Írta: Tudósító | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2013. május 02.
Minden évben ezreket vonz ez a csodálatos természeti esemény Ungvárra- A virágzás csúcsa, mikor a szakurák ágait rózsaszín virágok borítják be - hihetetlenül izgalmas esemény. Ungváron található Európa legnagyobb szakura fasora, az Ung folyó partján húzódva, a Pravoszláv és Kijevi parti utak mentén.
A szakura április végén-május elején nyílik.Virágzásuk rövid ideig tart: maximum 2-3 hétig. Ez az az időszak, amikor a legtöbb turista is ide látogat. Ebben az időben Ungvár teljes mértékben paradicsommá változik, mivel majdhogynem ezzel egy időben kezdenek el nyitni a magnóliák, a japán birsek, Nedzveckij almafái, a floridai és a kínai almafák is. Ezen kívül, egy-két héttel a szakurák virágzása után, a Huszti járásban a Nárciszok völgye is virágba borul. A legszebb látványt az Ung partján nyújtják ezek a fák. Néhány fát lehet még találni az egész városban, de egyedül nem olyan látványos egy szakura.
Hogyan kerültek ezek a fák Nyugat-Ukrajnába?
A kárpátaljai legenda szerint, egyszer japán küldöttség tett látogatást az I. Ferenc Józsefnél, akik ajándékul szakurát hoztak. Útjuk Kárpátalján át vezetett, épp ezért éjszakára Munkácson maradtak. Természetesen a japán vendégek jelenlétének híre hamar körbefutott a városban. Éjszaka helyiek ellopták tőlük a csemetkéket, majd gyümölcsfákként eladták azokat Ungváron.
Azóta nő ez az egzotikus növény Ungváron és gyönyörködteti a szemeket rózsaszín virágzásakor, annak ellenére is, hogy gyüm9lcsöt nem terem, mint azt remélték.
Azonban, mint tudjuk - ez csak legenda, melynek néha semmi köze a valósághoz. Ha a hivatalos verziónak hiszünk (ennek inkább hisznek), akkor a szakurákat 1923-ban hozták be Ungvárra. Épp, amikor a cseh hatóságok aktívan fejlődtek Galagó kerületben, mely ma Ungvár központja. A terület ekkor mocsaras volt, sok növény számára nem is igen volt alkalmas. Ezért úgy döntöttek, hogy a szakurákat ide ültetik, melyek sikeresen gyökeret vertek a lágy kárpátaljai éghajlat hatására.
Az idei Szakura-Fest programsorozat az Uzhgorod Open 2013 táncversennyel kezdődött április 27-én, majd az ismert Blitz táncegyüttes első kárpátaljai Blitz felvonulásával folytatódott április 29-én. A fesztivál a május 9–12. között megrendezett borfesztivállal ér véget.
Maga a cseresznyevirágzás az idén Japánban a megszokottnál korábban kezdődött, a déli szigeteken már március második felében lehetett gyönyörködni a rózsaszín virágfelhőkben.
A japán meteorológia hivatal minden évben pontos adatokat közöl arról, Japán egyes régióiban mikor várható a virágzás kezdete, és mikor borulnak teljes díszbe a fák. Ez az országban délről északra haladva egyre később következik be, így a megfelelő úti célt kiválasztva szinte egész tavasszal látható ez a szívszorítóan szép jelenség. Azt mondják, az igazán tökéletes élményt az utolsó pillanatiban nyújtja a virágzás, mikor már millió szám hullnak a színes szirmok.
Legutóbb 2002-ben fordult elő, hogy a szigetország már március közepére cseresznyevirágba borult, ez ugyanis általában csak a hónap utolsó hetére következik be. Tavaly 15 nappal később kezdődött a szezon, idén azonban a szokatlanul enyhe márciusi időjárásnak köszönhetően sikerült beállítani a 2002-es rekordot. A meteorológiai szolgálat 1953 óta figyeli a szezon kezdetét, amelyet akkor jelentenek be hivatalosan, amikor a tokiói Jaszukuni-szentélyben szirmot bontanak a cseresznyefák. Japán nyugati részén már korábban virágozni kezdtek a cseresznyefák.
A cseresznyevirágzással kapcsolatos hagyományok a császári udvarból indultak, majd később a köznép körében is elterjedtek. A virágzás a tavasz kezdete és a mezőgazdasági munkák megindulása mellett az élet körforgásának és a természet újjászületésének metaforájaként is él a szigetországban.
A japánok ilyenkor felkeresik a sintó szentélyeket, ahol virág szertarásokat tartanak. A Hanami („virág figyelés”) évezredek óta a japán kultúra szerves része . Akik már nem tartják a vallási szokásokat, azok is próbálnak minél több időt a szabadban tölteni, virágzás figyelő partikat tartanak. Fesztiválok, zenei programok, népi játékok, szépségversenyek szórakoztatják ilyenkor a helyieket – és azokat a szerencséseket, akik ilyenkor utaznak Japánba.
A Szakura-Fest kapcsán új ruhát kapott az Ung-parti sétányon üldögélő („világítótoronyként” is funkcionáló) Szabadságocska, aki színpompás kimonót, hagyományos parókát, hajtűket kapott, így valóságos Pillangókisasszonyként fogadta a városba érkező vendégeket.
A nagydobronyi keresztszemes hímzés és a beregi szőttes is bemutatkozott a szeptember 29-én tizenegyedik alkalommal megrendezett Brüsszeli Kárpátalja Napon. A Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő által szervezett esemény idén a hagyományos kézművesség és a kortárs divat kapcsolatát állította...
Játékos meseösvény, kézműves-foglalkozások, élőszavas mesemondás és táncház várta a gyerekeket szeptember 30-án a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban, ahol közös programmal ünnepelték a magyar népmese napját. A színház falai között ezúttal a népmesék jól ismert alakjai, történetei és játékos...
A magyar népmese napja alkalmából tizedszer szervezett mesemondó találkozót a Pro Cultura Subcarpathica (PCS), harmadszor pedig Mesevarázs fesztivált. A kétnaposra bővült rendezvényt Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen tartották. A magyar népmese napja minden évben jó al...
Izgalmas történetbe csöppen az a látogató, aki a Hagyományok Háza Napok – Fecskehajtó Fesztivál keretében a Mesélő tárgyak bemutatójára érkezik. A digitális kiállítás a Kárpát-medence közösségeit és szervezeteit mutatja be egy-egy hozzájuk kötődő különleges tárgy történetén keresztül.
