XXII. KÁRPÁTALJAI MAGYAR FOLKLÓRFESZTIVÁL

”A népművészet él. És vele a nemzet.”
A kárpátaljai magyarság elődei örökségét a legdrágább kincsként őrzi. Kárpátikumnak számítanak a beregi hímzések és szőttesek. Hagyományőrző együtteseinknek tudható be, hogy újra életre keltek köztünk a gyönyörű népdalok, népballadák, néptáncok, kézművesek mesteri alkotásai. Ezek azok az értékek, amelyeket a kárpátaljai magyarok Trianon óta, a kommunista diktatúra idején sokáig szerényen rejtegettek. 

Már a rendszerváltás előtt azon igyekezetünk, hogy felhívjuk a nyilvánosság figyelmét az ungi, beregi, ugocsai, máramarosi régió folklór értékeire. A magyarlakta települések művelődési házainak néhány lelkes munkatársa, a hagyományőrzést felkaroló írók, újságírók a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel karöltve 1989 tavaszán arra az elhatározásra jutott, hogy az addigi, nagy hagyományokkal rendelkező folklór programokat egy közös rendezvénysorozattá fűzi össze.

A történelmi pillanat 1989 május első vasárnapján következett be, amikor a csapi stadion szabadtéri színpadán lebonyolításra került az I. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál. A program kísérő rendezvénye volt népművészeti kiállítás volt. Ez a hatalom által is támogatott fesztivál azóta minden évben útra kel, és sorra látogatja a magyarlakta településeket.

Az indulás nehéz volt. Mint ismeretes, a rendszerváltás előtt a népművészet művelőit is felülről irányították. Hamis, álnépművészeti alkotások jöttek így létre, a harsány politikai plakátok szintjére süllyedve: a kommunista pártot dicsérő hímes tojásokat pingáltak, ilyen feliratú szőttesek készültek, a magyar népdalokat csasztuskákká torzították a túlbuzgó álnépművészek. E „kultúrszemét” között azonban szerencsére időnként megcsillantak a tiszta forrásból táplálkozó alkotások.

A 90-es évek elején a megyei magyar sajtókiadványokban az újságírók és szakemberek joggal tették fel azt kérdést: „Magyar folklórfesztivál-e a magyar folklórfesztivál?” Szaktekintélyek vitatkoztak, egyre többen voltak azok, akik elutasították a szocialista korszakban ideológiai színezettel kialakított, szovjetizált „álnépművészet és a hamis-néphagyomány” további terjesztését. Ezzel szemben támogatták a tiszta népi forrásból táplálkozó autentikus magyar néptáncok, népdalok előadását, terjesztését. Ennek egyik élharcosa dr. Árpa István zenetudós, folklórkutató, a Zádor Dezső Zenei Társaság elnöke volt, aki a Miskolcon megjelenő Kárpátalja című lap 1992. június 12-i számában nyíltan rámutatott a gyermekcipőben járó folklórfesztivál hibáira, hiányosságaira. Szerinte az egyik jó tanács az lenne, hogy a jövőben vagy a magyar szervezet, vagy a megyei művelődési főosztály rendezze ezt a fesztivált. „A forgatókönyvet szakavatott rendező írja abból az anyagból, amelyet előzőleg megismert. Fel kell újítani valamennyi együttes megszokott repertoárját, autentikussá varázsolni a ruházatot és magyarrá formálni a dalok, a dallamok zenei anyagát…”

A fesztivál bölcsőjénél ott bábáskodott Pál Lajos népzenetudós, zenepedagógus, a legendás hírű Péterfalvai Tisza Dal- és Táncegyüttes vezetője, aki feleségével a magyar népi gyökerek, az autentikus hagyományok felé fordulva meg tudtak szabadulni a „mojszejevista szovjet-koreográfia béklyójából”.

Ebben az időben Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke is kihangsúlyozta 1992-ben Visken mondott megnyitó köszöntőjében, hogy a Szövetség „nem teljesen gazdája a fesztiválnak, amely fontos momentum a kárpátaljai magyarok önazonosságának tudatosításában…” A szövetség a továbbiakban is csak névlegesen volt tagja a megyei szervezőbizottságnak, „nem kívánt benne aktív szerepet vállalni…”. Ebben az időben mégis kik rendezik a kárpátaljai magyar folklórfesztiválokat? Elsősorban a megyei művelődési főosztály és annak népművészeti központja, amelynek konzervatív munkatársai görcsösen ragaszkodtak a szovjet időkben bevált szokásjoghoz. Ez a helyzet csak fokozatosan, majd véglegesen az ezredforduló után változott meg, amikor a MÉKK, az UMDSZ kemény fellépésének köszönhetően a civil szféra átvette a vezető szervezői szerepet a megyei művelődési főosztálytól és a népművészeti központtól. A továbbiakban az autentikus ruszin, ukrán népi hagyományok ápolása lett az irányadó a szakmai körökben is. Manapság a megyei művelődési és nemzetiségi főosztályok és osztályok protokoll-szinten vesznek részt a fesztivál lebonyolításában, anyagilag és erkölcsileg járulnak hozzá a fesztivál sikeres lebonyolításához.

