Írta: Kurmay Anita | Forrás: | 2020. szeptember 28.
Matl Péter szobrászművészt talán senkinek sem kell bemutatni. Munkácsi pedagóguscsaládban született, ahol a zene, a tánc, a kultúra ápolása meghatározta mindennapjait. Számos rangos kitüntetést tudhat magáénak, alkotásaiban a család, az összetartozás, a nemzet szeretete elevenedik meg.
Életét azonban többször beárnyékolták sötét felhők, évekig nem alkothatott itthon, melyet nem volt könnyű megélnie. Erről ő maga mesélt szeptember 15-én a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban tartott előadása során.
Az eseményre érkezőket Marosi István görögkatolikus parochus köszöntötte.
„A művész mindig a gondolatait, a lelkében zajló folyamatokat közvetíti a világ felé. Matl Péter pedig egy olyan szobrász, akinek keze alól magyarságunk, történelmünk válik valóságossá, élővé”
– méltatta az alkotót az atya.
„Minden gyermek rajzol, így fejezi ki, azt, amit érez. Én is így kezdtem, egészen kicsi voltam még, amikor elkezdtem rajzolni.
Az ember, ahogy növekszik, mindig többet és jobbat szeretne kihozni magából. Nekem is volt igényem arra, hogy valami maradandót alkossak”
– indította előadását a szobrászművész. Majd megismerhettük életútját, hogyan indult el a művészet ösvényén. Bemutatta alkotásait, a családot megformáló kompozíciókat, ivókutakat, játszótereket, elmesélve Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi Ferenc megformálásnak történetét, valamint a kállósemjéni Kállay kúriában felállított szobrairól beszélt.
Megismerhettük a kárpátaljai magyarság szimbólumává vált vereckei emlékmű építésének viszontagságait.
„Tizenkét évig építettük az emlékművet. Az első év után a hatalom nem engedte meg, hogy tovább folytatódjon a munka. Nem volt könnyű megélni azt az időszakot, de sokat fejlődtem, tanultam ebből is”
– emlékezett vissza.
Az est végén a hallgatóság feltehette kérdéseit. Matl Péter válaszaiból megtudhattuk, hogy egy szobrásznak nagy felelőssége van a nemzetek közötti harmónia megteremtésében.
Az előadást a közönség vastapssal jutalmazta.
500 esztendeje pecsételődött meg a középkori Magyar Királyság sorsa. Az Oszmán Birodalom hadai ellen 1526. augusztus 29-én vívott mohácsi csatát történetírásunk úgy emlegeti, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. Valószínűleg ez a magyar hadtörténelem legtöbbet taglalt ütközete.
Több száz fiatal gyűlt össze augusztus 26-án Beregszászban, a régi varroda épületében a negyedik Villámtöltés Ifis Találkozóra. A beregszászi református gyülekezet ifisei által szervezett alkalom célja az volt, hogy a nyár végén, az új tanév kezdete előtt a fiatalok ne csupán élményekkel, hanem lelk...
Bódi László „Cipő” emlékére ültettek emlékfát augusztus 23-án Kistarcsán. A megemlékezésen Kárpátalját Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke és Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója képviselte. A faültetés szimbolikusan is összekapcs...
Augusztus 17-22 között Beregszászban, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban második alkalommal szerveztek alkotótábort, melynek keretében tíz kárpátaljai képzőművész – Kalitics Erika, Kopriva Attila, Natália Moszkalyova, Szerhij Lakatos, Petrosevics Vivien, Jaroszlava Katran, Erfán Ferenc, Mat...
