A magyar nyelvű média jövőjéért – IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó Balatonalmádiban

Ismét találkoztak a magyar nyelvű sajtó képviselői a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón, hogy közösen gondolkodjanak a szakma jövőjéről és megerősítsék a határokon átívelő együttműködéseket. A rendezvény célja, hogy fórumot teremtsen a tapasztalatcserére, erősítse a szakmai és emberi kapcsolatokat, valamint elősegítse a magyar nyelvű közösségek hiteles tájékoztatását a Kárpát-medence egész területén.

A megnyitón Nacsa Lőrinc, nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikája lehetőséget kínál arra, hogy a közösség egyszerre tekintsen vissza az eredményekre és alapozza meg a jövőt.

– 2010-ben a legfontosabb cél az volt, hogy a nemzeti vérkeringésbe mindenkit bekapcsoljunk, hogy szakmai hálózatokat hozzunk létre, és a nemzeti összetartozás megélése a mindennapok természetes részévé váljon ne csupán a politikai vezetők szintjén, hanem a hétköznapokban is. Nacsa Lőrinc kiemelte: a Kárpát-medencei magyar közösségek közötti kapcsolatok erősödése minden nemzedék számára megtartó erőt jelent.

– Találkozási lehetőséget szeretnénk biztosítani ahhoz, hogy ezt a Kárpát-medencei hálót egyre szorosabbra és szorosabbra szőjük. Ez jó a nemzetünknek, jó a külhoni magyarságnak, és megtartó ereje is van – mondta. – Egy védőháló, ha szoros, akkor nagyon erős, és elbír sok mindent. A feladatunk, hogy sehol se legyen hiba ebben a hálóban, hogy ez a háló tartsa meg a magyarságunkat a Kárpát-medencében.

Az államtitkár szerint a média is ennek a hálózatnak elengedhetetlen része.

– A sajtó, mint negyedik hatalmi ág, kulcsszerepet játszik abban, hogy az emberek anyanyelvükön juthassanak hiteles információkhoz. A külhoni magyar sajtó fennmaradása és megerősödése nemzeti érdek, hiszen hozzájárul a magyarság szülőföldön való boldogulásához – fogalmazott Nacsa Lőrinc.

Az államtitkár rámutatott, hogy az elmúlt években Magyarország kormánya mintegy 43 ezer közösségi programot támogatott, amelyek hozzájárultak a határon túli magyar közösségek identitásának megerősítéséhez. Emellett 1100 testvértelepülési kapcsolat jött létre vagy erősödött meg, és az elmúlt 13 évben több mint 600 ezer magyarországi diák látogathatott el külhoni magyar területekre, erősítve a nemzeti összetartozás élményét.

Hídvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes kiemelte: a mai világban, amikor a politika és a közélet gyorsan átalakul, „elemi érdekünk, hogy a Kárpát-medence nemzetei összefogjanak, és közösen erősítsék saját pozíciójukat, kiállva a saját érdekeik mellett”.

Mint mondta, a globalizmus és a nemzeti gondolat, valamint a hagyományos értékek és az új, átalakuló világ közötti vita napjaink egyik legnagyobb kihívása.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezekre a kérdésekre a nemzeti közösségeknek egységes válaszokat kell adniuk, és „a magyarság, bárhol is éljen a Kárpát-medencében, megfelelő színvonalú, igényes tudósításokban és hiteles média-jelenlétben” részesüljön. Hozzátette: a sajtó szerepe ebben megkerülhetetlen, hiszen a tájékozódás minősége alapvetően befolyásolja a közösségek véleményformálását és összetartását.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nyelvű média közössége számára a találkozók nemcsak a kapcsolatok erősítését szolgálják, hanem lehetőséget adnak az új kihívásokkal való szembenézésre is. Elmondta, hogy a mai médiavilágban „két új típusú ellenféllel” is szembe kell néznünk: egyrészt a mesterséges intelligencia és az algoritmusok által vezérelt tartalomgyártással, másrészt a szakmai háttér nélkül tevékenykedő influencerek térnyerésével.

– Ezek a jelenségek egyszerre jelentenek lehetőséget és veszélyt is – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a jövő médiájának kulcsa az, miként tudja a szakma megőrizni és megerősíteni azt a tudást, hitelességet és felelősséget, amelyre mindig is épült.

– A kérdés az, hogy van-e még igény arra a fajta szakmai tudásra, amit a hagyományos újságírás képvisel, és a válaszunk az, hogy igen, van – fogalmazott Toót-Holló Tamás.