Írta: Molnár Krisztina | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. január 27.
A fiatalok ma már nehezen tudják elképzelni számítógépek és okostelefonok nélkül a világot. Hamar hozzászoktunk ahhoz, hogy mindenhez szinte azonnal, jó minőségben és gyorsan hozzájutunk. Az „okos kütyük” világa előtt azonban számos olyan használati tárgy létezett, amelyek a csúcstechnikai eszközök elődei voltak. Ezen tárgyak egyike volt az írógép.
Gyermekkorom meghatározó hangja édesanyám írógépének kattogása, amely sokszor késő estig hallatszott a belső szobából. Abban az időben még számunkra nem voltak elérhetők a számítógépek, de a „papírmunkát” el kellett végezni, így maradt a hosszas, estig tartó pötyögés.
Az 1700-as években tettek először kísérletet arra, hogy a kézírást írószerkezettel váltsák fel. A feltalálók kezdetben a vakok számára próbáltak kézírást helyettesítő íróeszközt feltalálni. Például a magyar Kempelen Farkas 1779-ben készített fából, a zongorához hasonló billentyűzetű szerkezetet Mária Terézia vak rokona, Mária Paradis részére. (https://gepokt.hu/tanuloknak/tanuloknak_erdekes.htm)
Később, 1837-ben egy olasz feltaláló, Ravizza kifejlesztette az „írózongorát”, az ő nevéhez fűződik a mai értelemben vett írógép feltalálása. 1873-tól már gyártósoron készítették az eszközt, így hamar elterjedt a világ legtöbb országában. A 20. században az írógép a hivatalok és irodák elengedhetetlen eszköze volt. A mechanikus írógépet az elektromos váltotta fel, amely már sokkal több feladatot volt képes végrehajtani. A számítógépek kifejlesztésével és elterjedésével azonban már nem volt szükség az írógépekre, így ezek kikerültek a használatból és a köztudatból.
A számítógépek billentyűzetén használt QWERTY-típusú billentyűzetkiosztást az írógépeknek köszönhetjük. Az írógép feltalálásakor az egymás mellett lévő billentyűk egymás utáni gyors lenyomásakor gyakran összeakadtak, ezért a fejlesztők kialakították azt a billentyűzetsort, amelyen a gyakran egymás után következő betűk egymástól nagyobb távolságra vannak. A számítógép klaviatúráján ma már nem lenne szükség erre a sorrendre, azonban az írógépekről átöröklődött és ma is így használjuk.
Nálunk, Kárpátalján még láthatunk régi írógépet, főleg egy-egy állami hivatal irodájának polcán, de már csak múzeumi darabként díszeleg ott.
A hagyományok jegyében telt a 2026-os esztendő második foglalkozása a Nagyberegi Tájházban. Ezúttal a „farsang farka” és a hamvazószerda közeledte adta az apropót, hogy a Beregszászi Horváth Anna Gimnázium alsós diákjai bepillantást nyerjenek a népi kultúra kincseibe.
Novemberben mutatják be a magyar mozikban az Úri muri, megazisten! című filmet, amit Vidnyánszky Attila rendezett Móricz Zsigmond regényéből, Berettyán Sándor, Kovács Frigyes, Katona Kinga, Tabajdi Anna és Vecsei H. Miklós főszereplésével.
Február 18-án a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete (GGKI) A háború emberi ára címmel könyvbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést szervezett az Alapjogokért Központ támogatásával a Kárpátaljai Szövetség dísztermében.
Február 21-én méltatjuk az anyanyelv nemzetközi napját. 1999-ben ezen a napon hozott határozott az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) közgyűlése ennek kapcsán.
