Június 21. a nyári napforduló napja. Ilyenkor legrövidebb az éjszaka, és a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap–Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5 fok) éri el a Nap északi félgömbön való elhelyezkedése mellett. Ez az időpont az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti.
Ám Szent Iván éjszakája mégsem 21-ére esik, hanem 24-ére. A kétféle időszámítási mód, a tropikus (azaz a Földhöz viszonyított napállás) és a tényleges naptári évek közti különbség a felelős abban, hogy a napforduló a naptár meghatározása óta már előre lépte ezt a három napot – olvasható a Nemzetikönyvtár blogon.
Mind a pogány, mind a keresztény kultúrkörben jelentős ünnep, noha a keresztény hagyomány június 24-én Keresztelő Szent Jánosra, Jézus megkeresztelőjére emlékszik. A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt. Keresztelő Szent János ünnepe az 5. században vált elterjedtté, s a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak.
A legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van.
Szent Iván éjjelét az északi és szláv népek mindig is mágikusnak tartották, és tartják is a mai napig. Ilyenkor különböző praktikákat vetnek be, melyek összefüggésben vannak a gyógyítással, a megtisztulással, a szerelemmel és a termékenységgel is.
Szent Iván-napi népszokások hazánkban
Mivel ezen a napon a fényt és a világosságot ünneplik, ezért idővel nemcsak a Nap, de a tűz is a jelképévé vált. Így megjelent a rituális tűzgyújtás. Hazánkban is előszeretettel gyújtunk ilyenkor tüzeket, és reménykedünk abban, hogy kívánságaink is teljesülnek. Ilyenkor gyakorta gurítanak lángoló kereket, vagy fáklyákkal vonulnak végig a településeken és a szántóföldek körül az emberek.
Ezzel akarják messze űzni a sötétséget és az ártó szellemeket, de emellett azt is gondolják, hogy a tűz átugrása egészségvédő szereppel is bír. A különböző tájegységeken például olyan fából raktak tüzet, amilyen betegség ellen szerették volna bevetni tisztító hatását.
Annak, aki azt szerette volna, hogy a Szentháromság által kegyelmet nyerjen, háromszor kellett a tűz felett átugrani. Az ugráskor viselt koszorúnak is nagy jelentőséget tulajdonítottak, aki ezt kiakasztotta a háza falára, az a tűzkároktól és a természeti csapásoktól is mentesülhetett a hiedelem szerint. Emellett a lángokba dobált gyümölcsöket is elfogyasztották, mert azt gondolták, ezek szintén gyógyító erővel bírnak.
A szerelemért is lehet tenni Szent Iván éjjelén
Azok a párok, akik egymás kezét fogva ugrottak át a lángcsóvák felett, szerencsés házasságnak és bő gyermekáldásnak nézhettek elébe, de a hajadon lányok sem maradtak szórakozás nélkül.
Az ugrás magasságából és a leérkezés helyéből sok mindenre lehetett következtetni a jövendőbelijükről. Sőt, úgy tartották, ha elég ideig nézik a máglya lángját, a férjük arcát fogják meglátni benne.
Hagyományok Európa-szerte
Portugáliában például a nyári napforduló ünnepe a Santos Populares, vagyis a népszerű szentek ünnepségsorozat egyik elemeként vonult be a köztudatba. Az ünnepsorozat egyik legérdekesebb és egyben régi hagyományokat idéző pillanata, amikor Lisszabonban két-háromszáz szerelmespár egyszerre mondja ki egymásnak a boldogító igent.
Spanyolországban, valenciai tartományban és különösképpen Alicante város környékén az emberek régen a város helyett a tengerparton ünnepelték a nyári napfordulót. Napnyugta után máglyákat gyújtottak, majd a tűzrakásokat körbetáncolták, petárdákkal durrogtattak, végül pedig a tengerben úsztak a kora hajnali órákig.
Németország egyes vidékein a gyerekek házról házra járva gyűjtötték össze a tüzelőt a Szent János-éji örömtűzhöz. Azt gondolták, hogy aki nem járul hozzá a közös tűzhöz, annak a vetésén nem lesz áldás.
Csehországban a szerelmesek koszorúkat dobáltak át egymásnak a nyárközépi tűz fölött. Amikor a lángok lelohadtak, minden pár kezet fogott, és háromszor átugrott a tűzön. A hagyomány szerint akik ezt megtették, hamarosan összeházasodtak, ráadásul egy évre védettséget szereztek a lázzal járó betegségekkel szemben.
Június 24-én, szombaton a Szent Iván-éj szellemében Magyarországon is megrendezik a Múzeumok éjszakáját – több mint 400 részt vevő intézmény közel 2000 programja egyetlen éjszakába sűrítve.
