A vonósbandák hagyományát az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló dokumentumot Balatonfüreden, ünnepélyes keretek között adták át július 26-án este.

Írta: Dr. Csermák Zoltán | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. július 28.
A vonósbandák hagyományát az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló dokumentumot Balatonfüreden, ünnepélyes keretek között adták át július 26-án este.
A kései barokk idején, a Magyar Királyság területén a falvakban is megjelentek a vonós alapú formációk, és ezek beépültek a hagyományos zenei kultúránkba.
A hegedű – brácsa – bőgő – fafúvós – cimbalom összetételű zenekarok máig csakis a Kárpát-medence népeinek népzenéjét jellemzik. Ez a magas képzettséget igénylő zenei együttműködés a magyar nyelvterületen máig fennmaradt, s a magyar népzenét a világ szemében is a vonósbandák hagyománya karakterizálja.
Ezt a hagyományelemet az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló okiratot Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója, illetve Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára július 26-án, Balatonfüreden adta át a vonós népzenészek közössége képviseletében jelenlévő Pál István Szalonna népzenésznek, a Hagyományok Háza főigazgató-helyettesének. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Dr. Bóka István, Füred polgármestere. A ceremóniára az Ördög bújt a vonóba című népzenei gálaműsor keretében került sor. A jelenlevők hangsúlyozták, hogy jelentős siker ez Magyarországnak, nemkülönben mindazoknak a muzsikusoknak, akik máig életben tartják a magyar népzenének a vonós hangszereknek köszönhetően megőrzött értékeit.
„Az a tény, hogy az UNESCO Világörökség részévé válik a magyar vonószene, s a nemzedékről nemzedékre történő átadás tradíciója, ez egy nagyon nagy jelentőségű elismerése a magyar kultúrának – értékelte az eseményt Pál István Szalonna.
– Azoknak a muzsikusoknak, akik ’revivalként’ művelik ezt a művészetet, vagy azoknak a hagyományőrző zenészeknek, akik családról családra adták át ezt a tudományt, nagyon nagy megtiszteltetést jelent, de teljesen természetesnek tekintem, hogy egy ilyen hagyomány az említett listára felkerült. Nem adták ingyen, nagyon sok munka rejlik emögött a kitüntetés mögött. Köszönet illeti ezért barátaimat, köztük dr. Agócs Gergelyt, akik a sikeres felterjesztést készítették elő.”
A Beregszászi Magyar Katolikus Központ és a Zahid Finance Group Kft. közös szervezésében ünnepélyes keretek között avatták fel Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész a szász pásztor legendája nyomán készült szobrát a beregszászi római katolikus templom udvarában. Az alkotás Beregszász nevének ered...
Ungvár belvárosában új miniatűr szobrot avattak fel, amely egy ismert ukrán népi ünnephez, Iván Kupala éjszakájához kapcsolódik. A szobor központi eleme a legendás páfrányvirág, amely a hiedelem szerint csupán egyszer egy évben, Szent Iván éjjelén virágzik, és aki megtalálja, különleges erő birtokáb...
A matyó hímzés fővárosában, Mezőkövesden harmincegyedik alkalommal rendezték meg a Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázatot. A megmérettetés nemcsak a magyar népi kézművesség egyik legfontosabb fóruma, de élő bizonyítéka annak is, hogy a hagyomány ma is él, határokon innen és túl.
Vannak emberek, akiknek már a jelenléte is reményt ad. Akik nem csupán beszélnek a segítségnyújtásról, hanem minden napjukat ennek szentelik – csendben, alázattal, mégis hatalmas belső tűzzel. Dr. Fodor Réka, az AFRÉKA Nemzetközi Humanitárius Alapítvány alapítója ilyen ember. Missziós orvosként eddi...