Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. május 29.
A fiatal nemzedék már csak a visszaemlékezésekből tudhatja meg, hogyan termesztették eleink a kendert, hogyan munkálták meg, és készítették belőle a vásznat. Lányok és asszonyok hosszú téli estéken fontak és szőttek, majd aztán díszítettek, hímeztek. A fiatal generáció ma nem ezzel foglalkozik esténként. Legfeljebb szakkörökön sajátíthat el valamit abból a tudásból, ami nagyanyáink birtokában volt.
A Bereg-vidéken kenderfonalból szőtték a vásznat. Ez nehezen színezhető, ezért eleinte kevés motívummal díszítették, legfeljebb csíkokat szőttek bele. Majd a pamutfonal megjelenésével gazdagodott a mintakincs is. Virágos-szegfűs, rózsás, tulipános, eperleveles, bokros mintázás alakult ki. Kedvelt volt a csillagos, gránátalmás, szegfűs és a farkasnyomos minta is.
A farkasnyomos mintához legenda is kapcsolódik, melyet a vidék lakosai közül sokan ismernek. A történet szerint Bereg vármegye tölgyfaerdeiben sok volt a farkas. Az emberek védekezésül csapdákat állítottak fel ellenük. A sérülten menekülő farkas véres lábnyomot hagyott a hóban, ezt az emberek lemintázták, így alakult ki a farkasnyomos minta, fehér alapon piros és fekete színnel. Ezzel a mintával falvédőket, párnákat, terítőket, kisabroszokat, szalvétákat díszítenek.
A most bemutatott farkasnyomos díszpárnát a mintája miatt választottam. A párnahuzat 1966-ban készült Nagyberegen, Márki Erzsébet tulajdona volt.
A farkasnyomos minta használata nemcsak a Bereg-vidékre jellemző. Egyes helyeken a hasonló, vagy majdnem ugyanolyan motívumra a kakastarélyos megnevezést használják.
Vidékünkön, hagyományosan, a szőttesek fehér alapon piros és kék színekkel készültek, ma többnyire a mintákat piros és fekete színnel készítik.
Nagyberegen a mai napig ápolják a szőtteskészítés hagyományait. A helyi iskolában létrehozott szőttesmúzeumban a szövéshez és fonáshoz használatos tárgyak mellett régi lenvászon alapanyagú szőttesek is találhatók, melyek között több mint 130 éves darabok is akadnak.
Hasonlóan gazdag kiállítással büszkélkedhet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Polónyi Katalin Textilmúzeuma. A kiállítás anyagában a beregi szőttesek között számos farkasnyomos mintával díszített darabot találunk. A legrégebbi textíliák több mint 100 éve készültek.
Sokak által ismert a Viski Folkműhely tevékenysége, ahol jelenleg is közel hetven gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok, akik azt is fontosnak tartották, hogy az ifjú zenészeknek legyen lehetőségük a tanultakat – ének, zene, tánc – kamatoztatni. Többek mellett ezért hívták életre 2017-ben a Viski Fr...
A Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Csoóri Sándor Program oklevelét vehette át néhány kárpátaljai hagyományőrző szervezet és közel 20 magánszemély. A magyar népi hagyományok megőrzéséért és továbbadásáért végzett kiemelkedő nemzetépítő munkájukért járó elismeréseket Novák Irén művész...
Sikeresen debütált a Kárpátalja Néptáncegyüttes tánctörténeti előadása a Bethlen Gábor Líceumban. A tanintézmény diákjai egy különleges időutazáson vehettek részt: a Kárpát-medencét bebarangolva ismerkedtek meg a magyar néptánc gazdag és sokszínű világával. A látványos bemutató nemcsak szórakoztató ...
December 11-én ritka művészeti eseményre gyűltek össze az érdeklődők a Munkácsy Mihály Magyar Házban (MMMH). A helyszín ezúttal a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület tagjai és barátai közös kiállításának adott otthont, amely a kárpátaljai művészeti élet sokszínűségét és gazdagságát mutat...
