Szép hagyománnyá vált a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága szervezeti életében, hogy rózsatővel és emléktáblával tisztelegnek olyan hölgyek emléke előtt, akik Kárpátalja szülöttei, vagy sokat tettek az itt élő emberekért.
Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2020. október 28.
Szép hagyománnyá vált a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága szervezeti életében, hogy rózsatővel és emléktáblával tisztelegnek olyan hölgyek emléke előtt, akik Kárpátalja szülöttei, vagy sokat tettek az itt élő emberekért.
Kedden Zrínyi Ilona történelmi hősnőnk és Báthy Anna Kossuth-díjas operaénekesnő tiszteletére avattak rózsatöveket és emléktáblát Beregszászban, a Budapest parkban, folytatva ezzel az elkezdett hagyományt.
Békésyné dr. Lukács Angéla, a beregszászi külképviselet konzulja, rózsahölgy, köszöntőjében elmondta, a rózsahölgyek a jóságot, a szeretetet, a békét, a békességet képviselik. Kihangsúlyozta, annak a két hölgynek az élete, akiknek az emlékére és tiszteletére ma táblát avatunk, értékeket teremtett és mind a mai napig példamutató.
– Amikor megalakultunk, egyik fő célunk az volt, hogy olyan híres hölgyekről emlékezzünk meg, akik Beregszászban születtek, akik sokat tettek a kárpátaljai emberekért. Ezért is ültettük a rózsatöveket és helyeztük a táblákat központi helyre, ahol sokan megtekinthetik azokat, s megemlékezhetnek Horváth Annáról, Fedák Sáriról, Ortutay Zsuzsannáról, Gulácsy Máriáról, és most már Zrínyi Ilonáról és Báthy Annáról – hangsúlyozta Mező Dianna, a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társaságának elnöke.
Bobály István, a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola igazgatója ismertette Báthy Anna életútját, míg dr. Csatáry György, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történésze Zrínyi Ilonát méltatta beszédében.
Az ünnepségen kis kultúrprogramot is tartottak, ennek keretében a művészeti iskola két növendéke zenés összeállítással kedveskedett a megjelenteknek, Tóth Bianka, a Rákóczi-főiskola végzőse Jánosi Gusztáv: Zrínyi Ilona búcsúja című versét szavalta el.
Báthy Anna és Zrínyi Ilona emléktábláját Bobály István és dr. Csatáry György leplezték le. Szülek Máté, a beregszászi művészeti iskola tanára trombitán kísérte az eseményt.
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...