2008-as esztendő bizonyos tekintetben mérföldkő volt. Ebben az évben kezdte meg tevékenységét az UMSZ és a MÉKK által megalapított Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, amely a továbbiakban szakmai hátteret is tudott biztosítani a fesztiválok színvonalának emeléséhez. Továbbá az is sikernek tekinthető, hogy a 2008-as esztendőben a fesztivál nemzetközi találkozóvá vált, a munkácsi ősi várban először látta vendégül a XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok néven futó programot felkaroló anyaországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági, muravidéki hagyományőrző néptánccsoportokat.

Baráti fogadtatásra talált az Égtájak Fesztiváliroda által mozgósított hagyományőrző csoportok a sajátos folklórközpontokká minősülő Eszenyben, Dercenben, Beregszászban, Péterfalván, Mezőváriban egyaránt. Ettől kezdve a kárpátaljai magyarság évi egy alkalommal egybehívott rendezvénye 22 éve már joggal viselheti a Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál „márkajelzést”, amelynek égisze alatt Kárpátalja megyében is mind a mai napig egyre több településen terjesztik a népi kultúrát.
A fesztiválok helyszínei: Csap (1989), Beregszász (1990), Péterfalva (1991), Visk (1992), Beregszász (1993), Eszeny (1994), Péterfalva (1995), Dercen (1996), Nagybereg (1997), Szürte (1998), Visk (1999), Palágykomoróc (2000), Dercen (2001, 2002), Nagydobrony (2003, 2005), Jánosi (2006), Beregszász (2007), Munkács (2008), Ungvár (2009), Péterfalva (2010), Vári (2011).

A legaktívabban közreműködő csoportok 1989–2011 között:

Ungvári járás

Téglási Rózsa népdal-együttes – Szikora Csilla
Nagydobronyi Hímes néptánccsoport – Hidi Anita
Eszenyi Ritmus néptáncegyüttes – Szabó Tibor
Filep Anita

Beregszászi járás

Beregszászi Rozmaring hagyományőrző együttes – Halász László
Vári Művészeti Iskola népi zenekara – Héder Lajos
Mezővári Népi Együttes – Héder Lajos-Kricsfalusi Miklós

Nagyszőlősi járás

Péterfalvai Kokas banda – Kokas Károly 
Verbőci Művészeti Iskola – Jana András

Munkácsi járás

Derceni Gyöngyösbokréta Népi Együttes – Korolovics Zsolt

Huszti járás

Viski Néptánccsoport – Barna József

22 év nem hosszú idő. Ahhoz viszont éppen elegendő, hogy megteremtődjék egy olyan rendezvény hagyománya, amely mára elismerést vívott ki magának itthon és külföldön egyaránt, amely a miénk, és amelyre vigyázva is büszkék vagyunk és az utánunk jövő generációknak „stafétabotként” tovább adjuk.
Őszinte köszönet jár mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben megvalósulhatott a folklór és a hagyományok ápolásának e jelentős ünnepe.

Október 2-án verőfényes őszi idő fogadta a beregszászi járási Mezőváriba látogatókat: ez a település adott otthont a XXII. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztiválnak. A meghirdetett időponthoz képest kis csúszással meg is kezdődött a megye folklór-együtteseinek éves szemléje, amelyre 26 néptánccsoport, népi zenekar és szólóénekes nevezett be (a „zárszámadás” alapján elmondhatjuk, hogy egyedül a fellépők létszáma elérte a négyszázat).

A mezővári óvoda kertjében felállított színpad körül a délelőtt folyamán valóságos kis sátorváros és kirakodóvásár kerekedett, ahol a népi iparművészet mellett a vásáros portékák is megfértek az asztalkákon. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének hívó szavára a vidék valamennyi pontjáról érkeztek kiállítások, akik színes standokat állítottak fel, ahol a kerámia, a szőttes, a varrottas, a csuhéból készült egyaránt bemutatkozott. S nem csupán a közelmúlt értékei mutatkoztak be, de a kiállítók többen nagymamáik ládafiát is megnyitották, hiszen régi kézimunkák, népi motívumokkal díszített lakodalmas kendők is bemutatásra kerültek.

