Írta: Tudósító | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2013. május 02.
Minden évben ezreket vonz ez a csodálatos természeti esemény Ungvárra- A virágzás csúcsa, mikor a szakurák ágait rózsaszín virágok borítják be - hihetetlenül izgalmas esemény. Ungváron található Európa legnagyobb szakura fasora, az Ung folyó partján húzódva, a Pravoszláv és Kijevi parti utak mentén.
A szakura április végén-május elején nyílik.Virágzásuk rövid ideig tart: maximum 2-3 hétig. Ez az az időszak, amikor a legtöbb turista is ide látogat. Ebben az időben Ungvár teljes mértékben paradicsommá változik, mivel majdhogynem ezzel egy időben kezdenek el nyitni a magnóliák, a japán birsek, Nedzveckij almafái, a floridai és a kínai almafák is. Ezen kívül, egy-két héttel a szakurák virágzása után, a Huszti járásban a Nárciszok völgye is virágba borul. A legszebb látványt az Ung partján nyújtják ezek a fák. Néhány fát lehet még találni az egész városban, de egyedül nem olyan látványos egy szakura.
Hogyan kerültek ezek a fák Nyugat-Ukrajnába?
A kárpátaljai legenda szerint, egyszer japán küldöttség tett látogatást az I. Ferenc Józsefnél, akik ajándékul szakurát hoztak. Útjuk Kárpátalján át vezetett, épp ezért éjszakára Munkácson maradtak. Természetesen a japán vendégek jelenlétének híre hamar körbefutott a városban. Éjszaka helyiek ellopták tőlük a csemetkéket, majd gyümölcsfákként eladták azokat Ungváron.
Azóta nő ez az egzotikus növény Ungváron és gyönyörködteti a szemeket rózsaszín virágzásakor, annak ellenére is, hogy gyüm9lcsöt nem terem, mint azt remélték.
Azonban, mint tudjuk - ez csak legenda, melynek néha semmi köze a valósághoz. Ha a hivatalos verziónak hiszünk (ennek inkább hisznek), akkor a szakurákat 1923-ban hozták be Ungvárra. Épp, amikor a cseh hatóságok aktívan fejlődtek Galagó kerületben, mely ma Ungvár központja. A terület ekkor mocsaras volt, sok növény számára nem is igen volt alkalmas. Ezért úgy döntöttek, hogy a szakurákat ide ültetik, melyek sikeresen gyökeret vertek a lágy kárpátaljai éghajlat hatására.
Az idei Szakura-Fest programsorozat az Uzhgorod Open 2013 táncversennyel kezdődött április 27-én, majd az ismert Blitz táncegyüttes első kárpátaljai Blitz felvonulásával folytatódott április 29-én. A fesztivál a május 9–12. között megrendezett borfesztivállal ér véget.
Maga a cseresznyevirágzás az idén Japánban a megszokottnál korábban kezdődött, a déli szigeteken már március második felében lehetett gyönyörködni a rózsaszín virágfelhőkben.
A japán meteorológia hivatal minden évben pontos adatokat közöl arról, Japán egyes régióiban mikor várható a virágzás kezdete, és mikor borulnak teljes díszbe a fák. Ez az országban délről északra haladva egyre később következik be, így a megfelelő úti célt kiválasztva szinte egész tavasszal látható ez a szívszorítóan szép jelenség. Azt mondják, az igazán tökéletes élményt az utolsó pillanatiban nyújtja a virágzás, mikor már millió szám hullnak a színes szirmok.
Legutóbb 2002-ben fordult elő, hogy a szigetország már március közepére cseresznyevirágba borult, ez ugyanis általában csak a hónap utolsó hetére következik be. Tavaly 15 nappal később kezdődött a szezon, idén azonban a szokatlanul enyhe márciusi időjárásnak köszönhetően sikerült beállítani a 2002-es rekordot. A meteorológiai szolgálat 1953 óta figyeli a szezon kezdetét, amelyet akkor jelentenek be hivatalosan, amikor a tokiói Jaszukuni-szentélyben szirmot bontanak a cseresznyefák. Japán nyugati részén már korábban virágozni kezdtek a cseresznyefák.
A cseresznyevirágzással kapcsolatos hagyományok a császári udvarból indultak, majd később a köznép körében is elterjedtek. A virágzás a tavasz kezdete és a mezőgazdasági munkák megindulása mellett az élet körforgásának és a természet újjászületésének metaforájaként is él a szigetországban.
A japánok ilyenkor felkeresik a sintó szentélyeket, ahol virág szertarásokat tartanak. A Hanami („virág figyelés”) évezredek óta a japán kultúra szerves része . Akik már nem tartják a vallási szokásokat, azok is próbálnak minél több időt a szabadban tölteni, virágzás figyelő partikat tartanak. Fesztiválok, zenei programok, népi játékok, szépségversenyek szórakoztatják ilyenkor a helyieket – és azokat a szerencséseket, akik ilyenkor utaznak Japánba.
A Szakura-Fest kapcsán új ruhát kapott az Ung-parti sétányon üldögélő („világítótoronyként” is funkcionáló) Szabadságocska, aki színpompás kimonót, hagyományos parókát, hajtűket kapott, így valóságos Pillangókisasszonyként fogadta a városba érkező vendégeket.
A kárpátaljai magyar könyvtárosok mindennapjait, elhivatottságát és közösségépítő munkáját mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár legújabb kisfilmje. Az alkotás a Széchényi Ferenc Könyvprogram keretében tett kárpátaljai látogatások tapasztalataiból született, és bepillantást enged abba, miként őr...
A zene varázsol. Határokat, távolságokat és korlátokat bont le ember és ember között. Nincsenek benne nyelvi akadályok, mert ugyanazt az üzenetet képes eljuttatni a szívhez akkor is, ha különböző nyelveken beszélünk. A zene összeköt, felemel, vigasztal, s ebben a sok bizonytalansággal terhelt világb...
Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
