Amikor a múlt tanítani kezd – különleges szeminárium pedagógusoknak

2025.április 24-én a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata módszertani és gyakorlati szemináriumot szervezett a magyar tannyelvű intézmények nép- és honismeretet oktató pedagógusai számára. A rendezvény az „Erő a múltból, jövő a közösségben” című interdiszciplináris műhelysorozat keretében, a Rákóczi 350 emlékév programsorozatához kapcsolódva valósult meg.

A szakmai nap középpontjában a „RÁKÓCZI VIRÁGAI” – KÁRPÁTALJAI TÖRTÉNETI ÉS HELYI MONDÁK" álltak, amelyek nemcsak a térség gazdag kulturális örökségét tükrözik, hanem kiemelt szerepet játszanak a helyi identitás és közösségi tudat formálásában is. A résztvevők átfogó képet kaptak a mondavilág sajátosságairól egy elméleti előadás keretében, majd a Nagyberegi Tájház meglátogatása során, illetve a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola Szőttesmúzeumában tett szakmai bemutató alkalmával közvetlen tapasztalatokat szerezhettek a térség népi kultúrájáról, tárgyi örökségéről és hagyományairól.

A rendezvénynek a Nagyberegi Tájház adott otthont, amely autentikus környezetével kiváló helyszínt biztosított a hagyományőrző szemléletű szakmai munkához. A szervezésben aktív szerepet vállalt a Pro Cultura Subcarpathica, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola, valamint a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola.

A szervezők, kihasználva a helyszín adta lehetőségeket, a megyei szemináriumot összekapcsolták a Tájházak és szabadtéri múzeumok napja rendezvénysorozattal. Ennek köszönhetően a résztvevők nemcsak elméleti és módszertani ismeretekkel gazdagodhattak, hanem közvetlen tapasztalatokat is szerezhettek a népi építészet, tárgyi kultúra és hagyományok élő bemutatásán keresztül.

A program hozzájárult ahhoz, hogy a pedagógusok korszerű, élményszerű és közösségközpontú módon adhassák tovább a kárpátaljai magyarság gazdag szellemi örökségét a fiatalabb generációk számára.

A szakmai nap ünnepélyes megnyitója Gabóda Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának képviselője köszöntő beszédével kezdődött, amelyben hangsúlyozta a hagyományőrzés és a helyi értékek oktatásának kiemelt jelentőségét.

A program első részében a résztvevők zenei és irodalmi élményeken keresztül hangolódhattak a témára. Elsőként Szverenkó István, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola tárogató-oktatója mutatta be a kuruc kor hangulatát idéző dallamokat. Előadásában megszólaltatta a tárogatót, amelynek jellegzetes hangzása különleges atmoszférát teremtett, és közelebb hozta a résztvevőkhöz a Rákóczi-szabadságharc korának zenei világát.

Ezt követően Mondik Dániel, a Nagyberegi Középiskola tanulója lépett a közönség elé, aki két, kárpátaljai gyűjtésből származó Rákóczi-mondát adott elő. Előadásával nemcsak a történeti hagyományokat idézte meg, hanem a szóbeli élő népi kultúra tovább élésének jelentőségére is ráirányította a figyelmet.

A műsor ezen része méltó módon alapozta meg a nap további szakmai programját, érzelmileg és szellemileg egyaránt ráhangolva a résztvevőket a kárpátaljai történeti mondák világára.

A felvezető népi műsort követően a résztvevő pedagógusok szakmai tárlatvezetés keretében ismerkedhettek meg a Nagyberegi Tájház értékeivel. A bemutatót Gál Zán Adél, a tájház kurátora, valamint a Pro Cultura Subcarpathica munkatársa vezette, aki részletes betekintést nyújtott az intézmény működésébe, szakmai programjaiba és közösségépítő szerepébe.

A résztvevők nemcsak elméleti ismeretekkel gazdagodhattak, hanem közvetlen tapasztalatokat is szerezhettek a hagyományos paraszti élet mindennapjairól. Megismerkedtek a tájház gyűjteményével, a népi építészet jellegzetességeivel, valamint a kiállított használati tárgyak történetével és funkcióival.

A program különösen értékes részét képezték az interaktív foglalkozások: a pedagógusok a gyakorlatban is kipróbálhatták a népi szövés alapfogásait, így személyes élményeken keresztül tapasztalhatták meg a kézműves hagyományok szépségét és összetettségét. Emellett Kepics Andrea, a Polónyi Katalin Textilmúzeum munkatársának irányításával egy gasztronómiai különlegesség elkészítésében is részt vehettek: a salánki hagyományokhoz kötődő labdacsöröge készítésének fortélyait sajátíthatták el.

