díjas költő, író, szerkesztő, virtualizátor, blogger, imaginátor
(Ungvár, 1957. január 17.)
1974-ben, szülővárosában érettségizett. 1974–1987-ben esti, majd levelező tagozaton tanulmányokat folytatott az Ungvári Állami Egyetem fizikai és bölcsészeti karán megszakításokkal. Munkahelyek: laboráns az egyetem fizikai karának különböző technológiai laborjaiban (1975–1977), segédszerkesztő az ukrán tankönyvkiadó ungvári magyar szerkesztőségében (1979–1984), ugyanott kiadói szerkesztő (1984–1988), félállású főmunkatárs a Kárpáti Igaz Szónál – az Új Hajtás irodalmi publikációit szerkeszti (1988–1989). 1989-től szabadfoglalkozású, munkaviszony nélkül működik. -
Bagu Balázs
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Tankönyvíró, helytörténész
(Bátyú, 1932. december 28. – Bátyú, 2011. július 9.)
1943-ban az elemi iskolát szülőfalujában végezte, 1944–1945 között a beregszászi gimnáziumban, majd 1945 után újra Bátyúban tanult a hétosztályos iskolában. 1952-ben elvégezte a Munkácsi Tanítóképzőt. 1953-ig Badalón tanított, az Ungvári Állami Egyetemen 1958-ban szerzett orosz tanári diplomát, majd 1979-ben magánúton elvégezte a magyar szakot. 1958–1960 között tanítóskodott Csonkapapiban, 1960–1964 között magyartanár az esti iskolában, 1964 óta pedig Bátyúban tanít magyar nyelv- és irodalmat, szakkört vezet és vetélkedőket szervez. -
Antonenkó Miklós
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Adjunktus, műfordító (Ungvár, 1960. november 29.).
Iskolái: Ungvári 1. Számú Középiskola (1976). 1980-ban az Ungvári Zeneművészeti Szakközépiskola zongora szakán szerzett diplomát. 1985-ben az Ungvári Állami Egyetem Filológiai Karának magyar tagozatán filológus, magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet kapott. 1996–1999 PhD-hallgató a budapesti ELTE-n. 2000-től az ungvári magyar tanszék asszisztense, majd adjunktusa, XX. századi magyar irodalmat és észt nyelvet tanít. Átültette ukrán és magyar nyelvre Arvo Valton, az észt irodalom klasszikusának számító írótól A napforduló éji látogatás című könyvét, amely prózai műveit, verseit és aforizmáit tartalmazza. Az ukrán változatnál Petróci Iván a társfordító. A magyarra lefordított gyűjtemény címe: Arrvo Valton: Felismerés. -
Vári Fábián László PhD
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Kossuth- és József Attila díjas-költő, néprajzkutató, műfordító(Tiszaújlak, 1951. március 16.)
A helyi általános iskola elvégzését követően a nagyszőlősi magyar középiskolában érettségizett 1968-ban. Ugyanebben az évben sikeresen felvételizett az Ungvári Állami Egyetem bölcsészkarára, magyar nyelv- és irodalom szakra. Ungváron tagja lett a Kovács Vilmos szellemi irányítása alatt működő Forrás Stúdiónak, és később bekapcsolódott az első kárpátaljai magyar polgárjogi mozgalomba. Emiatt retorziók érték, 1972-ben meg kellett tanulmányait szakítani, mert besorozták a szovjet hadsereg németországi hadseregcsoportjába sorkatonai szolgálatra.
-
Schober Ottó
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Humoreszkíró, színházi rendező, színész(1932–2019)
A Beregszászi Művelődési és Szabadidőközpont és a Beregszászi Népszínház igazgatója volt nyugdíjaztatásáig. Apját, mint volt magyar tiszthelyettest a sztálinisták elítélték, majd 1952-ben rehabilitálták. 1952-ben elvégezte a Munkácsi Tanítóképzőt, tanítói képesítést szerzett, egy évet Nagyberegen élt. Ezt követően a beregszászi járási kultúrház igazgatójává nevezik ki, itt lett egyben a beregszászi színjátszó csoport rendezője, amely 1959-ben Kárpátalján elsőként kapta meg a Népszínház (kiváló együttes) címet. Közben az Ungvári Állami Egyetem filológiai karán orosz szakos tanári diplomát szerzett. 1953-tól a Népszínház vezetője, a beregszászi járási KMKSZ, MÉKK alapító tagja.
