Nagydobrony – a palócság kárpátaljai bástyája

Írta: Pásztor Péter | Forrás: Felvidék.ma | 2022. augusztus 12.

Talán olvasóink közül is kevesen tudják, hogy a palócok nem csupán felvidéki településeken és az anyaország adott térségében élnek, hanem a Délvidéken és Kárpátalján is találunk palóc falvakat. Ők is jelen voltak az augusztus első hétvégéjén Ipolyszécsénykén megtartott VII. Palóc Világtalálkozón. A szerbiai Kupuszina mellett a kárpátaljai Nagydobronyból is érkeztek szép népviseletbe öltözött jó palócok az Ipoly menti községbe. 

Nagydobrony – a palócság kárpátaljai bástyája

Nagydobrony a közel hatezres lélekszámával az egyik legnagyobb kizárólag magyarlakta település Kárpátalján. A községen kívül csupán Beregrákoson beszélik a palóc nyelvjárást Kárpátalján.

Nagydobrony visszatérő vendége a világtalálkozónak. Nagy Gizella, a nagydobronyi küldöttség vezetője a Felvidék.ma kérdésére elmondta:

„Azért veszünk részt a világtalálkozókon, hogy a palóc testvéreinkkel kapcsolatban legyünk. Szerteszét vagyunk a világban, így kevés a közös alkalom, ahol bemutatkozhatunk, ismertethetjük a népszokásainkat.”

Zöld Ág Énekkaruk fellépett a szombati főprogramon, emellett bemutatták a néphagyományaikat, szőtteseket, mintás terítőket, dobronyi palóc motívumokkal díszített kerámiákat hozták magukkal. A textilmunkák zömmel a múlt század első harmadából, feléből származnak.

Beneveztek a palóc gasztronómiai versenybe is az egyedi ízesítésű nagydobronyi töltött káposztával és a tormalevélbe töltött darával. Töltött káposztájuk a szokásosnál jóval kisebb méretű, és édeskáposzta-levélbe csavarják a tölteléket. Az ízvilága is különleges.

A kárpátaljai palócság eredetének felkutatása még nem történt meg. Senki nem tudja alátámasztani a palóc eredetet – tette hozzá Nagy Gizella.

Nagydobrony több szálon is kötődik a mai Felvidékhez. A második világháború idején Losoncra és környékére telepítettek ki sok nagydobronyi családot. A világégést követően a társadalmi berendezkedés és az országhatárok módosítása után ezek a családok visszatértek a már Szovjetunióhoz tartozó Kárpátaljára. Ez a kényszerített vándorlás megerősítette, elmélyítette palóc tudatukat és a nyelvjárásukat.

A népviseletük is különleges. A Bereg-vidéken lévő település viselete nagyban eltér a környező községek népviseletétől.

A nagydobronyiak harmadszor vettek részt a Palóc Világtalálkozón. „Szellemileg és lelkileg is feltöltődtünk. Kapjuk a pozitív visszajelzéseket, információkat. Igyekszünk mindenbe bekapcsolódni” – fogalmazott Nagy Gizella.

Színpompás népviseletükben a piros, apró mintás virágmotívumok dominálnak. A Zöld Ág Énekkar viseletbe öltözött tagjai részt vettek a palóc lakodalmas menetben is, mely végighaladt Ipolyszécsényke utcáin.

A Zöld Ág Énekkar fellépése a VII. Palóc Világtalálkozón (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az énekkar 2018 őszén alakult meg a Nagydobronyi Községi Tanács támogatásával. 2021-től bejegyzett  jótékonysági nonprofit civil szervezetként működik. Az énekkar és a szervezet vezetője Hidi Erika. Fő céljuk a vallási és magyar nemzeti kultúra ápolása, megőrzése és fenntartása. Emellett a közösség érdekében jótékonysági eseményeket is szerveznek. Repertoárjukban találhatók népdalok, valamint egyházi és hazafias énekek egyaránt. Kárpátalja mellett Magyarországon és a Felvidéken is felléptek.

Amint az énekkar tagjai megfogalmazták, „énekeink és dalaink által próbálják átadni hitüket, szeretetüket az embertársaiknak”.

Nagydobrony a mai napig őrzi népszokásait, népviseletében gazdag hagyományait. Bár népviseletét már nem a napi viseletben őrzi, de ma is varrnak, hímeznek a nagydobronyi asszonyok.

A településen gyűjtött népdalt egykor Bartók Béla és Kodály Zoltán is. Ismertek itt máig a nagydobronyi népballadák, és híresek a lakodalmi szokások. A lakodalmi kendőkön, szőtteseken pedig máig megtalálhatók a dobronyi rózsák.

A dobronyi fazekasság is híres volt, melynek hagyományait Hidi Endre keramikus, iparművész vitte tovább a településen. Az ő alkotásai is megjelentek Ipolyszécsénykén.

A palóc testvéri összetartozás és szeretet napjaink ukrajnai történései mellett talán még inkább erősíti a nagydobronyi közösséget, segítve megmaradásukat.

Hírek

  • Emléktábla- és újabb rózsahölgyek avatása

    A Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága idén is folytatja többéves hagyományát, miszerint rózsatövet és emléktáblát avat Beregszász és a vidék ismert nőalakjai számára a beregszászi Budapest parkban. Ezúttal Nádas Anna, színész, újságíró, színműíró, a Beregszászi Népszínház egyik alapítója és...

  • Szobrot avattak Pilinszky János születésnapján a Rákóczi-főiskolán

    Pilinszky János magyar költő 103. születésnapján megemlékezést tartottak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Campusán november 27-én. Az esemény apropóján ünnepélyesen felavatták a költő fejszobrának gipsz másolatát.

  • Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel: kiállításmegnyitó és díjátadó

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...

  • Kárpátalja anno: Simon Menyhért emlékére

    Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...

Események

Copyright © 2024 KMMI