Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. december 18.
Ünnepélyes keretek között felavatták Tamási Áron emléktábláját december 17-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A nemzetpolitikai államtitkárság Tamási Áron születésének 125. évfordulója alkalmából emlékévet hirdetett. Ennek kapcsán a Magyarság Háza határokon átnyúló programsorozatot szervezett a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok közösségének. Tamási Áron kivételes öröksége előtt tisztelegve kapott méltó helyet emléktáblája a főiskola filológia kampuszának falán.
A szülőföldünkhöz, a magyar közösséghez való tartozásunk olyan áldott kapcsolat, amiért minden nap hálásnak kell lennünk. Az otthonhoz való ragaszkodás a jelenlegi ukrajnai helyzet miatt nehéz vállalás, ez a magyar közösség azonban az elmúlt bő fél évszázad alatt számtalanszor bizonyította élni és megmaradni akarását – mondta el dr. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára köszöntő beszédében.
Hozzátette: „álljon itt ez az emléktábla tisztelegve a magyar kultúra egyik szellemi óriása előtt, és üzenetként a jövő számára a közösségtől, mely tudja, hogy mindennek dacára itt van otthon.”
Dr. Csordás László, irodalomtörténész, a Rákóczi-főiskola Filológia Tanszékének oktatója Tamási Áronnal kapcsolatos gondolatait osztotta meg a résztvevőkkel, valamint meghallgathatták a székely költő életútját.
Tamási Áron táblája azért került a filológia kampuszának falára, mert egy olyan íróról van szó, aki egyik megtestesítője annak a nemzeti gondolatnak, hogy mi magyarok a Kárpát-medencében otthon vagyunk és a kultúránk közös. Azt kívánom a jelenlévőknek, hogy találja meg mindenki azt a helyet, ahol otthon lehet, ahogy Ábel is megtalálta az író híres regényében. Legyen ez a tábla annak a szimbóluma, hogy együtt vagyunk, otthon vagyunk, és közös kultúrával rendelkezünk – mondta el dr. Csernicskó István, professzor, a Rákóczi-főiskola rektora.
Tamási Áron emléktábláját dr. Szilágyi Péter, helyettes államtitkár és Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke leplezte le.
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
