Vonósbandák öröksége

Írta: Dr. Csermák Zoltán | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. július 28.

A vonósbandák hagyományát az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló dokumentumot Balatonfüreden, ünnepélyes keretek között adták át július 26-án este.

Vonósbandák öröksége

A kései barokk idején, a Magyar Királyság területén a falvakban is megjelentek a vonós alapú formációk, és ezek beépültek a hagyományos zenei kultúránkba.

A hegedű – brácsa – bőgő – fafúvós – cimbalom összetételű zenekarok máig csakis a Kárpát-medence népeinek népzenéjét jellemzik. Ez a magas képzettséget igénylő zenei együttműködés a magyar nyelvterületen máig fennmaradt, s a magyar népzenét a világ szemében is a vonósbandák hagyománya karakterizálja. 

Ezt a hagyományelemet az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló okiratot Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója, illetve Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára július 26-án, Balatonfüreden adta át a vonós népzenészek közössége képviseletében jelenlévő Pál István Szalonna népzenésznek, a Hagyományok Háza főigazgató-helyettesének. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Dr. Bóka István, Füred polgármestere. A ceremóniára az Ördög bújt a vonóba című népzenei gálaműsor keretében került sor. A jelenlevők hangsúlyozták, hogy jelentős siker ez Magyarországnak, nemkülönben mindazoknak a muzsikusoknak, akik máig életben tartják a magyar népzenének a vonós hangszereknek köszönhetően megőrzött értékeit.

„Az a tény, hogy az UNESCO Világörökség részévé válik a magyar vonószene, s a nemzedékről nemzedékre történő átadás tradíciója, ez egy nagyon nagy jelentőségű elismerése a magyar kultúrának – értékelte az eseményt Pál István Szalonna.

– Azoknak a muzsikusoknak, akik ’revivalként’ művelik ezt a művészetet, vagy azoknak a hagyományőrző zenészeknek, akik családról családra adták át ezt a tudományt, nagyon nagy megtiszteltetést jelent, de teljesen természetesnek tekintem, hogy egy ilyen hagyomány az említett listára felkerült. Nem adták ingyen, nagyon sok munka rejlik emögött a kitüntetés mögött. Köszönet illeti ezért barátaimat, köztük dr. Agócs Gergelyt, akik a sikeres felterjesztést készítették elő.”

Hírek

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

  • Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

Események

Copyright © 2024 KMMI