Írta: Tudósító | Forrás: karpatalja.ma | 2015. május 18.
Kürti Lászlót látta vendégül a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet május 12-én, a Fodó Sándor Kulturális Központban. A délután moderátora Csordás László, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság elnöke volt. A mátészalkai költő a mindennapokban tanárként áll helyt, a Vörös Postakocsi Online folyóirat szépirodalmi rovatának szerkesztője, doktorál, s közben olvasóközönségét sem hanyagolja el.
Az irodalmi délutánon megtudhattuk, hogy mennyire van jelen a költő a műveiben, ír-e az asztalfióknak, mi a véleménye a kárpátaljai magyar irodalomról, de beszélgettek a valóság lehetőségeiről, a költői szabadság határairól és a mai magyar kultúráról is.
Az irodalomkedvelők sorai között a Rákóczi-főiskola szakképző intézetének hallgatói is helyet foglaltak. A szervezők nem titkolt célja volt, hogy kihozzák számukra a verseket a könyvekből, hogy ne érezzék távolinak a költészetet, s a nagy elődök mellett megismerjék a közöttünk élő, alkotó költőket, belessenek a versírás világába, kulisszái mögé.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
