Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. május 29.
A fiatal nemzedék már csak a visszaemlékezésekből tudhatja meg, hogyan termesztették eleink a kendert, hogyan munkálták meg, és készítették belőle a vásznat. Lányok és asszonyok hosszú téli estéken fontak és szőttek, majd aztán díszítettek, hímeztek. A fiatal generáció ma nem ezzel foglalkozik esténként. Legfeljebb szakkörökön sajátíthat el valamit abból a tudásból, ami nagyanyáink birtokában volt.
A Bereg-vidéken kenderfonalból szőtték a vásznat. Ez nehezen színezhető, ezért eleinte kevés motívummal díszítették, legfeljebb csíkokat szőttek bele. Majd a pamutfonal megjelenésével gazdagodott a mintakincs is. Virágos-szegfűs, rózsás, tulipános, eperleveles, bokros mintázás alakult ki. Kedvelt volt a csillagos, gránátalmás, szegfűs és a farkasnyomos minta is.
A farkasnyomos mintához legenda is kapcsolódik, melyet a vidék lakosai közül sokan ismernek. A történet szerint Bereg vármegye tölgyfaerdeiben sok volt a farkas. Az emberek védekezésül csapdákat állítottak fel ellenük. A sérülten menekülő farkas véres lábnyomot hagyott a hóban, ezt az emberek lemintázták, így alakult ki a farkasnyomos minta, fehér alapon piros és fekete színnel. Ezzel a mintával falvédőket, párnákat, terítőket, kisabroszokat, szalvétákat díszítenek.
A most bemutatott farkasnyomos díszpárnát a mintája miatt választottam. A párnahuzat 1966-ban készült Nagyberegen, Márki Erzsébet tulajdona volt.
A farkasnyomos minta használata nemcsak a Bereg-vidékre jellemző. Egyes helyeken a hasonló, vagy majdnem ugyanolyan motívumra a kakastarélyos megnevezést használják.
Vidékünkön, hagyományosan, a szőttesek fehér alapon piros és kék színekkel készültek, ma többnyire a mintákat piros és fekete színnel készítik.
Nagyberegen a mai napig ápolják a szőtteskészítés hagyományait. A helyi iskolában létrehozott szőttesmúzeumban a szövéshez és fonáshoz használatos tárgyak mellett régi lenvászon alapanyagú szőttesek is találhatók, melyek között több mint 130 éves darabok is akadnak.
Hasonlóan gazdag kiállítással büszkélkedhet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Polónyi Katalin Textilmúzeuma. A kiállítás anyagában a beregi szőttesek között számos farkasnyomos mintával díszített darabot találunk. A legrégebbi textíliák több mint 100 éve készültek.
A kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében nagyon fontos, hogy fennmaradjon és erősödjön az értelmiségi réteg, mely össze tudja fogni közösségünket. Az értelmiség megerősödéséhez viszont elengedhetetlen feltétel, hogy minden tehetséges gyermek, fiatal lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatásá...
Kárpátalja és egyben Ukrajna második legmagasabb pontján, a 2038 méteres Brebeneszkulon tűzte ki zászlóját a Kárpátaljai Hazajáró Egylet. Lélekemelő látvány, eget rengető energia, szívbemarkoló érzések a Csornahorán (Fekete-hegység).
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
