Írta: | Forrás: KISZó | 2023. március 16.
Az 1848‒1849-es forradalom és szabadságharc 175., valamint Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából új időszaki kiállítás tekinthető meg Magyarország Ungvári Főkonzulátusán. A tárlat anyagát Balla Pál festőművész témához kapcsolódó alkotásaiból állították össze, melyek a külképviselet saját gyűjteményéből származnak.
A magyar Országgyűlés a bicentenárium kapcsán Petőfi-emlékévet hirdetett meg. Az ungvári főkonzulátus tárlattal emlékezik a nemzet költőjére, a forradalmárra és nemzeti hősre.
Balla Pál öt festményből álló sorozata a költő életútjának meghatározó állomásait idézi fel. A sorozat a kultikus, mindenki által ismert életrajzra épül: a vándorló költőt, a szabadság örökérvényű jelképévé lett Nemzeti dal megírásának pillanatát, a forradalmár és szabadságharcos Petőfit, valamint a lánglelkű költőóriás ködös segesvári eltűnésének (halálának) mozzanatát villantja fel.
A kiállításon továbbá megtekinthető a csapi származású, de évtizedek óta Kijevben élő Magyar Árpád István festő, polihisztor panteon sorozatának két képe, Petőfi Sándor és Arany János portréja is.
Liszt Ferenc életét bemutató több mint 800 levél és 3 napló vált szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeuma és Kutatóközpontja közös projektjének eredményeként a nemzeti könyvtár Copia tartalomszolgáltatási felületén. A közzétett anyagna...
Közvetlen, jóindulatú, segítőkész. A zene kislány kora óta meghatározó szerepet játszik az életében, amit mindmáig szívvel-lélekkel végez. A református egyház is közel áll hozzá, s családjához. Közel húsz esztendeje orgonál a beregszászi templomban. Szabad idejét a családjával tölti, mivel két fiúgy...
Fergeteges hangulatban telt a Kárpátaljai Megyei Filharmónia Magyar Melódiák Kamaraegyüttesének A Dnyepertől a Dunáig című ukrán–magyar estje. A műsor nem véletlenszerű válogatás volt, hanem gondosan felépített út a Dnyepertől a Dunáig, az ukrán dallamtól a magyar csárdásig, a népdal egyszerűségétől...
Bartók Béla 1907-ben írt, eddig ismeretlen kompozíciójára bukkant a Bősze Ádám Zenei Antikvárium. A dokumentum egy spanyolországi árverésen került elő, ám hibás megjelöléssel, egyszerű zenei albumlapként, amelyet a magyarországi antikvárius 2024-ben vásárolt meg.
