Írta: Molnár Krisztina | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. január 27.
A fiatalok ma már nehezen tudják elképzelni számítógépek és okostelefonok nélkül a világot. Hamar hozzászoktunk ahhoz, hogy mindenhez szinte azonnal, jó minőségben és gyorsan hozzájutunk. Az „okos kütyük” világa előtt azonban számos olyan használati tárgy létezett, amelyek a csúcstechnikai eszközök elődei voltak. Ezen tárgyak egyike volt az írógép.
Gyermekkorom meghatározó hangja édesanyám írógépének kattogása, amely sokszor késő estig hallatszott a belső szobából. Abban az időben még számunkra nem voltak elérhetők a számítógépek, de a „papírmunkát” el kellett végezni, így maradt a hosszas, estig tartó pötyögés.
Az 1700-as években tettek először kísérletet arra, hogy a kézírást írószerkezettel váltsák fel. A feltalálók kezdetben a vakok számára próbáltak kézírást helyettesítő íróeszközt feltalálni. Például a magyar Kempelen Farkas 1779-ben készített fából, a zongorához hasonló billentyűzetű szerkezetet Mária Terézia vak rokona, Mária Paradis részére. (https://gepokt.hu/tanuloknak/tanuloknak_erdekes.htm)
Később, 1837-ben egy olasz feltaláló, Ravizza kifejlesztette az „írózongorát”, az ő nevéhez fűződik a mai értelemben vett írógép feltalálása. 1873-tól már gyártósoron készítették az eszközt, így hamar elterjedt a világ legtöbb országában. A 20. században az írógép a hivatalok és irodák elengedhetetlen eszköze volt. A mechanikus írógépet az elektromos váltotta fel, amely már sokkal több feladatot volt képes végrehajtani. A számítógépek kifejlesztésével és elterjedésével azonban már nem volt szükség az írógépekre, így ezek kikerültek a használatból és a köztudatból.
A számítógépek billentyűzetén használt QWERTY-típusú billentyűzetkiosztást az írógépeknek köszönhetjük. Az írógép feltalálásakor az egymás mellett lévő billentyűk egymás utáni gyors lenyomásakor gyakran összeakadtak, ezért a fejlesztők kialakították azt a billentyűzetsort, amelyen a gyakran egymás után következő betűk egymástól nagyobb távolságra vannak. A számítógép klaviatúráján ma már nem lenne szükség erre a sorrendre, azonban az írógépekről átöröklődött és ma is így használjuk.
Nálunk, Kárpátalján még láthatunk régi írógépet, főleg egy-egy állami hivatal irodájának polcán, de már csak múzeumi darabként díszeleg ott.
Különleges eseménynek adott otthont március 18-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ, ahol pászkaterítő-kiállítást és nagyböjti ételbemutatót szervezett a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület.
Ahogy közeledik a húsvét, egyre inkább ünnepi hangulat költözik a Nagyberegi Tájház mindennapjaiba. Ezekben a napokban nem csupán foglalkozások zajlanak. A résztvevők saját élményeiken keresztül tapasztalhatják meg, miként készültek elődeink az év egyik legjelentősebb ünnepére, a húsvétra.
Bonis Bona díjjal jutalmazták Budapesten dr. habil. Váradi Natáliát, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatóját, a Rákóczi Egyetem Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének docensét.
Életem játék volt csupán címmel megnyílt a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet Munkácsy Mihály Emlék-plakettjével kitüntetett Nigriny Edit (1951-2024) festő, grafikus, dekoratőr születésének 75. évfordulója alkalmából megrendezett kiállítása Magyarország Ungvári Főkonzulátusán. Az Ungváron sz...