Külön köszönet illeti azokat, akik az egész napos fáradalmakat is vállalva bemutatták vidékük még meglévő értékeit: 
* ugocsai kézművesek csoportja (kiállított tárgyak: szőttesek, hímzések, hímzett terítők, futók.) Marazsi Katalin tiszabökényi hímző önálló kiállítási anyaggal mutatkozott be, amelyet a fesztivál szervezői oklevéllel jutalmaztak. A csoport vezetője Borbély Ida, a Tiszaháti Tájmúzeum igazgatója;
* mezővári kézművesek csoportja (kiállított tárgyak: hímzések, szőttesek, horgolt terítők, rongypokrócok, kukorica-csuhéból font alátétek, kenyeres kosarak stb.). A csoport vezetője Halász József, a járási művelődési osztály vezetője;
* beregrákosi kézművesek csoportja (kiállított tárgyak: hímzések, szőttesek, hímzett díszpárnák, terítők, futók, lakodalmi kendők, színes rongyból szőtt pokrócok). A csoport vezetője Vass János Jenő képviselő.
* téglási kézművesek csoportja (kiállított tárgyak: hímzések, horgolt terítők, szőttesek). A csoport vezetője Szikora Csilla.
* eszenyi kézművesek csoportja (kiállított tárgyak: hímzések, szőttesek, hímzett terítők, futók.) A csoport vezetője Szabó Tiborné.
Nem hiányozhattak a bemutatóról a Bereg Alkotóegyesület hímző- és szövőasszonyainak csodálatos munkái sem. A jelenlévők Prófusz Marianna, Ohár Katalin, Bakó Olga és Baraté Irén csodálatos kézimunkáit tekinthették és vásárolhatták meg. Dancs Hidi Tünde jóvoltából a kerámia szerelmesei is számos dísztárgyat vásárolhattak meg.

A résztvevők nagy számára való tekintettel az ünnepi köszöntők előadói is korlátozták magukat. A fesztivál résztvevőit köszöntötték dr. Gégény Edmond (Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusa), dr. Kerekes Henrietta (Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusa), Vaszil Marjuhnics, Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal művelődési főosztályának helyettes vezetője (aki a megyei állami közigazgatási hivatal díszoklevelével tüntette ki Bartosh József festőművészt, a beregszentmiklósi vár „urát”), Kincs Gábor, az UMDSZ elnökhelyettese, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője (Ivan Baloga, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének megbízásából a megyei közgyűlés oklevelét adta át Vári Fábián László néprajzkutatónak és Dupka György kulturszervezőnek), Bihari András, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Halász László, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal művelődési osztályának vezetője, Grigora Éva, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal művelődési osztályának helyettes vezetője.

A szervezők nevében Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke átadta a fesztivál stafétáját Salamon Elemérnek, Mezővári polgármestere.

A rendezvényen megjelent a tavalyi házigazda, Tiszapéterfalva nagyszámú küldöttsége Tóth Bálint polgármester vezetésével.

Ezután kezdetét vette a közel 4 órás kulturális kavalkád. A fellépő kollektívák a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a MÉKK, az UMDSZ és a megyei közigazgatási hivatal oklevelét és értékes ajándékokat vehettek át.
Álljon itt az alábbiakban a fellépő együttesek névsora:

1. Mezővári Művészeti Iskola felnőtt citerazenekara (Markó Annamária);
2. A Beregvidéki Művelődési Dolgozók „Rozmaring” Folklórcsoportja (Halász László);
3. Mezővári Tulipán néptáncegyüttes (Karikás Andrea, Kovács István);
4. Mezővári Művészeti Iskola felnőtt népi zenekara (Kovács Sándor);
5. Téglási Művelődési Ház Cimborák népzenekara (Bernáth Ferenc);
6. Téglási Művelődési Ház Csalogány asszonykórusa (Szikora Csilla, Ignácz Mária);
7. Téglási Orchidea tánccsoport (Ignácz Mária);
8. BorzsaVári népi zenekar (Kovács Tamás);
9. Téglási Rózsa népdalegyüttes (Szikora Csilla);
10. Beregszászi Evolution Dance táncegyüttes (Szabó Sándor);
11. A Kárpátaljai Közművelődési Koledzs Napraforgó néptáncegyüttese (Sütő Mihály, Ukrajna érdemes művésze);
12. Mezőgecsei néptáncegyüttes (Botos Viola);
13. Tiszahát néptáncegyüttes (Jakab István);
14. Derceni Gyöngyösbokréta Népi Együttes (Korolovics Zsolt);
15. Tiszapéterfalvai Kokas banda (Kokas Károly);
16. Eszenyi Bocskai néptáncegyüttes (Szabó Tibor);
17. Dédai művelődési ház Bokréta néptáncegyüttese (Balogh Gizella);
18. Csoma kultúrház néptáncegyüttese (Bedő Nikoletta);
19. Zápszonyi kultúrház Rózsa néptánccsoportja (Dávid Lívia);
20. Verbőci Művészeti Iskola néptánccsoportja és együttese (Danka Gabriella);
21. Nagybégányi Művelődési Ház néptánccsoportja (Gutics Valentina);
22. Gáti Művelődési Ház néptánccsoportja (Gutics Valentina);
23. Mezővári Művészeti Iskola gecsei csoportja (Mikec-Csuha Renáta);
24. Tiszabökényi Kultúrház néptánccsoportja (Jakab István);
25. Mezővári Művészeti Iskola növendékei (Kricsfalusi Miklós);
26. Halász Dóra
27. Horváth Regina
28. Kokas Erzsébet
29. Eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes (Szabó Tibor).

A szervezők előzetesen úgy állapodtak meg, hogy a XXIII. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált az Ungvári járásban bonyolítják le.