-
P. Punykó Mária
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Tanár, néprajzkutató, szerkesztő(1947. november 13.)
Tanulmányait a szülővárosában kezdte, Drávai Gizella közeli tanítványa volt. 1970-ben az Ungvári Állami Egyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát. Egyetemi évei alatt elbeszéléseket írt, tagja volt az Együtt (1966–1967) című kéziratos folyóiratot szerkesztő diákkörnek, részt vett a Forrás Ifjúsági Stúdió munkájában. 1970–1995 között a Beregújfalui Általános Iskola tanára. 1993-tól az Irka, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség gyermeklapja főszerkesztője.
-
Pócs István
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Költő, fotós, szociológus(1974. július 5.)
Pallóban kezdte el iskolai tanulmányait, majd a Sislóci Dobó István Középiskola elvégzése után 1991-től Budapesten folytatta tanulmányait. Mint költőt Balla D. Károly fedezte fel a Galéria Kiadó által meghirdetett pályázaton. Először a Pánsíp magazinban jelentek meg írásai. A fiatal kárpátaljai alkotók Razzia (Ungvár, 1993) című antológiájának összeállítója. Szerkesztője volt, 1991–97 között a Nemzetközi Előkészítő Intézet irodalmi, kulturális folyóiratának, a Tiszavirágnak. 1993-tól az ELTE első éves szociológusaként bekapcsolódott a Szociopaták (szintén budapesti) egyetemi folyóirat szerkesztésébe, 1995-ig gondozta a diáklapot.
-
Orosz Ildikó PhD
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Oktatáspolitikus, pedagógiai szakíró, főiskolai docens(1960. március 19.)
1976-ban érettségizett szülőfalujában. 1977-ben felvételt nyert az Ungvári Állami Egyetem matematikai szakára. 1982-ben levelező tagozaton diplomázott. 1982-től a Nagydobronyi Középiskola oktatói gárdájának tagja (napközis tanár, matematikai tanár, igazgatóhelyettes, 1990-től igazgató). 1986–1989 között az SZKP tagja, 1989-től a KMKSZ tagja, majd választmányi tagja, oktatási bizottságának vezetője. 1990-ben a Kárpátaljai Pedagógusszövetség (KMPSZ) alapítója, azóta elnöke. 1990–1995, illetve 2006–2010 között a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője.
-
Nagy Zoltán Mihály
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
József Attila és Márai Sándror-díjas költő, író, szerkesztő, MMA-tag(Nagybakta, 1949. április 8.)
1974-ben érettségizett Mezőkaszonyban. 1964-tól 1967-ig kolhoztag volt, 1967-től az ungvári szovhozban szőlőmunkásként dolgozott, 1968-tól útépítő munkás, 1973-tól állatgondozó, 1975-től dohánytermesztő, majd 1978-ig bérszámfejtő, 1979-ben gépi könyveléssel foglalkozott, 1980-ban építőmunkás, 1981–1989-ig Beregszászban építőmunkás. 1989-ben bekerült a Hatodik Síp című laphoz olvasószerkesztőnek. 1992 januárjától a Miskolcon megjelenő Kárpátalja című közéleti és kulturális lap munkatársa, 1993 óta szerkesztője, a Galéria Kiadó, illetve a Pánsíp munkatársa.
(+380 3141) 4-28-15; +380 (66) 475 19 00
kmmintezet@gmail.com
Arany János miniszobrát ünnepélyes keretek között 2018. október 25-én leplezték le az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetében (UMOTI). Az egyetem idén számos jubileumot méltat: a Magyar Filológiai Tanszék megalakulá... 
Újabb miniszobrot avattak Ungváron 2019. január 23-án a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet együttműködésével. Mihajlo Kolodko szobrászm... 
A kijevi Magyar dombon került felavatásra a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére 1997. december 13-án a kijevi honfoglalási emlékjel. A két, ember nagyságú vörösesbarna gránittömbből álló emlékjel központi motívuma egy közel negyven kilogrammos... 
