Írta: Molnár Krisztina | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. január 27.
A fiatalok ma már nehezen tudják elképzelni számítógépek és okostelefonok nélkül a világot. Hamar hozzászoktunk ahhoz, hogy mindenhez szinte azonnal, jó minőségben és gyorsan hozzájutunk. Az „okos kütyük” világa előtt azonban számos olyan használati tárgy létezett, amelyek a csúcstechnikai eszközök elődei voltak. Ezen tárgyak egyike volt az írógép.
Gyermekkorom meghatározó hangja édesanyám írógépének kattogása, amely sokszor késő estig hallatszott a belső szobából. Abban az időben még számunkra nem voltak elérhetők a számítógépek, de a „papírmunkát” el kellett végezni, így maradt a hosszas, estig tartó pötyögés.
Az 1700-as években tettek először kísérletet arra, hogy a kézírást írószerkezettel váltsák fel. A feltalálók kezdetben a vakok számára próbáltak kézírást helyettesítő íróeszközt feltalálni. Például a magyar Kempelen Farkas 1779-ben készített fából, a zongorához hasonló billentyűzetű szerkezetet Mária Terézia vak rokona, Mária Paradis részére. (https://gepokt.hu/tanuloknak/tanuloknak_erdekes.htm)
Később, 1837-ben egy olasz feltaláló, Ravizza kifejlesztette az „írózongorát”, az ő nevéhez fűződik a mai értelemben vett írógép feltalálása. 1873-tól már gyártósoron készítették az eszközt, így hamar elterjedt a világ legtöbb országában. A 20. században az írógép a hivatalok és irodák elengedhetetlen eszköze volt. A mechanikus írógépet az elektromos váltotta fel, amely már sokkal több feladatot volt képes végrehajtani. A számítógépek kifejlesztésével és elterjedésével azonban már nem volt szükség az írógépekre, így ezek kikerültek a használatból és a köztudatból.
A számítógépek billentyűzetén használt QWERTY-típusú billentyűzetkiosztást az írógépeknek köszönhetjük. Az írógép feltalálásakor az egymás mellett lévő billentyűk egymás utáni gyors lenyomásakor gyakran összeakadtak, ezért a fejlesztők kialakították azt a billentyűzetsort, amelyen a gyakran egymás után következő betűk egymástól nagyobb távolságra vannak. A számítógép klaviatúráján ma már nem lenne szükség erre a sorrendre, azonban az írógépekről átöröklődött és ma is így használjuk.
Nálunk, Kárpátalján még láthatunk régi írógépet, főleg egy-egy állami hivatal irodájának polcán, de már csak múzeumi darabként díszeleg ott.
Vélhetően nincs olyan magyar ember, aki ne szeretné a magyar népzenét, a magyar népdalt. Ezek ugyanis örökségünk részei, és hálásak lehetünk azoknak az embereknek, akik felkutatják, művelik és átadják a következő generációnak. Ezen művészek egyike a viski születésű Pál Eszter, a Magyar Állami Népi E...
Egy év kihagyás után új lendülettel indult újra a Kárpátaljai KultúrKaraván programsorozat, melynek célja, hogy a kárpátaljai közösségek számára elérhetővé tegye a minőségi magyar kultúrát, művészetet és közösségi élményt. A Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával megvalósu...
108 évvel ezelőtt, 1917. május 13-án kezdődtek a Mária-jelenések Fatimában, a Fatima város közelében lévő a Cova da Iria nevű helyen, amikor három pásztorgyereknek megjelent egy gyönyörű női alak. A tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto elmondása s...
A beregszászi Na'Conxypan Galéria megnyitása óta meghatározó művészeti helyszíne Kárpátaljának. A galéria nem csupán kiállítótér, hanem találkozási pont, párbeszédhely, ahol kortárs alkotók és művészetkedvelők új szellemi és vizuális élményekkel gazdagodhatnak. Május 7-én a nyári szünet előtti utols...
