Régi tárgyak: a szamovár

Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. augusztus 23.

Nemrégen a Pom-Pom meséket olvastuk esténként a kislányommal, melyben találkoztunk a magányos szamovárral. A mesevilágon kívül újdonságnak számított az elfeledett szamovár, melyet nemcsak a meséskönyv lapjain nézhettünk meg, hanem a szekrényből is előkerült egy régi darab. Talán még a nagymamám idejéből való.

Régi tárgy, melynek használata igencsak kiment már a divatból. Ám számos magyar háztartásban a szamovár a mai napig megtalálható – akár a lakás díszeként, akár a padláson porosodva.

Régi tárgyak: a szamovár

A szamovár fogalma a köztudatban szervesen összefonódott az orosz teázási hagyományokkal. Orosz-török eredetű háztartási vízforraló edényként tartják számon. Napjainkban általában teafőző eszközként ismerik, holott eredeti funkciója a vízforralás. A felforralt vizet aztán természetszerűleg bármihez felhasználhatták.

A díszes kivitelezésű fémedény neve az etimológiai szótár szerint az orosz szam (‘maga, magától’) és varitj (‘forral, főz’) szavakból eredeztethető, vagyis ‘magától forraló’. A szamovár annyira egyszerűvé tette a teafőzést, hogy nélkülözhetetlenné vált a háztartásokban.

Formája rendkívül változatos lehet: a gömbölyű, hordó vagy henger alakúaktól az urna alakúig bezárólag. A klasszikus szamovár külseje gazdagon kimunkált, sőt, gyakorta zománcdíszítést is kapott. Mérete az egyliterestől akár a négyszáz literesig terjedhetett.

A szamovár közvetlen előképének tekinthető, az ugyancsak teavíz forralására használt szbitennyik Ázsiából eredeztethető. A szbitennyiket vízforralásra használták, majd az előállított forró vízzel öntötték fel a sűrű teafőzetet. Az első szamovárt a legenda szerint Fjodor Liszicintulai fegyvermester készítette 1750-ben.

Az irodalmi alkotásokban is számtalanszor visszaköszön a szamovár

S belémarkoltam a csokorba,
Mely ujjaim közt reszketett,
A sok meleg, lágy levelet
A szél lázas arcomra szórta.
S kábult szemem sok össze-vissza
Képet látott: illatos, tiszta
Ágyat s zümmögő szamovárt…

(Részlet Tóth Árpád: Richárd című verséből)

De gondoljunk csak egy ismertebb idézetre. Elevenítsük fel a dada nagy mesterének, Kassák Lajosnak elhíresült verssorait: „én KASSÁK LAJOS vagyok/ s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár.” A szólássá vált sor az idők során beégett a magyar értelmiség köztudatába, mint a szürrealizmus lobogtatnivaló hazai produktuma.

Hírek

  • Egyszálének: hang és ami belül van – Palya Bea volt a Kárpátaljai Kutúrkaraván vendége

    A Kárpátaljai Kultúrkaraván szervezésében szeptember 22-én Palya Bea Egyszálének című koncertjére került sor a jánosi Helikon Hotelben. A vendégeket Kudlotyák Krisztina programszervező köszöntötte, aki elmondta, hogy minden egyes programmal új színfolt kerül a Kárpátaljai Kultúrkaraván palettájára. ...

  • Kárpátaljai festődinasztia közös tárlata: Erdélyi – három nemzedék

    Az Erdélyi család három generációjának festményeiből nyílt kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Ház kiállítótermében szeptember 21-én Munkácson. A tárlaton Erdélyi Béla, Erdélyi János, Erdélyi László, valamint Villasek Rudolf és Villasek Tibor munkáit tekintheti meg a képzőművészet iránt érdeklődő köz...

  • Pogánytánc – premier a beregszászi színházban

    „Öt nő, egy még nem férfi, egy majdnem férfi és egy már nem férfi tánca…” A Brian Friel drámája alapján színpadra vitt Pogánytánc (Tánc Lughnasa idején) című előadás premierjével nyitották meg szeptember 22-én a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház harmincadik évadát.

  • A költő visszatér, bennünk él – Petőfi-emlékest a beregszászi konzulátuson

    Szeptember 21-én Petőfi-emlékestet rendeztek Magyarország Beregszászi Konzulátusán. A szervezők – a külképviselet, a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (BKÉSZ) és a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség – zenés irodalmi összeállítással és a költő életét bemutató kiállítással emlékezt...

Események

Copyright © 2023 KMMI