Írta: Berényi Kornélia | Forrás: Felvidék.ma | 2023. november 21.
A katolikus egyház megkülönböztetett tisztelettel tekint Szűz Máriára, Isten anyjára. Ez a tisztelet megmutatkozik abban is, hogy az Egyház ünnepei sorába iktatta Mária életének minden jelentősebb állomását. Mária életének eseményeihez különböző főünnepek, ünnepek, emléknapok kapcsolódnak.
A Boldogságos Szűz bemutatásának ünnepe a jeruzsálemi Mária-templom felszentelésének évfordulója. Az Érdy-kódexben „Asszonyunk Máriának templomban jelentése” néven jegyzett, az év utolsó előtti Mária ünnepe, liturgikus nevén „praesentatio Beatae Mariae Virginis”.
A Szent Szűz életéről a Szentírásból nagyon keveset olvashatunk. Joachim és Anna házasságából hosszú ideig nem született gyermek. Anna asszony fogadalmat tett, hogy születendő gyermekét az Úrnak fogja szentelni. Egy apokrif iratban, a Jakab ősevangéliumban hallunk arról, hogy Máriát hároméves korában a templomba vitték, és ott élt nyolc évig. Josephus Flavius (i. sz. 37-100), zsidó történetíró szerint ez a templomi szolgálat egyben szüzességi fogadalmat is jelentett.
A gyermek Mária a Szentlélek indítására Istennek ajánlotta magát, akinek kegyelme eltöltötte őt, szeplőtelen fogantatása pillanatától kezdve.
Első Jusztinianusz császár a Szűzanya születésének feltételezett helyén templomot építtetett az ószövetségi templom közelében. Ezt az Új Mária-templomot, a bemutatás templomát 543. november 21-én szentelték fel Jeruzsálemben.
A templomot ugyan lerombolta a történelem vihara, az emléknap azonban fennmaradt. Konstantinápolyban a VIII. századtól ünneplik. A Pray-kódex már 1200 táján ismeri az ünnepet, ugyanakkor Itáliában csak 1371 táján tűnt fel. XI. Gergely pápa az avignoni udvarban vezette be a XIV. században. 1585-ben V. Sixtus pápa az egész római egyház számára előírta. Ez az ünnep a bencés obláták főünnepe, mivel Mária is obláta, vagyis Istennek ajánlott volt.
A magyar Mária-kultusz részeként a nyugati kereszténységet megelőzve már a XII. század vége óta ünnepli e napot a katolikus egyház, mivel III. Béla magyar király Bizáncban nevelkedett, és onnan hozta magával a Boldogságos Szűz bemutatásának ünneplését.
„Óh, ha megtekéntjök szerelmes atyámfiai ez mai szent innepnek méltóságát, bizonyával nem alábbvaló asszonyunk Máriának az egyéb ünnepénél. Mert ez mai napon jelenteték meg elészer ez világnak az ő szentséges volta, mikoron az ő szent szülei felvivék az Úristennek templomában. Ki jövendő vala, hogy az felséges teremtő Úristen fiának bizony temploma lenne. Felvivék mondám, Szentléleknek oskolájában, ki jevendővala, hogy mindez világi üdvözülő népeknek bizony mesterasszonyok lenne, felvivék az szüzeknek konventében, hogy alkolmas ideig ott szeplőtelen tisztaságban lakoznék, jószágokban gyoropodnék, emberi jóerkölcsben neveködnék, és kézimunkát tanulni, kivel annak utána életét keresné, és háza népét táplálá. Mindennek felette kedég, hogy az Úristennek tervényét, parancsolatját és az szentírást megtanulná, kiknek miatta Úristent tudná dicsérni, szolgálni, és ennenmagát idvezőjteni. – olvasható az 1524 és 1527 között készült legnagyobb középkori magyar legendagyűjteményben, az Érdy-kódexben, mely a legterjedelmesebb, 334 levelet tartalmazó magyar nyelvemlék.
Míg az ugyancsak középkori, 1500-as évek elején íródott Lobkowitz-kódex magyar nyelvemlék így ír az ünnep kapcsán: „Idvez légy dicsőséges szíz, napnál fényesb csillag, Istennek szeretetes anyja, lépesméznél édesb,rózsánál pirosságosb, liliomnál fejérb, minden jószág téged megékesít, minden szent tégedet tisztel, mennyországba magasságosba.”
A képen: Tiziano Vecellio Mária bemutatása a templomban (1534-38) (Fotó: Wikipédia)
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
