Megemlékezés a turulmadaras emlékműnél – Szabadságharcaink üzenete

Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. július 15.

A szabadság ugyan minden nép számára természetes állapot, ám nem adódik magától, azért nemzedékek sokaságának állandóan meg kell küzdeni. Itt, a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának helyszínén, a Tiszaújlak határában felállított turulmadaras emlékműnél 321 év elmúltával most arról beszélünk, hogy az ország egységének a nemzeti szuverenitás megérzéséért ismét fegyvert kell fogni. Az orosz agresszor elleni véres küzdelemben ma kárpátaljai magyarok százai, ruszin és ukrán bajtársak ezrei vesznek részt, hangzott el az emlékmű megkoszorúzását követő rögtönzött sajtótájékoztatón. Az alkalmon a jelenlevők egyperces néma főhajtással emlékeztek a háború áldozataira.

Megemlékezés a turulmadaras emlékműnél – Szabadságharcaink üzenete

A hagyományokhoz híven az ünnepség a Tiszaújlak központjában az egykori sóháznál kezdődött. A résztvevők megkoszorúzták Esze Tamás kurucvezérnek, valamint annak az ötvenkét tiszaújlaki illetőségű személynek az emléktábláját, akik részt vettek a magyar népnek az osztrák elnyomók ellen vívott első jelentős szabadságküzdelmében. Bencze Rudolf, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy hamarosan sor kerül a helyi önkormányzat tulajdonában álló épület felújítására.

A koszorúzást követően a megemlékezők a turulmadaras emlékműhöz hajtottak, ahol Holozsai Erzsébet, a Benei Kultúrház és Könyvtár vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Az intézmény Szélrózsa csoportjának verses-zenés összeállításában az alkalomhoz illő szavalatok és énekszámok hangzottak el. Részleteket hallhattunk Wass Albert Magyar Miatyánk c. verséből, elhangzott a Székely himnusz, valamint a Hazám, hazám feldolgozás és a Szétszórt gyöngyszemek című dal.

Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Járási Szervezetének vezetője a sajtó jelenlevő képviselőinek nyilatkozva szabadságharcainknak a ma élő nemzedékhez szóló üzenetéről beszélt. Rengeteg veszély leselkedik a szabadságunkra, azt egy háború, egy hatalmi helyzet, de egy rossz választás során is el lehet veszíteni. Ezért ébernek, hitünkben erősnek kell lenni, hogy ez ne történjen meg. A nagy és dicső elődök áldozatvállalásából, helytállásából a mostani küzdelmes időkben is erőt meríthetünk. Mert a kárpátaljai magyar nemzetrész fennmaradása csak úgy biztosított, ha a hitében erős, a közösségért tenni akaró bátor és bölcs magyarok ezreit tudja a soraiban.

A nap folyamán a kárpátaljai magyar szervezetek, valamint Magyarország kárpátaljai külképviseleteinek képviselői Égermezőn a Rákóczi-forrásnál koszorúztak.

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

Események

Copyright © 2025 KMMI