Írta: | Forrás: | 2022. november 13.
178 évvel ezelőtt a magyar országgyűlés ezen a napon fogadta el a II. törvénycikket Pozsonyban, amely a magyar nyelvet tette államnyelvvé a latin helyett. Éppen ezért 2011. szeptember 26-án a magyar országgyűlés ezt a napot nyilvánította A magyar nyelv napjává, hogy a figyelmet ráirányítsa szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő anyanyelvünkre. Azóta mind Magyarországon, mind pedig a határon túli területeken e napon méltatjuk a magyar nyelv napját.
A magyar nyelv napja lehetőséget teremt arra, hogy a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi örökségünkre, identitásunk alapkövére.
Magyarul mintegy 15 millióan beszélnek a Földön. Ez nem sok, de nem is kevés. Ha azt vesszük számba, hányan beszélik ezt a 3000 éves nyelvet, akkor a 60. helyen foglal helyet a világ nyelvei között, Európában pedig a 12. helyen van.
Mit jelent számunkra a magyar nyelv? A nemzethez tartozásunk záloga. Ne csak ezen a napon vigyázzunk rá, hanem minden egyes nap. Figyeljünk oda tisztaságára, csengő megszólaltatására, írásban pedig a helyesírásra is. Igyekezzünk a szép, érthető, kifejező, tartalmas beszédre, a helyzetnek megfelelően nyilatkozzunk. Mellőzzük a felesleges idegen szavak használatát. Olvassunk igényes magyar irodalmi alkotásokat, hiszen ezáltal bővíthetjük szókincsünket, egy jó vers, elbeszélés magyarul is tanít.
Mindannyiunk közös ügye, hogyan adjuk át a következő nemzedéknek fennmaradásunk eszközét!
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány idén is színvonalas hangversennyel koronázta meg a hatodik alkalommal zajló ZeneVarázslat komolyzenei képzést Beregszászban. Az esemény alkalmával a zongoraoktatásban részt vevő, a kurzust sikeresen teljesítő kárpátaljai diákok és pedagógusok mutatkoztak be.
A beregszászi Na’Conxypan Galériában november 13-án megnyílt a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) jubiláló doyenjeinek csoportos kiállítása. A galéria 2024-es évadzáró tárlatán Erfán Ferenc, id. Hidi Endre, Klisza János, Réti János, Soltész István és Villásek Tibor...
Ezekben a napokban, hetekben a kárpátaljai magyar férfiak 1944 novemberében kezdődő sztálini lágerekbe való elhurcolására emlékezünk. Ekkor kezdődött az egyházüldözés is, ami legkeményebben a görögkatolikus egyházat érintette. Hisz működését betiltották, papjai nagy részét elhurcolták, bebörtönözték...
Nyolcvan évvel ezelőtt történt a kárpátaljai magyarok legnagyobb sorstragédiája, amikor vidékünknek a szovjet csapatok általi elfoglalása után néhány héttel a munkaképes korú férfijainkat a helyreállítási munkára való felszólítással gyűjtőpontokba zárták, majd a Szolyván felállított lágerbe hajtottá...
