Írta: Tudósító | Forrás: MTI | 2013. február 08.
Gazdag kulturális kínálattal Magyar napok nyílnak csütörtökön az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban. A Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális Központja és Elada Nagornaja, Magyarország Nyizsnyij Novgorod-i tiszteletbeli konzulja szervezésében több rendezvényen mutatkoznak be magyar képzőművészek és alkotásaik a Volga-menti városban, emellett a magyar filmművészet és az irodalmi, zenei élet egy-egy szeletét is megismerhetik az érdeklődők.
Baranyi András, a moszkvai intézet igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy csütörtökön több képzőművészeti kiállítás nyílik Nyizsnyij Novgorodban. Március elejéig láthatja a közönség az Arzenál modern művészeti központban Waldemar Mattis-Teutsch sepsiszentgyörgyi születésű neves magyar képzőművész holográfiáiból a Fény művészete címmel nyíló kiállítást.
Az ősi orosz város állami kiállítási központjában Csernus Tibor, a 2007-ben elhunyt Kossuth-díjas magyar grafikus és festő alkotásait május 12-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A művek a KOGART ház gyűjteményéből valók.
A magyar mese világában címmel Orosz István és Keresztes Dóra grafikus, festő és animációsfilm-rendező házaspár Pilinszky János meséihez készült illusztrációit mutatják be abban a nyizsnyij novgorodi könyvtárban, ahonnan a sárospataki gyűjteményt visszaszármaztatták Magyarországnak.
A megyei könyvtárban bemutatják a magyar irodalom néhány remekét is, amely az utóbbi időben orosz fordításban megjelent. Közöttük van Madách Imre Az ember tragédiája című művének Jurij Guszev Füst Milán díjas műfordító által készített fordítása.
Pénteken Jankovics Marcellnek a Madách-mű alapján készült egész estét betöltő filmjét, az Ember tragédiáját szintén levetítik Nyizsnyij Novgorodban. Aznap az orosz nagyváros filharmóniájában a Budapesti Operettszínház szólistái lépnek fel. Bordás Barbara és Peller Károly a Kálmán Imre emlékére rendezett esten szerepel, a szünetben a közönség Szvetlana Maleta Budapest és Pécs nevezetességeiről készített akvarelljeiben gyönyörködhet.
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
