Írta: Molnár Krisztina | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. január 27.
A fiatalok ma már nehezen tudják elképzelni számítógépek és okostelefonok nélkül a világot. Hamar hozzászoktunk ahhoz, hogy mindenhez szinte azonnal, jó minőségben és gyorsan hozzájutunk. Az „okos kütyük” világa előtt azonban számos olyan használati tárgy létezett, amelyek a csúcstechnikai eszközök elődei voltak. Ezen tárgyak egyike volt az írógép.
Gyermekkorom meghatározó hangja édesanyám írógépének kattogása, amely sokszor késő estig hallatszott a belső szobából. Abban az időben még számunkra nem voltak elérhetők a számítógépek, de a „papírmunkát” el kellett végezni, így maradt a hosszas, estig tartó pötyögés.
Az 1700-as években tettek először kísérletet arra, hogy a kézírást írószerkezettel váltsák fel. A feltalálók kezdetben a vakok számára próbáltak kézírást helyettesítő íróeszközt feltalálni. Például a magyar Kempelen Farkas 1779-ben készített fából, a zongorához hasonló billentyűzetű szerkezetet Mária Terézia vak rokona, Mária Paradis részére. (https://gepokt.hu/tanuloknak/tanuloknak_erdekes.htm)
Később, 1837-ben egy olasz feltaláló, Ravizza kifejlesztette az „írózongorát”, az ő nevéhez fűződik a mai értelemben vett írógép feltalálása. 1873-tól már gyártósoron készítették az eszközt, így hamar elterjedt a világ legtöbb országában. A 20. században az írógép a hivatalok és irodák elengedhetetlen eszköze volt. A mechanikus írógépet az elektromos váltotta fel, amely már sokkal több feladatot volt képes végrehajtani. A számítógépek kifejlesztésével és elterjedésével azonban már nem volt szükség az írógépekre, így ezek kikerültek a használatból és a köztudatból.
A számítógépek billentyűzetén használt QWERTY-típusú billentyűzetkiosztást az írógépeknek köszönhetjük. Az írógép feltalálásakor az egymás mellett lévő billentyűk egymás utáni gyors lenyomásakor gyakran összeakadtak, ezért a fejlesztők kialakították azt a billentyűzetsort, amelyen a gyakran egymás után következő betűk egymástól nagyobb távolságra vannak. A számítógép klaviatúráján ma már nem lenne szükség erre a sorrendre, azonban az írógépekről átöröklődött és ma is így használjuk.
Nálunk, Kárpátalján még láthatunk régi írógépet, főleg egy-egy állami hivatal irodájának polcán, de már csak múzeumi darabként díszeleg ott.
A kárpátaljai magyar könyvtárosok mindennapjait, elhivatottságát és közösségépítő munkáját mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár legújabb kisfilmje. Az alkotás a Széchényi Ferenc Könyvprogram keretében tett kárpátaljai látogatások tapasztalataiból született, és bepillantást enged abba, miként őr...
A zene varázsol. Határokat, távolságokat és korlátokat bont le ember és ember között. Nincsenek benne nyelvi akadályok, mert ugyanazt az üzenetet képes eljuttatni a szívhez akkor is, ha különböző nyelveken beszélünk. A zene összeköt, felemel, vigasztal, s ebben a sok bizonytalansággal terhelt világb...
Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
