Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. augusztus 23.
Nemrégen a Pom-Pom meséket olvastuk esténként a kislányommal, melyben találkoztunk a magányos szamovárral. A mesevilágon kívül újdonságnak számított az elfeledett szamovár, melyet nemcsak a meséskönyv lapjain nézhettünk meg, hanem a szekrényből is előkerült egy régi darab. Talán még a nagymamám idejéből való.
Régi tárgy, melynek használata igencsak kiment már a divatból. Ám számos magyar háztartásban a szamovár a mai napig megtalálható – akár a lakás díszeként, akár a padláson porosodva.
A szamovár fogalma a köztudatban szervesen összefonódott az orosz teázási hagyományokkal. Orosz-török eredetű háztartási vízforraló edényként tartják számon. Napjainkban általában teafőző eszközként ismerik, holott eredeti funkciója a vízforralás. A felforralt vizet aztán természetszerűleg bármihez felhasználhatták.
A díszes kivitelezésű fémedény neve az etimológiai szótár szerint az orosz szam (‘maga, magától’) és varitj (‘forral, főz’) szavakból eredeztethető, vagyis ‘magától forraló’. A szamovár annyira egyszerűvé tette a teafőzést, hogy nélkülözhetetlenné vált a háztartásokban.
Formája rendkívül változatos lehet: a gömbölyű, hordó vagy henger alakúaktól az urna alakúig bezárólag. A klasszikus szamovár külseje gazdagon kimunkált, sőt, gyakorta zománcdíszítést is kapott. Mérete az egyliterestől akár a négyszáz literesig terjedhetett.
A szamovár közvetlen előképének tekinthető, az ugyancsak teavíz forralására használt szbitennyik Ázsiából eredeztethető. A szbitennyiket vízforralásra használták, majd az előállított forró vízzel öntötték fel a sűrű teafőzetet. Az első szamovárt a legenda szerint Fjodor Liszicintulai fegyvermester készítette 1750-ben.
Az irodalmi alkotásokban is számtalanszor visszaköszön a szamovár
(Részlet Tóth Árpád: Richárd című verséből)
De gondoljunk csak egy ismertebb idézetre. Elevenítsük fel a dada nagy mesterének, Kassák Lajosnak elhíresült verssorait: „én KASSÁK LAJOS vagyok/ s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár.” A szólássá vált sor az idők során beégett a magyar értelmiség köztudatába, mint a szürrealizmus lobogtatnivaló hazai produktuma.
Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte a beregszászi ATAS tánccsoport június 13-án. A jótékonysági koncertnek a helyi művelődési ház adott otthont. A táncosok szemet gyönyörködtető jelmezekkel és egyedi koreográfiával kápráztatták el a közönséget.
Beregszász jelenlegi, a Kossuth téren álló református temploma a gyülekezet egy korábbi templomára épült. Az előző, kő istenházát 1813-ban kezdték el építeni. Mintegy száz éve használta már a közösség, amikor 1918. május 2-án leégett az épület. Megsemmisült a harang, az orgona és minden belső ber...
– Nincs felemelőbb annál, mint megtapasztalni, hogy nemzetünk élni akarását leginkább gyermekink rajzai, gondolatai, szívük és az abban rejlő hitük mutatja – fogalmazott a magyar zászló és címer emléknapjára kiírt rajz- és esszépályázat kárpátaljai nyerteseinek díjátadóján Szász Jenő, a pályázat véd...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház új kiállítása ismét különleges élményt kínál az érdeklődőknek: Volodimir Pavlisin festőművész Az élet kérge című egyéni tárlatát tekinthetik meg egy hónapon keresztül. A művész több évtizedes alkotói pályáját megyei, országos és nemzetközi elismerések kísérik. Művészete ...
