Írta: Berényi Kornélia | Forrás: Felvidék.ma | 2024. augusztus 15.
A történelmi Magyarországon augusztus 15-ét Szent István avatta ünneppé. Olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába, ami megalapozta a Regnum Marianum eszméjét, mely szerint Magyarország Mária országa, szó szerint Mária királysága.
A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság, mely Szűz Máriát Boldogasszony néven tiszteli. Gellért püspök volt a Szűz Mária-tisztelet elindítója Magyarországon. A magyar nép a Boldogságos Szűz Máriát, több néven illeti, mint: Magyarok Nagyasszonya (Magna Domina Hungarorum), Kisboldogasszony, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Sarlós Boldogasszony vagy Fájdalmas Boldogasszony.
Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből elszenderült és testben-lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott, melyről így olvashatunk az Újszövetség Jelenések Könyve 12, 1 versében:
„AZ ÉGEN NAGY JEL TŰNT FEL: EGY ASSZONY, KINEK ÖLTÖZETE A NAP VOLT, LÁBA ALATT A HOLD, FEJÉN PEDIG TIZENKÉT CSILLAGBÓL ÁLLÓ KORONA.”
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele, latinul Assumptio Beatae Mariae Virginis, a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak, s ami egyúttal Magyarország védőszentjének emléknapja is.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó, édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették.
A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Eleink életében ez a nap különösen nagy tiszteletnek örvendett. Ezen a napon Mária-virrasztást tartottak, abban a reményben, hogy a hajnali napfelkeltében meglátják a Napba öltözött Boldogasszonyt. Ez a szép szokás még ma is él a Kürt melletti Cigléd nevű Mária-kegyhelyen.
Az ünnep alkalmából felkeresik a Mária-kegyhelyeket, zarándoklatokat, körmeneteket, búcsújárást szerveznek, számos helyen szabadtéri szentmisét, imaórákat tartanak.
A képen: az esztergomi bazilika főoltárképe (részlet) (Fotó:Wikipédia)
Közvetlen, pozitív természetű, igyekszik a rosszban is megtalálni a jót. Munkája iránt elkötelezett, azt becsülettel, szívvel-lélekkel végzi. Szabad idejét a legszívesebben családja körében tölti, és természetesen az írást sem hanyagolja el, téma mindig akad… A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatá...
Dorohovics Mihály fotóművész, a Kalderari romák egyedülálló kultúrája című fotósorozatát a Párizsban megrendezett State of the World 2024 fotókiállításon mutatták be. Az ungvári fotográfus közösségi oldalán számolt be arról, hogy személyesen volt jelen a francia fővárosban a kiállítás megn...
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) gondozásában jelent meg a Bakancsra fel! Túralehetőségek Kárpátalján című útikönyv. Horváth Zoltán szerző, a KMTT Aktív Turizmus Szakbizottságának elnöke az előszóban a következőképpen fogalmazott: „A bakancsos turizmus, túrázás, természetjárás nem csup...
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ idén másodszor hirdette meg az Erzsébet-napi szavalóversenyt. Ezúttal a beregszászi születésű Osvát Erzsébet (1913–1991) költő és író emléke, munkássága előtt tisztelegtek ekképpen. Az eseményre a beregszászi görögkatol...