Ez a gyakorlati tapasztalatokra épülő programelem különösen jól szemléltette, miként kapcsolható össze a tárgyi és szellemi népi örökség a korszerű pedagógiai módszerekkel, és hogyan tehető élményszerűvé a hagyományok átadása a tanulók számára.

A tájházi szakmai program részeként Shrek Tímea író, pedagógus, a Kárpátaljai Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alelnöke tartott tartalmas és gondolatébresztő előadást a kárpátaljai magyar irodalom alakulásáról. Előadásában átfogó képet nyújtott a régió irodalmi életének fejlődéséről, bemutatva annak történeti gyökereit, sajátos vonásait, valamint a meghatározó alkotók munkásságát. Külön hangsúlyt fektetett arra, miként tükröződik a kárpátaljai magyar közösség sorsa, identitása és kulturális öröksége az irodalmi művekben. Az elemzés során olyan szempontokat is felvázolt, amelyek új megközelítéseket kínálnak a tananyag feldolgozásához, segítve a pedagógusokat abban, hogy élményszerűbbé és korszerűbbé tegyék az oktatást.

Az előadás kiemelt részében részletesen foglalkozott a II. Rákóczi Ferenc alakjához kapcsolódó kárpátaljai magyar és ruszin mondavilággal. Rávilágított arra, hogy a fejedelem személye miként él tovább a népi emlékezetben, és hogyan fonódik össze a történelmi valóság a legendák világával. E példákon keresztül érzékletesen mutatta be, hogy a mondák nem csupán irodalmi értéket képviselnek, hanem fontos szerepet töltenek be a közösségi identitás megőrzésében és továbbadásában is.

Az előadás jelentős mértékben hozzájárult a résztvevők szakmai látókörének bővítéséhez, és gyakorlati útmutatást nyújtott a kárpátaljai magyar irodalmi és népi hagyományok tanórai feldolgozásához.

A módszertani rendezvény a nap további részében a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola szőttesmúzeumában folytatódott, amely a térség egyik kiemelkedő helytörténeti és néprajzi gyűjteményének számít. A több mint 1200 darabot számláló múzeum gazdag és sokrétű anyaga átfogó képet nyújt a hajdani paraszti élet mindennapjairól és tárgyi kultúrájáról. A kiállítás középpontjában a különböző szőttesek állnak, ugyanakkor a gyűjtemény ennél jóval szélesebb spektrumot ölel fel. A látogatók megismerkedhettek mezőgazdasági eszközökkel, régi fényképekkel és dokumentumokkal, valamint a kenderfeldolgozás és szövés hagyományos eszközeivel. Emellett a múzeum hitelesen mutatja be egykori paraszti lakóházak enteriőrjeit is: a tisztaszoba, a lakószoba és a konyha berendezési és használati tárgyait, lakástextíliáit, valamint a női és férfi viselet jellegzetes darabjait. A gyűjtemény különleges darabjai közé tartozik a díszes tulipános láda és a népi hangszerként ismert citera is.

A múzeumlátogatás során Mester Andrea tárlatvezetésével a résztvevők részletes szakmai ismertetést kaptak az egyes kiállítási tárgyakról. A program részeként egy rövid, de tartalmas előadás is elhangzott a gyűjtemény egyik legértékesebb darabjáról, az úgynevezett Rákóczi mintás keresztszemes szőttesről. Ez a különleges textília nemcsak esztétikai értéke miatt figyelemre méltó, hanem történeti és kulturális jelentősége révén is, hiszen szorosan kapcsolódik a Rákóczi-kultuszhoz és a helyi hagyományvilághoz.

A múzeumi foglalkozás ismételten rámutatott arra, hogy a tárgyi emlékek milyen fontos szerepet töltenek be a múlt megismerésében, és miként válhatnak a korszerű pedagógiai gyakorlat szerves részévé.

A szakmai nap gazdag és sokrétű programja átfogó képet nyújtott a kárpátaljai történeti és népi hagyományok világáról. A Nagyberegi Tájház és a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola szőttesmúzeumának helyszínein megvalósult előadások, bemutatók és interaktív foglalkozások nemcsak szakmai tudással gazdagították a résztvevő pedagógusokat, hanem gyakorlati módszereket is kínáltak a hagyományok élményszerű oktatásához. A rendezvény hozzájárult ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarság kulturális öröksége korszerű, közösségközpontú szemlélettel kerülhessen átadásra a jövő generációi számára.