A vonósbandák hagyományát az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló dokumentumot Balatonfüreden, ünnepélyes keretek között adták át július 26-án este.
![Vonósbandák öröksége](/img-cache/c/c/1/9/4/cc194227c121b72a5a9a746632a4e10fae5be1f6.jpeg)
Írta: Dr. Csermák Zoltán | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. július 28.
A vonósbandák hagyományát az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló dokumentumot Balatonfüreden, ünnepélyes keretek között adták át július 26-án este.
A kései barokk idején, a Magyar Királyság területén a falvakban is megjelentek a vonós alapú formációk, és ezek beépültek a hagyományos zenei kultúránkba.
A hegedű – brácsa – bőgő – fafúvós – cimbalom összetételű zenekarok máig csakis a Kárpát-medence népeinek népzenéjét jellemzik. Ez a magas képzettséget igénylő zenei együttműködés a magyar nyelvterületen máig fennmaradt, s a magyar népzenét a világ szemében is a vonósbandák hagyománya karakterizálja.
Ezt a hagyományelemet az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló okiratot Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója, illetve Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára július 26-án, Balatonfüreden adta át a vonós népzenészek közössége képviseletében jelenlévő Pál István Szalonna népzenésznek, a Hagyományok Háza főigazgató-helyettesének. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Dr. Bóka István, Füred polgármestere. A ceremóniára az Ördög bújt a vonóba című népzenei gálaműsor keretében került sor. A jelenlevők hangsúlyozták, hogy jelentős siker ez Magyarországnak, nemkülönben mindazoknak a muzsikusoknak, akik máig életben tartják a magyar népzenének a vonós hangszereknek köszönhetően megőrzött értékeit.
„Az a tény, hogy az UNESCO Világörökség részévé válik a magyar vonószene, s a nemzedékről nemzedékre történő átadás tradíciója, ez egy nagyon nagy jelentőségű elismerése a magyar kultúrának – értékelte az eseményt Pál István Szalonna.
– Azoknak a muzsikusoknak, akik ’revivalként’ művelik ezt a művészetet, vagy azoknak a hagyományőrző zenészeknek, akik családról családra adták át ezt a tudományt, nagyon nagy megtiszteltetést jelent, de teljesen természetesnek tekintem, hogy egy ilyen hagyomány az említett listára felkerült. Nem adták ingyen, nagyon sok munka rejlik emögött a kitüntetés mögött. Köszönet illeti ezért barátaimat, köztük dr. Agócs Gergelyt, akik a sikeres felterjesztést készítették elő.”
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...