Humoreszkíró, színházi rendező, színész
(1932–2019)
A Beregszászi Művelődési és Szabadidőközpont és a Beregszászi Népszínház igazgatója volt nyugdíjaztatásáig. Apját, mint volt magyar tiszthelyettest a sztálinisták elítélték, majd 1952-ben rehabilitálták. 1952-ben elvégezte a Munkácsi Tanítóképzőt, tanítói képesítést szerzett, egy évet Nagyberegen élt. Ezt követően a beregszászi járási kultúrház igazgatójává nevezik ki, itt lett egyben a beregszászi színjátszó csoport rendezője, amely 1959-ben Kárpátalján elsőként kapta meg a Népszínház (kiváló együttes) címet. Közben az Ungvári Állami Egyetem filológiai karán orosz szakos tanári diplomát szerzett. 1953-tól a Népszínház vezetője, a beregszászi járási KMKSZ, MÉKK alapító tagja.
Tagja az Ukrán Színművészeti Szövetségnek. 1992-ben Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című kisregényét átdolgozta színpadra. Rendezésében a Népszínház nagy sikerrel mutatta be a darabot Kárpátalja szerte, illetve Budapesten. Kilenc színpadi művet fordított oroszból és ukránból magyarra és vitte színre társulatával. Több műsorgyűjteményt állított össze a magyar színjátszók részére, amelyek a Kárpáti Kiadó gondozásában jelentek meg. Kezdeményezője volt a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház társulata életre hívásának. A hivatásos színésznövendékek útját istápolja nyugdíjba vonulásig. Jelenleg Budapesten él. A Kárpátaljai Szövetség vezetőségének tagja. Az Együtt szerzői és baráti köréhez tartozik.
Elismerések, díjak: 1963-ban megkapta Ukrajna Érdemes Művelődési Dolgozója címet, továbbá 1992-ben Erzsébet-díjas, illetve a határon túli Sylvánia-díj birtokosa. Beregszász díszpolgára (1999).
Fontosabb művei: Színfalak előtt, mögött, nélkül (Epizódok a Beregszászi Népszínház történetéből, Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 1995., Davaj, davaj. Humoros írások, Beregszász-Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2000., Ki hitte volna? (komor humor letűnt korból). Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 2002., A statisztika így kívánta. Történetek kesernyés humorral. Kárpátaljai Magyar Könyvek - 185. Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 2008.
Irodalom, forrás: Dupka György: Kárpátalja Magyar személyi és intézmény-adattára. [Schober Ottó], Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993. 123. old., Nagy Zoltán Mihály: „…Akkor is így lenne, ha fiatalon újra dönteni kellene”. Beszélgetés Schober Ottóval. In: Színfalak előtt, mögött, nélkül (Epizódok a Beregszászi Népszínház történetéből, Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 1995. 177-190. old., Dupka György: A magyar irodalom Kárpátaljai Lexikona 1918- 2007 [Schober Ottó]. In: Ukrajnai Magyar Krónika.- 2006. szeptember 27. 10. old., Csanádi György: Kulturális életünk kimagasló egyéniségei. In Régi beregszásziak.
Elektronikus irodalom: Bagu Balázs: Visszapillantás. Anyanyelvi oktatásunk 1944 – 1953 között. In: Kárpátaljai Szemle, http://www.karpatszemle.uz.ua/pedpszih/pp060202.htm, Gyülekezeti arcképcsarnok: SCHOBER OTTÓ In: Parókia portál, http://www.parokia.hu/lap/budapest-pestujhely-ujpalotai-reformatus-egyhaz/cikk/mutat/gyulekezeti-arckepcsarnok-schober-otto-rendezo/
Megzenésített vers. Beregszász. Zene: Pitkin – Vlagyimir Baláczky. In: http://www.youtube.com/watch?v=c7MAYRX_Rns
