Írta: H. T. | Forrás: Kárpátalja.ma | 2020. október 25.
A magyar nemzet összetartozását szimbolizálja Nagydobrony új köztéri szobra, melyet október 20-án avattak fel. Ifj. Hidi Endre szobrászművész alkotása a református líceum szomszédságában, a Hatrác patak partján kapott helyet a hamarosan megépülő nagydobronyi emlékpark központi elemeként.
Hidi László, a szoborállítást kezdeményező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke a bánat és az öröm napjaként beszélt az avatás ünnepi alkalmáról, hiszen a 100 éve történt tragédia nem múló szomorúsága mellett már ott a jelen reményteljes öröme is: „Annak a 100 évvel ezelőtt ránk kényszerített békének hősei nem voltak. De hőse lett minden nemzettársunk a rákövetkező évszázadban, mert, mint a tűzmadár, feltámadt az ország, s új világ épült a régi romokon, amely önálló és megbecsült tagja az európai országok közösségének. Ez a büszke önbizalom pedig ránk is kisugárzik, és erőt ad” – fogalmazott az elnök.
Marton Debóra, a Nagydobronyi Református Líceum diákja elmondta Reményik Sándor Templom és iskola című versét, majd a szobor alkotója, ifj. Hidi Endre beszélt az emlékmű szimbolikájáról:
„Összetartozás a szobrászat nyelvén: egykor az, amit itt látunk, egy monolit kő volt. Attól, hogy fizikailag nem egy tömb többé, darabjai ugyanúgy összetartoznak, egyetlen szerves kompozíció részei, melyeket összeköt a felső, az ötödik elem, ami egy gömb, egy tökéletes forma. Ez a forma nagyon sok mindent szimbolizál, de most röviden nevezzük Értéknek. Éppen ezért a tartóoszlopoknak is stabilan a helyükön kell állniuk, hiszen fontos értéket hordoznak” – magyarázta a művész.
Felcsendült az Isten áldja meg a magyart kezdetű dal Torma Barbara, a református líceum diákja előadásában, akit Torma Gergely kísért harmonikán.
Loppert Balázs, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja biztató szavakkal szólt az egybegyűltekhez, s hangsúlyozta: „Az itt felavatott emlékmű társadalmi jelentősége hatalmas. Legyen ez örök jelképe annak, hogy Magyarország sosem fogja magára hagyni a határon túli magyarokat.”
„Építünk ott, ahol a történelem rombolt” – mondta Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, aki köszöntőjében kifejtette: „Magyarország nemzeti kormánya a 2020-as évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum századik évfordulójának emlékére. Kárpátalja legnagyobb magyar települése ezen évforduló alkalmából emlékjelet állít ma, hogy emlékezzen, és hogy emlékeztessen minden erre járót: nincs erő, mely kiirthatná az itt élők nemzettudatát, ragaszkodását kultúrájához, hitéhez, nyelvéhez, hagyományaihoz.”
Az avató ünnepség zárásaként Kolozsy András, nagydobronyi vezető lelkész Isten áldását kérte az emlékműre és a rendezvény résztvevőire.
A Rákóczi Szövetség támogatóival együtt az ősz folyamán idén is háláját fejezi ki mintegy félezer településen annak a közel 10 ezer külhoni családnak, akik a magyar iskolát és ezzel együtt a magyar jövőt választották iskolakezdő gyermeküknek. 3500 felvidéki, 1000 kárpátaljai, 1300 vajdasági, 4000 er...
500 esztendeje pecsételődött meg a középkori Magyar Királyság sorsa. Az Oszmán Birodalom hadai ellen 1526. augusztus 29-én vívott mohácsi csatát történetírásunk úgy emlegeti, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. Valószínűleg ez a magyar hadtörténelem legtöbbet taglalt ütközete.
Több száz fiatal gyűlt össze augusztus 26-án Beregszászban, a régi varroda épületében a negyedik Villámtöltés Ifis Találkozóra. A beregszászi református gyülekezet ifisei által szervezett alkalom célja az volt, hogy a nyár végén, az új tanév kezdete előtt a fiatalok ne csupán élményekkel, hanem lelk...
Bódi László „Cipő” emlékére ültettek emlékfát augusztus 23-án Kistarcsán. A megemlékezésen Kárpátalját Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke és Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója képviselte. A faültetés szimbolikusan is összekapcs...
