Írta: KMMI | Forrás: zakarpattya.net.ua | 2020. október 15.
Több mint 32 millió hrivnyát szánnak arra a programra, amely Ungvár történelmi központjának megőrzésére és felújítására irányul. A komplex programot, amely Ungvár városának történelmi központját hivatott felújítani, a képviselők október 15-én fogadták el a 2021-2023-as évre.
A tervezet célja, hogy megakadályozza a város történelmi negyedében lévő épületek állapotának további romlását, valamint támogatást és koordinációt biztosítson a műemlékek megőrzéséhez és a város egyedi történelmi arculatának visszaállításához. A program keretében fejlesztenék a szociális és turisztikai infrastruktúrát, emelnék a lakosság életszínvonalát, és biztosítanák a gazdasági és kulturális fejlődést is.
A dokumentum előírja az épületek és létesítmények műszaki állapotának meghatározását; az egyedi történelmi és építészeti környezet megőrzését úgy, hogy közben modern városi infrastruktúrát hoznak létre.
A program megvalósítására 32 millió 122 ezer 411 hrivnyát biztosítanak.
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...
Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.
