Írta: Molnár Krisztina | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. január 27.
A fiatalok ma már nehezen tudják elképzelni számítógépek és okostelefonok nélkül a világot. Hamar hozzászoktunk ahhoz, hogy mindenhez szinte azonnal, jó minőségben és gyorsan hozzájutunk. Az „okos kütyük” világa előtt azonban számos olyan használati tárgy létezett, amelyek a csúcstechnikai eszközök elődei voltak. Ezen tárgyak egyike volt az írógép.
Gyermekkorom meghatározó hangja édesanyám írógépének kattogása, amely sokszor késő estig hallatszott a belső szobából. Abban az időben még számunkra nem voltak elérhetők a számítógépek, de a „papírmunkát” el kellett végezni, így maradt a hosszas, estig tartó pötyögés.
Az 1700-as években tettek először kísérletet arra, hogy a kézírást írószerkezettel váltsák fel. A feltalálók kezdetben a vakok számára próbáltak kézírást helyettesítő íróeszközt feltalálni. Például a magyar Kempelen Farkas 1779-ben készített fából, a zongorához hasonló billentyűzetű szerkezetet Mária Terézia vak rokona, Mária Paradis részére. (https://gepokt.hu/tanuloknak/tanuloknak_erdekes.htm)
Később, 1837-ben egy olasz feltaláló, Ravizza kifejlesztette az „írózongorát”, az ő nevéhez fűződik a mai értelemben vett írógép feltalálása. 1873-tól már gyártósoron készítették az eszközt, így hamar elterjedt a világ legtöbb országában. A 20. században az írógép a hivatalok és irodák elengedhetetlen eszköze volt. A mechanikus írógépet az elektromos váltotta fel, amely már sokkal több feladatot volt képes végrehajtani. A számítógépek kifejlesztésével és elterjedésével azonban már nem volt szükség az írógépekre, így ezek kikerültek a használatból és a köztudatból.
A számítógépek billentyűzetén használt QWERTY-típusú billentyűzetkiosztást az írógépeknek köszönhetjük. Az írógép feltalálásakor az egymás mellett lévő billentyűk egymás utáni gyors lenyomásakor gyakran összeakadtak, ezért a fejlesztők kialakították azt a billentyűzetsort, amelyen a gyakran egymás után következő betűk egymástól nagyobb távolságra vannak. A számítógép klaviatúráján ma már nem lenne szükség erre a sorrendre, azonban az írógépekről átöröklődött és ma is így használjuk.
Nálunk, Kárpátalján még láthatunk régi írógépet, főleg egy-egy állami hivatal irodájának polcán, de már csak múzeumi darabként díszeleg ott.
A KárpátHáz Civil Szervezet negyedik alkalommal tartott Fiestát, ezúttal Csetfalván, ahol közel 300-an gyűltek össze, hogy egy vidám napot töltsenek együtt. A beregvidéki kis településen összesen 220 viseletbe öltözött fiatal táncolt együtt a Móricz Zsigmond Kulturális Központ udvarán, majd a díszte...
Emberek és szobrok címmel nyílt meg Valerij Furcev ungvári fotográfus kiállítása az Ungvári Magyar Ház Galériájában. A tárlat tizenöt év utazásainak emlékeiből válogat, középpontjában pedig az ember, a városi tér és a szobrok különleges kapcsolata áll. Furcev fényképezőgépével azokat a pillanatokat ...
Szeptember 24-én ismét megtelt élettel az ungvári vár belső udvara: a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet ezúttal is megrendezte a BercsényiFesztet, amely gróf Bercsényi Miklósnak, Ung vármegye egykori főispánjának, II. Rákóczi Ferenc fejedelem serege fővezérének, valamint feleségének, Csáky K...
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
