Írta: lexi | Forrás: karpataljalap.net | 2020. február 10.
A szavak ereje… Egy tanár szájából kivételes jelentéstartalommal bír a „Minden tanár gyilkos!” kijelentés. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban először február 7-én bemutatott Klamm háborúja egy elkeseredett, magába roskadt német irodalomtanár csatáját viszi színre az ellene teljes bojkottot hirdető osztállyal.
Kai Hensel német szerző 2002-ben Német Ifjúsági Színházi Díjjal elismert monodrámájának elején a tanulók levélben tudatják irodalomtanárukkal, hogy őt tartják felelősnek az előző tanévben, az érettségi előtt öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért. A hadüzenetben valódi passzív ellenállást tanúsítanak. Klamm tanár úr eleinte megpróbál a normális iskolai keretek között tovább tanítani, de eljön az idő, amikor ő is meghirdeti saját csatáját – ekkor azonban az igazgató, kollégái és az egész iskola ellen. Az elvárásoknak eleget tevő viselkedés jelenetről jelenetre foszlik le a főhősről, akinek lába alól végérvényesen kicsúszik a talaj, ezáltal olyan tabukat is néven nevez, amelyek az iskolai konvenciók alapjait kérdőjelezik meg.
Az osztályterem-színházi előadást Magyarországon elsőként a budapesti Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház mutatta be 2008-ban. A műfaj jellegzetessége, hogy valódi osztálytermekben szembesíti a tanulókat a mindennapi iskolai élet során tapasztalható problémákkal.
Kacsur András, alias Klamm tanár úr harca a némaságba burkolódzó osztállyal bőven hagy a nézőben kérdéseket. Az előadás bővelkedik ugyan humoros részletekben, a lényeg mégis a tanári lét azonosságában nyilvánul meg: miként jut el egy szigorú, megátalkodott tanár a létezés legaljáig. A mélyenszántó előadásban kitűnően alakítja szerepét a beregszászi színház színésze, akinek remek játékát Novák János rendező segítette Gyevi-Bíró Eszter színházi nevelési programvezető közreműködésével.
Az előadást követően az teremben maradt tanulóknak és tanároknak lehetőségük nyílt a bennük megfogalmazódó gondolatokat megosztani egymással, amelyek támpontul szolgálhatnak mindannyiuknak saját helyzetük, valamint a másik oldal hatékonyabb megértéséhez.
A premier utáni szakmai beszélgetésen Novák János rendező kifejtette, hogy a tudásátadással nap mint nap találkozik az ember, hiszen ez egy soha véget nem érő folyamat. „Ez egy olyan darab, amely a közhelyekből merít, felismerhetők benne olyan szövegfordulatok, amelyeket milliószor hallhattunk évnyitókon, évzárókon. Van azonban egy olyan része is a dolognak, ami zavarba ejtő: belelátunk egy ember nyomorúságába is. Ezzel szembesülve, ellenszenves dolgokat felerősítve mutat meg az előadás, így mélyebbre jutunk az ember ismeretében és a szeretetében is” – húzta alá a rendező.
A jövőben az osztályterem-színházi előadást Kárpátalja magyar iskoláiban láthatják a felső tagozatos tanulók, akik azt követően részt vesznek a darabot feldolgozó foglalkozáson is.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Rákóczi Napok elnevezésű többnapos rendezvénysorozata az intézmény falai között. A megnyitó esemény méltó módon idézte meg a névadó örökségét, miközben az intézmény jelenéről és jövőjéről is átfogó képet adott.
Március 20-án ünnepi hangulat lengte be a beregszászi színház nagytermét: telt ház előtt mutatták be a Lélektánc című lírai, összművészeti előadást. A produkció különlegessége, hogy megálmodója, rendezője és egyben előadója is Gál Natália, aki ezúttal is a tőle megszokott érzékenységgel és...
Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
