Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. május 29.
A fiatal nemzedék már csak a visszaemlékezésekből tudhatja meg, hogyan termesztették eleink a kendert, hogyan munkálták meg, és készítették belőle a vásznat. Lányok és asszonyok hosszú téli estéken fontak és szőttek, majd aztán díszítettek, hímeztek. A fiatal generáció ma nem ezzel foglalkozik esténként. Legfeljebb szakkörökön sajátíthat el valamit abból a tudásból, ami nagyanyáink birtokában volt.
A Bereg-vidéken kenderfonalból szőtték a vásznat. Ez nehezen színezhető, ezért eleinte kevés motívummal díszítették, legfeljebb csíkokat szőttek bele. Majd a pamutfonal megjelenésével gazdagodott a mintakincs is. Virágos-szegfűs, rózsás, tulipános, eperleveles, bokros mintázás alakult ki. Kedvelt volt a csillagos, gránátalmás, szegfűs és a farkasnyomos minta is.
A farkasnyomos mintához legenda is kapcsolódik, melyet a vidék lakosai közül sokan ismernek. A történet szerint Bereg vármegye tölgyfaerdeiben sok volt a farkas. Az emberek védekezésül csapdákat állítottak fel ellenük. A sérülten menekülő farkas véres lábnyomot hagyott a hóban, ezt az emberek lemintázták, így alakult ki a farkasnyomos minta, fehér alapon piros és fekete színnel. Ezzel a mintával falvédőket, párnákat, terítőket, kisabroszokat, szalvétákat díszítenek.
A most bemutatott farkasnyomos díszpárnát a mintája miatt választottam. A párnahuzat 1966-ban készült Nagyberegen, Márki Erzsébet tulajdona volt.
A farkasnyomos minta használata nemcsak a Bereg-vidékre jellemző. Egyes helyeken a hasonló, vagy majdnem ugyanolyan motívumra a kakastarélyos megnevezést használják.
Vidékünkön, hagyományosan, a szőttesek fehér alapon piros és kék színekkel készültek, ma többnyire a mintákat piros és fekete színnel készítik.
Nagyberegen a mai napig ápolják a szőtteskészítés hagyományait. A helyi iskolában létrehozott szőttesmúzeumban a szövéshez és fonáshoz használatos tárgyak mellett régi lenvászon alapanyagú szőttesek is találhatók, melyek között több mint 130 éves darabok is akadnak.
Hasonlóan gazdag kiállítással büszkélkedhet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Polónyi Katalin Textilmúzeuma. A kiállítás anyagában a beregi szőttesek között számos farkasnyomos mintával díszített darabot találunk. A legrégebbi textíliák több mint 100 éve készültek.
A Beregvidéki Népzenei és Néptánctábor megnyitójával kezdetét vette a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány által szervezett nyári táborozási szezon. A Rákóczi Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének dísztermében tartott eseményen Váradi Natália, az alapítvány igazgatója arról tájékoztatott, hogy idén...
Harmadik éve tart az A Szakkör program Kárpátalján. A Nemzeti Művelődési Intézet A Szakkör elnevezésű programja évről évre sikeresebb. A határon túli magyar közösségeknek 2021 óta van lehetőségük bekapcsolódni az értékteremtő, közösségépítő programba. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet (PCS...
Tizenegyedik alkalommal nyitotta meg kapuit a Magyarok Országos Gyűlése (MOGY), amelyet június 27. és 29. között rendeztek meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A rendezvény idén is a Kárpát-medencei magyarság egyik legnagyobb találkozóhelyévé vált, ahol a hagyományőrzés mellett közös ...
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) immár harmadik alkalommal szervezte meg a Horváth Anna Alkotóhetet, melynek ezúttal is a beregszászi római katolikus templom kertje adott otthont. Az ötnapos táborban vidékünk ismert képzőművészei vezették be a részt vevő gyerekeket a korongozás,...
