-
Ferenczi Tihamér
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Költő (Badaló, 1941. november 24. – 2024. január 27.)
A középiskolát szülőfalujában fejezte be 1966-ban. Szembetegsége miatt rokkantállományban van. Súlyos látáshibája csökkent, miután M. Takács Lajos irodalomtörténész támogatásával szemműtéten esett át a debreceni klinikán. 1965 óta publikál. Több költeményét ukrán nyelvre fordították, illetve Magyarországon is közölték. Verseivel jelen van a jelentősebb kárpátaljai időszaki kiadványokban, antológiákban (Kárpáti Kalendárium, A várakozás legszebb reggelén, 1972, Szivárványszínben, 1977, Lendület, 1982, Sugaras utakon, 1985, Vergődő szél, 1990, Töredék hazácska, 1994, Verecke, 2003). -
Fedinec Csilla PhD
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Történész, tudományos munkatárs (Beregszász, 1968)
1974–1985 között a Bátyúi Középiskolában végezte tanulmányait, majd 1986–1992-ben az Ungvári Állami Egyetem, magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója. 1992–1995-ben Ungvári Állami Egyetem aspirantúráját végzi el; 1993–1994-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen PhD-képzésén vesz részt. Megszerzett tudományos fokozata: PhD (neveléstudomány), MTA 1996. Munkahelyek: újságíró Beregszászon és Ungváron (1985–1992); az Ungvári Állami Egyetem, Magyar Filológiai Tanszék előadó tanára (1994–1999); a budapesti Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központjának munkatársa (2002–2006). -
Fakász Mihály
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Fizikatanár, helytörténész, modellező (Szakáll Mihály)(Munkács, 1950. augusztus 27. – Barkaszó, 2011. április 20.)
Szülővárosában szerezte meg az érettségit, tanulmányait az Ungvári Állami Egyetem fizika karán folytatta tanulmányait, noha asztrofizikusnak készült, mégis fizikatanár lett, hírnevet azonban helytörténészként szerzett. Az egyetem elvégzése után Barkaszón alapított családot, itt telepedett le, két helyen tanított fizikát: a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában, valamint a Bátyúi Középiskolában. Vezette a fényképészszakkört, diákokat készített fel történelem vetélkedőkre, kirándulásokat szervezett a magyar emlékhelyekre. -
Dupka György PhD
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Író, költő, helytörténész, szerkesztő, kultúrpolitikus(Tiszabökény, 1952. április 11.)
Iskoláit szülőfalujában és Péterfalván végezte, majd az Ungvári Állami Egyetemen 1979-ben szerzett magyar szakos bölcsészdiplomát. 2006–2008 között magyarországi egyetemi képzésen vett részt és 2008 őszén az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán kulturális mediátor szakos diplomát szerzett. Munkahelyei: 1979–1986 Kárpáti Igaz Szó munkatára. 1986–1992 között a Kárpáti Kiadó magyar osztályának szerkesztője. 1992-től az Intermix Kiadó vezetője, nevéhez fűződik a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozat beindítása és gondozása, amely már a 218. kötetnél tart. -
Dalmay Árpád
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Irodalmár, publicista, műfordító, kultúrpolitikus
(Beregszász, 1947. december 29.)
1965-ben érettségizett a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskolában, 1970-ben felveszik az Ungvári Állami Egyetem filológiai karának magyar szakára, 1970-ben magyar nyelv és irodalom tanári diplomát szerzett, 1978-ban folytatja tanulmányait UÁÉ német tanszékén, 1982-ben némettanári diplomát kapott. 1970–1984 között a beregszászi járási lap fordítója, 1984-től a Benei Általános Iskola némettanára, 1985-től a Könyvbarátok Országos Egyesülete Beregszászi Járási Szervezetének felelős titkára, 1989-től a Kossuth Lajos Középiskola tanára, 1990–1991 között a Beregszászi Járási Tanács elnökhelyettese. -
Csordás László
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Költő, kritikus, irodalomtörténész (Eszeny, 1988. április 19.)
