Új kiadvány a kárpátaljai magyar frazémákról

Írta: Tóth Péter doktorandusz | Forrás: Kiszó | 2011. április 13.

Az Ungvári Nemzeti Egye­tem Magyar Filológiai Tanszékének oktatói és hallgatói évek óta gyűjtik a kárpátaljai magyar nyelvjárásokra jellemző frazémákat. A tanszék két oktatója, Horváth Katalin és Hulpa Diána kétrészes új kiadványban (I – Népi frazémák; II – Kárpátaljai magyar népi frazémák) nyújt betekintést a gyűjtések anyagába, s a frazémák színes világába. A szerzők a kiadvány első részében (Népi frazémák) áttekintik a frazémák különböző meghatározásait, fajait és rétegződését. Leszögezik, hogy meghatározásuknál nem az egyes szavak, hanem a szókapcsolat egészének jelentése fontos.

Új kiadvány a kárpátaljai magyar frazémákról

Közös jegyük a zárt szerkezet, az állandósult nyelvi forma és a jelentésbeli összeforrottság.

A frazémák gyakran mitológiai, bibliai vagy történelmi eredetűek, de származhatnak az irodalmi művekből és a nyelvjárásokból is. Használatukat illetően megkülönböztethetők azok, amelyek a köznyelvben és a nyelvjárásokban egyaránt fellelhetők, és azok, amelyek csak a nyelvjárásokban élnek. Előfordul az is, hogy egy-egy társadalmi csoport, például az ifjúság körében használatosak.

A frazémák sajátos nemzeti szemléletmódot tükröznek, ezért egy részük nem fordítható le más nyelvre, mert értelmüket vesztik (Több is veszett Mohácsnál, Nem enged a negyvennyolcból). Több frazéma más nyelvben is megvan, ami a közös szemlélettel és tapasztalásokkal magyarázható. Például az Üres kalász tarcsa fenn a fejit (jelentése: ’Az üresfejű emberek szoktak gőgösek lenni’) frazéma az ukránban is megvan: Пустий колос угору дметься, а повний додолу гнеться. Bizonyos esetekben azonban az egyezések hátterében a kölcsönzések is állhatnak.

A szerzők a kiadvány második részében (Kárpátaljai magyar népi frazémák) olyan állandósult szókapcsolatokat adnak közre, amelyek vidékünkön használatosak, továbbá nincsenek meg, vagy nem pontosan abban a formában szerepelnek O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvében. A gyűjtemény tehát vidékünk ismeretkincséhez tartozó, nyelvjárási szinten élő frazémákat tartalmaz, amelyek magukon viselik a helyi nyelvjárások hangtani és grammatikai jellegzetességeit. A szerzők összesen 700 szólást adnak közre (nem számítva az alakváltozatokat), ezenfelül falucsúfolókat, tréfás népi kitérő válaszokat stb.

A frazémák tapasztalatainkban gyökereznek, így örök igazságtartalmat tükröznek. Veszekedő pásztorok közt jó dóga van a farkasnak – e szólás mély valóságtartalmát gyakran mi magunk is tapasztalhatjuk. Akárcsak a következőket: Istennek ad kőccsön, ki a szegínyen könyörül ’Isten megjutalmazza az adakozást’, Azok szedik az almát, akik nem rázzák a fát ’Azoké a haszon, akik nem dolgoznak’, Kutra visz, de szomjan hoz vissza ’Becsap’, A kutya is jó dógába vész meg ’Akinek nagyon jól megy a dolga, az elégedetlenkedik’, Jobban szereti a madár a szabadságot, mint a kalitkába a vendégséget ’Többet ér a szabadság a függőséggel járó jólétnél’. A szólások kialakulásának körülményei sokszor ma is élnek az emlékezetben. Ilyen például a Szürtéből adatolt Megy neki, mint Traskinak a hidemelés ’(jelentése: ’Egy­általán nem ért hozzá’), melynek történetét magam is hallottam a faluban.

Gyermekkoromban, ha sokat akadékoskodtam, s azt kérdeztem, hogy mikor, gyakran mondogatták: Hó­napután, kiskedden, bornyúnyúzó pénteken. E tréfás válasz aztán elvette a kedvem a további tudakolózástól. A kiadvány más alakváltozatokban közli: Hónap­után, kiskedden, szerdanyúzó pénteken, továbbá bé­kanyúzó pénteken és macskasütő pénteken alakban is. De bizonyára nemcsak én, hanem minden olvasó talál majd olyan adatokat, amelyet ő maga is használ, s olyanokat is, amelyeket még nem hallott. A kiadványt diákok, kutatók és anyanyelvünk táji szépségei iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom.

Hírek

  • Diplomaosztó az ungvári magyar intézetben

    Tizenkilenc diáknak nem csupán egy szokványos hétköznap volt a keddi, ők életük egyik jelentős mérföldkövéhez érkeztek azzal, hogy mester fokozatú diplomát szereztek az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézetében (UMOTI). A magyar nyelv és irodalom, a történelem és ors...

  • 90 éve hunyt el Apponyi Albert

    Kilencven éve, 1933. február 7-én hunyt el Apponyi Albert gróf, a dualizmus és Horthy-kor jelentős politikusa. 1846. május 29-én született Bécsben Aulikus – a bécsi udvart támogató – arisztokrata családból származott, apja Apponyi György gróf, anyja Sztáray Júlia grófnő volt.

  • 211 éve született Dickens

     Kétszáztizenegy éve, 1812. február 7-én született Portsmouthban Charles Dickens, a viktoriánus Anglia legnagyobb írója, a Twist Olivér és a Copperfield Dávid szerzője.

  • 101 éve született Szepesi György

    Százegy éve született Szepesi György legendás magyar rádiós sportriporter. Szepesi György 1922. február 5-én született Budapesten. A labdarúgással az angyalföldi grundokon, gyermekként ismerkedett meg. Jóllehet tizenkét éves korától igazolt játékos volt alsóbb osztályokban, hama...

Események

Copyright © 2023 KMMI