Írta: Váradi Enikő | Forrás: karpataljalap.net | 2020. április 18.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) köszönhetően megújult az Égermező (Vilsani) előtt található Bovcár-kút (Bócár-kút). Nevének jelentése: „itt járt a cár, a fejedelem”. A KMKSZ az elmúlt években II. Rákóczi Ferenc fejedelem kultuszához köthető emlékhelyeket igyekezett felújítani és rendbe tenni, hiszen a Nagyságos Fejedelemmel kapcsolatos emlékhelyekre a kárpátaljai magyarság és a ruszinság egyaránt büszke mind a mai napig.
A hagyomány szerint a kristálytiszta forrásvíz nevezetessége, hogy maga II. Rákóczi Ferenc is ivott belőle. A Bovcár-kutat utoljára a honfoglalás ezeréves évfordulójakor újították fel, ekkor a forrás fölé kockakövekből emlékfalat építettek, és a fal közepére vörös márványtáblába vésett aranybetűkkel írták: „Itt volt II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1711. február hónap 18-án – 1896.”
A forrás az egykori Máramaros megye Huszti járásában az Égermező előtti Bovcár-hegyen (Vovcsarszkij Verh) található. A KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete elnökének, Sari Józsefnek a kezdeményezésére a kutat rendbe szedték, és tetőszerkezetet építettek fölé, ezáltal is védve annak tiszta forrásvizét. A tetőszerkezet alatt elhelyeztek egy vésett fatáblát, melyen latinul és ukránul ez olvasható: „Cum Deo pro Patria et Libertate” – З Богом за батьківщину і за свободу!
Sari József lapunknak elmondta: „Minden egyes Rákóczi-emlékhelyet sikerült felújítani, ez volt az utolsó olyan hely, amely segítségre szorult – most már ezt is sikerült. Bízunk benne, hogy ezentúl ez a kút méltó módon bővíti a kárpátaljai Rákóczi-kultusz nevezetes helyeinek sorát. A munkálatok még a járvány előtt elkezdődtek, így be is fejezhettük a felújítást. Amikor elmúlik a járványveszély, szeretnénk ünnepélyesen felavatni a helyrehozott emlékhelyet.”
A kúthoz legenda is fűződik, mely szerint nemcsak ivott vizéből a Nagyságos Fejedelem, de ő maga építette azt. A legenda szerint: „A német legyőzte Rákóczi seregét, ő meg néhány ruszinnal elindult Lengyelországba. A németek lóháton üldözték, és már-már utolérték Rákóczit, amikor Bovcárba érkezett. Itt a község lakói elrejtették Rákóczit a németek elől. A fejedelem három napig maradt a faluban. Amikor a németek elvonultak, a fejedelem meg akarta hálálni a falusiak jóságát. Észrevette, hogy nincs kút a faluban, ezért a vizet messziről hordják. Nem késlekedett: kiválasztott néhány embert segítségnek, aztán feltűrte a kabátujját, és munkához látott. Kiásták a kutat, aztán Rákóczi maga fogott hozzá a kút falának felrakásához. Munka közben vett egy sima követ, és rávéste: »Itt járt Rákóczi Ferenc, ő rakta a kút falát.«
Átadta a kutat, azzal továbbindult. Lengyelországba ment.
A falusiak útikalauzt adtak mellé, hogy el ne tévedjen, a helységet pedig őróla nevezik Bovcárnak, ami magyarul annyit jelent: itt járt a cár, a fejedelem.
Aki ezt nem hinné, annak megmutatják azt a sima követ, amelyre Rákóczi maga véste fel, hogy ő rakta a kút falát.” (Forrás: Szépasszony dombja – Dupka György, Zubánics László)
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, reform...
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