1994 és 2005 között a helyi középiskolában tanult, majd az érettségi után felvételt nyert az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára, ahol 2010-ben szerzett magiszteri kiemelt diplomát. Jelenleg a Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskola magyar és összehasonlító irodalom alprogramjának hallgatója. 2009 óta publikál. Írásai többek között az Alföld, a Hitel, a Kortárs, az Apokrif, a Prae.hu, a Magyar Napló, a Kulter.hu, a Szépirodalmi Figyelő, az Együtt és az Újnautilus hasábjain jelentek meg. 2012-ben tagjává választotta a József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK). -
Cséka György
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Költő, kritikus
(Beregszász , 1972. szeptember. 12.)
Szülővárosában szerzett érettségit. 1989 és 1994 között elvégezte az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv-és irodalom szakát. Diplomamunkáját Mészöly Miklós prózájából írta, mivel egyetemi évei alatt érdeklődése főként a mai magyar irodalom irányába fordult. 1994-től 1999-ig az ELTE BTK esztétika szakára járt és ennek sikeres elvégzésével esztétika előadói képesítést nyert. Diplomadolgozatát Tandori Dezső prózájából írta, majd, 2000–2003-ban a téma bővebb, monográfia-szerű kibontása céljából ugyanezen szak doktori iskolájában tanult. -
Csernicskó István, PhD, Dr.
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Főiskolai rektor, nyelvész, szerkesztő
(Csap, 1973. január 14.)
1990-ben a Csapi 2. Számú Középiskolában érettségizett. 1990–1995-ben Ungvári Állami Egyetemen folytatta tanulmányait. 1995–1998-ban az ELTE BTK PhD-képzésen vesz részt. Ekkor megszerzett tudományos fokozata: PhD, nyelvtudomány (ELTE BTK Budapest, 2000). Eddigi munkakörök: 1995–1997-ben a Szernyei Általános Iskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára. 1997–től a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola Filológiai tanszékének (magyar tanszéki csoport) tanára, 2020-tól rektora. -
Csatáry György PhD
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Történész, tanszékvezető főiskolai tanár
(Zápszony, 1963. október 11.)
1980-ban érettségizett a Bátyúi Középiskolában, ettől az évtől dolgozik a Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban (KTÁL) levéltáros¬ként. A katonai szolgálat után egyetemi tanulmányait az Ungvári Állami Egyetem történelem szakán végezte, ahol 1990-ben Váradi-Sternberg János történészprofesszor tanítványaként kapott tanári oklevelet. Szakdolgozatát a Rákóczi-szabadságharc történetéről írta. A továbbiakban folytatta munkáját a KTÁL beregszászi részlegén, ahol a XIII. századtól 1945-ig őriznek elsősorban Kárpátalja múltjára vonatkozó iratokat. -
Czébely Lajos
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Költő, helytörténész, pedagógus és népzenész
(Visk, 1951. október 29.)
1968-ban a Viski Magyar Középiskolában érettségizett, majd sikeresen felvételt nyert az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára, ahol 1973-ban tanári diplomát szerzett. Az egyetem elvégzése után hosszú ideig a Gáti Középiskolában magyar nyelvet és irodalmat tanít, majd 1995-ben hazatelepül. A viski Kölcsey Ferenc Középiskola magyar szakos tanári állását tölti be, azóta itt tanít. 1987-től a viski református egyház kántora. A versíráson kívül helytörténettel is foglalkozik. Társadalmi szerepvállalásai: Fodó Sándor baráti köréhez tartozott; kapcsolatban állt a Forrás Ifjúsági Stúdió tagjaival; jelentős szerepet vállalt az első kárpátaljai magyar polgárjogi mozgalomban.
(+380 3141) 4-28-15; +380 (66) 475 19 00
kmmintezet@gmail.com
Arany János miniszobrát ünnepélyes keretek között 2018. október 25-én leplezték le az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetében (UMOTI). Az egyetem idén számos jubileumot méltat: a Magyar Filológiai Tanszék megalakulá... 
Újabb miniszobrot avattak Ungváron 2019. január 23-án a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet együttműködésével. Mihajlo Kolodko szobrászm... 
A kijevi Magyar dombon került felavatásra a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére 1997. december 13-án a kijevi honfoglalási emlékjel. A két, ember nagyságú vörösesbarna gránittömbből álló emlékjel központi motívuma egy közel negyven kilogrammos... 
