Régi tárgyak: a szamovár

Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. augusztus 23.

Nemrégen a Pom-Pom meséket olvastuk esténként a kislányommal, melyben találkoztunk a magányos szamovárral. A mesevilágon kívül újdonságnak számított az elfeledett szamovár, melyet nemcsak a meséskönyv lapjain nézhettünk meg, hanem a szekrényből is előkerült egy régi darab. Talán még a nagymamám idejéből való.

Régi tárgy, melynek használata igencsak kiment már a divatból. Ám számos magyar háztartásban a szamovár a mai napig megtalálható – akár a lakás díszeként, akár a padláson porosodva.

Régi tárgyak: a szamovár

A szamovár fogalma a köztudatban szervesen összefonódott az orosz teázási hagyományokkal. Orosz-török eredetű háztartási vízforraló edényként tartják számon. Napjainkban általában teafőző eszközként ismerik, holott eredeti funkciója a vízforralás. A felforralt vizet aztán természetszerűleg bármihez felhasználhatták.

A díszes kivitelezésű fémedény neve az etimológiai szótár szerint az orosz szam (‘maga, magától’) és varitj (‘forral, főz’) szavakból eredeztethető, vagyis ‘magától forraló’. A szamovár annyira egyszerűvé tette a teafőzést, hogy nélkülözhetetlenné vált a háztartásokban.

Formája rendkívül változatos lehet: a gömbölyű, hordó vagy henger alakúaktól az urna alakúig bezárólag. A klasszikus szamovár külseje gazdagon kimunkált, sőt, gyakorta zománcdíszítést is kapott. Mérete az egyliterestől akár a négyszáz literesig terjedhetett.

A szamovár közvetlen előképének tekinthető, az ugyancsak teavíz forralására használt szbitennyik Ázsiából eredeztethető. A szbitennyiket vízforralásra használták, majd az előállított forró vízzel öntötték fel a sűrű teafőzetet. Az első szamovárt a legenda szerint Fjodor Liszicintulai fegyvermester készítette 1750-ben.

Az irodalmi alkotásokban is számtalanszor visszaköszön a szamovár

S belémarkoltam a csokorba,
Mely ujjaim közt reszketett,
A sok meleg, lágy levelet
A szél lázas arcomra szórta.
S kábult szemem sok össze-vissza
Képet látott: illatos, tiszta
Ágyat s zümmögő szamovárt…

(Részlet Tóth Árpád: Richárd című verséből)

De gondoljunk csak egy ismertebb idézetre. Elevenítsük fel a dada nagy mesterének, Kassák Lajosnak elhíresült verssorait: „én KASSÁK LAJOS vagyok/ s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár.” A szólássá vált sor az idők során beégett a magyar értelmiség köztudatába, mint a szürrealizmus lobogtatnivaló hazai produktuma.

Hírek

  • A szeretetre hangolódva – A debreceni SONUS együttes koncertje Beregszászban

    Különleges és egyben lélekemelő zeneművészeti élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik december 10-én este ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott SONUS ütőhangszeres együttes adventi koncertjére, amely a Pro Cultura Subcarpatica (PCS) civil szervezet és Mag...

  • A külhoni magyarságért végzett áldozatos munkájáért Duna-díjat kapott Orosz Ildikó

    Tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait csütörtökön Budapesten. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotó munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia betöltse a nemzeti és kulturál...

  • Magyar Fiatalokért Díjat kapott Dobsa Beáta, a beregszászi MCC vezetője

    Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter idén is átadta a Magyar Fiatalokért Díjat december 11-én. A díj azoknak a fiatal szakembereknek és példamutató személyiségeknek jár, akik munkájukkal közösségeik erősítéséhez és a magyar jövő alakításához járulnak hozzá.

  • Magyarok Szolyván – A magyar egyházi óvodától a családi délutánokig

    Szolyvát elsőként 1263-ban említik, Zoloa alakban. Történelmébe fekete betűkkel vonult be 1944–1945, amikor szovjet gyűjtőtábor működött itt, melyben több mint tízezer magyar és német férfi halt meg. Szebb emlékek fűződnek viszont a határában feltárt honfoglalás kori magyar harcos sírjához, a benne ...

Események

Copyright © 2025 KMMI