Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. augusztus 23.
Nemrégen a Pom-Pom meséket olvastuk esténként a kislányommal, melyben találkoztunk a magányos szamovárral. A mesevilágon kívül újdonságnak számított az elfeledett szamovár, melyet nemcsak a meséskönyv lapjain nézhettünk meg, hanem a szekrényből is előkerült egy régi darab. Talán még a nagymamám idejéből való.
Régi tárgy, melynek használata igencsak kiment már a divatból. Ám számos magyar háztartásban a szamovár a mai napig megtalálható – akár a lakás díszeként, akár a padláson porosodva.
A szamovár fogalma a köztudatban szervesen összefonódott az orosz teázási hagyományokkal. Orosz-török eredetű háztartási vízforraló edényként tartják számon. Napjainkban általában teafőző eszközként ismerik, holott eredeti funkciója a vízforralás. A felforralt vizet aztán természetszerűleg bármihez felhasználhatták.
A díszes kivitelezésű fémedény neve az etimológiai szótár szerint az orosz szam (‘maga, magától’) és varitj (‘forral, főz’) szavakból eredeztethető, vagyis ‘magától forraló’. A szamovár annyira egyszerűvé tette a teafőzést, hogy nélkülözhetetlenné vált a háztartásokban.
Formája rendkívül változatos lehet: a gömbölyű, hordó vagy henger alakúaktól az urna alakúig bezárólag. A klasszikus szamovár külseje gazdagon kimunkált, sőt, gyakorta zománcdíszítést is kapott. Mérete az egyliterestől akár a négyszáz literesig terjedhetett.
A szamovár közvetlen előképének tekinthető, az ugyancsak teavíz forralására használt szbitennyik Ázsiából eredeztethető. A szbitennyiket vízforralásra használták, majd az előállított forró vízzel öntötték fel a sűrű teafőzetet. Az első szamovárt a legenda szerint Fjodor Liszicintulai fegyvermester készítette 1750-ben.
Az irodalmi alkotásokban is számtalanszor visszaköszön a szamovár
(Részlet Tóth Árpád: Richárd című verséből)
De gondoljunk csak egy ismertebb idézetre. Elevenítsük fel a dada nagy mesterének, Kassák Lajosnak elhíresült verssorait: „én KASSÁK LAJOS vagyok/ s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár.” A szólássá vált sor az idők során beégett a magyar értelmiség köztudatába, mint a szürrealizmus lobogtatnivaló hazai produktuma.
Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
