-
Mit ünneplünk január 6-án, vízkeresztkor? Hagyományok, népszokások vízkereszt napján
Írta: | Forrás: penzcentrum.hu | 2023. január 06.
Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. (Az epifánia a görög vallásban egy isten váratlan és érezhető, jót hozó megjelenése, a római császárkultusz idején a kifejezést az uralkodó, azaz a megtestesült isten ünnepélyes látogatására használták.)
-
„Szabadítsd meg, Uram, néped, / Áldd meg a te örökséged!” – A Hagyományok Háza újév-köszöntője
Írta: | Forrás: Kárpátinfo.net | 2023. január 06.
A Müpa ad otthont január 6-án a Hagyományok Háza újév-köszöntőjének. A „Szabadítsd meg, Uram, néped, / Áldd meg a te örökséged!” című rendezvényt a Magyar Állami Népi Együttes tánckarának és zenekarának szereplése mellett ismert zenészek és táncosok fellépése teszi emlékezetessé.
-
Ezüst érmét bocsát ki Petőfi Sándor emlékére a Magyar Nemzeti Bank
Írta: | Forrás: MTI | 2023. január 05.
Tizennégy témában 24 emlékérmét tervez kibocsátani 2023-ban a Magyar Nemzeti Bank, a tematikailag és technikailag is sokrétű emlékérmeprogramban nyolc korábban megkezdett sorozat folytatása szerepel – tájékoztatta az MNB az MTI-t szerdán.
-
Elvesztett Ungvár – A Telendy család kriptája
Írta: Tetyana Literáti | Forrás: karpataljalap.net | 2023. január 04.
Az ungvári Kálvária-hegy arról ismert, hogy ott található a város egyik legrégebbi temetője. Ljudmila Szaharova helytörténész szerint a XVIII. század közepén vagy végén alapították, területén sok híres, a város történetét alakító személyt temettek el. Sajnos a nekropolisz történetét a közelmúltig nem tanulmányozták és nem írták le részletesen, mert a temető archívuma nem maradt fenn. Egyes források szerint az 1950-es években leégett, mások szerint ismeretlen időpontban tűnt el. Azonban amint arról lapunkban is értesülhettek, tekintélyes szerzők egy csoportja november végén megjelentetett egy könyvet a Kálváriáról, így azt lapozgatva többet is megtudhatunk a temető történetéről és az ott nyugvó híres emberekről. Most azonban egy olyan temetkezési helyről lesz szó, amely minden alkalommal felzaklat, amikor kilátogatok a Kálváriára. Ez a Telendy család kriptája.
-
96 éve vezették be Magyarországon a pengőt
Írta: | Forrás: MTI | 2023. január 03.
96 éve, 1927. január 1-jén vezették be Magyarországon a pengőt, amely törvényes fizetőeszközként 1946-ig volt forgalomban. A pengő a második világháborút követő hiperinfláció elképesztő mértékével vonult be a történelemkönyvekbe, holott bevezetésekor éppen az első világháború után megroppant magyar gazdaság konszolidálását alapozta meg.
-
Harangozó Miklós-emlékkiállítás Nagyszőlősön
Írta: Lajos Mihály | Forrás: karpataljalap.net | 2023. január 02.
A néhai salánki festőművész, Harangozó Miklós fizikailag már nincs közöttünk, de alkotásaiban ma is velünk él. A Nagyszőlősi Révész Imre Galéria pedig december 29-én jubileumi emlékkiállítással tisztelgett emléke előtt. Ennek az adta az apropóját, hogy az egykori képzőművész december 16-án töltötte volna be 85. életévét. Ám a háború nem lenne háború, ha ezúttal is le nem kapcsolták volna az áramot a megnyitóünnepség kezdete előtt, így csak az ablakokon beszűrődő napvilág, valamint a feltöltős villanylámpák fénye világította meg a kiállítótermet és az ott egybegyűlt művészetkedvelőket.
-
Az ókorba nyúlnak vissza újévi fogadalmaink gyökerei
Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2023. január 01.
Egyesek szerint azért, hogy megszegjük őket, vagy hogy éppen jobb emberként, kihívásokkal indítsuk az új évet. A fogadalomtevésnek több ezer éves hagyományai vannak, s gyökerét a Római Birodalomban kell keresnünk, habár már a babilóniaiaknál is megjelent. A mezopotámiai birodalom lakói ugyanis minden év elején isteneik színe elé járultak, ahol ígéretet tettek, hogy kölcsönzött tárgyaikat visszaadják, adósságaikat pedig kifizetik.
-
Január 1. – a béke világnapja
Írta: | Forrás: helsinki.hu | 2023. január 01.
Bátran fogalmazhatunk úgy, hogy a béke és a szabadság édestestvérek. Sajnos ezen szavak fontosságát akkor értjük meg igazán, amikor hiányunk van belőle. A Pallas Nagylexikon meghatározása alapján: „A béke a háborúnak ellentéte. A háború az erőnek, a béke a tényleg elismert jognak uralmát jelenti.”
-
Szilveszteri és újévi szokások, babonák, hiedelmek
Írta: | Forrás: szimpatika.hu | 2022. december 31.
A szilveszter a legzajosabb, a legnyitottabb, a legvidámabb napja az évnek, és ehhez a dátumhoz kötődik a legtöbb babona is. Ilyenkor tesszük a legtöbb fogadalmat, amiből persze képtelenség az összeset megtartani.
-
A szilveszter története, eredete – Az ünneplés hagyománya
Írta: | Forrás: Kárpátinfo.net | 2022. december 30.
A szilveszter Szent Szilveszter pápa ünnepe; ő a IV. században élt, az ünnep róla kapta a nevét, ugyanis Szent Szilveszter pápa az év utolsó napján hunyt el. A szilveszteri mulatozás, féktelen evés-ivás a római korban tartott szaturnáliákra vezethető vissza. A gondtalan fogyasztás aztán lassan az egész világon elterjedt szilveszteri hagyománnyá vált. A római korban a rabszolgák és uraik is egy asztalhoz ültek ilyenkor, s szó sem eshetett politikáról az asztalnál. A honfoglaló magyarok tavasszal vagy ősszel ünnepelték az újévet, s ennek az ünnepnek a jelentősége számukra sokkal inkább az évszakváltás volt. Hiszen a nomád népeknél ekkor hajtották a legelőre ki- illetve a legelőről be az állatokat. Ezek az ünnepek a pásztorünnepek formájában máig fennmaradtak. Sokára európaizálódótt ez a nap, mozgó ünnep volt még jó ideig; volt, amikor vízkereszt környékén tartották. Később, a XVI. századig karácsonykor ünnepelték az újévet, amíg 1691-ben XII. Ince pápa ki nem hirdette, hogy az újév január 1-jén kezdődik. A keresztény világban azóta ünneplik e napon az újévet.
