A nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó programsorozat egyik különleges eseményeként nyílt meg június 5-én Beregszászban az ASzakkör-program kárpátaljai résztvevőinek alkotásaiból rendezett kiállítás. A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet kezdeményezése nem csupán a kézműves értékek bemutatásáról szólt, hanem arról az összetartó közösségi erőről is, amely az alkotómunka során formálódik. A szervezők ezzel is azt kívánták hangsúlyozni, hogy közösségben, egymást támogatva tudjuk megőrizni hagyományainkat, értékeinket és nemzeti identitásunkat.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodó Sándor Kulturális Központjában megrendezett tárlaton a program keretében működő 22 szakkör munkájának legszebb darabjai kaptak helyet. A kiállított alkotások sokszínűsége jól tükrözte az elmúlt hónapok kreatív munkáját: a látogatók megcsodálhattak gyöngyből, gyapjúból készült ékszereket, hímzett és makramétechnikával készült lakásdekorációkat, játékokat, tárolóeszközöket, rámán szőtt táskákat és tárcákat, papírból font kosarakat, festett bútorokat, különböző színű és illatú gyertyákat, természetes alapanyagú kozmetikumokat, valamint számos más kreatív alkotást.
A megjelenteket Orbán Viktória, a PCS munkatársa köszöntötte. Elmondta, hogy immár ötödik éve szervezik és koordinálják a szakkörök munkáját Kárpátalján, a mostani kiállítás pedig ennek az időszaknak az eredményeit mutatja be a nagyközönség számára.
Az ünnepségen Szakál Imre, a Rákóczi Egyetem rektorhelyettese a nemzeti összetartozás napjának üzenetét kapcsolta össze a szakkörök tevékenységével. Kiemelte, hogy a magyarsághoz való tartozás nem csupán identitás kérdése, hanem egy olyan belső kötődés is, amely közösségeken keresztül válik megélhetővé. Az összetartozás érzése nem létezhet helyi közösségek nélkül. A szakkörök kiváló példái annak, hogy ahol kapcsolódások, emberi találkozások vannak, ott a teremtő és alkotó erő is megsokszorozódik, fogalmazott, gratulálva a résztvevők munkájához.
Gál Adél projektkoordinátor felidézte, hogy a PCS már a program 2021-es indulásakor bekapcsolódott a Nemzeti Művelődési Intézet kezdeményezésébe. Mint mondta, kezdetben némi bizonytalansággal vágtak bele a munkába, hiszen nem lehetett tudni, miként sikerül majd valódi közösségeket építeni a foglalkozások köré. Az első évben szervezésükben még csupán négy szakkör működött Kárpátalján, mára azonban huszonkettőre nőtt a számuk, tíz településen, több mint száz résztvevővel. A szakkörök résztvevői évente húsz alkalommal találkoznak, és ez idő alatt számtalan értékes alkotás készül. A mostani kiállítás csupán töredékét mutatja be annak a munkának, amely ezekben a közösségekben zajlik, hangsúlyozta a koordinátor. Rámutatott arra is, hogy az ASzakkör-program egyik legfontosabb célja a közösségek létrehozása és összekapcsolása a Kárpát-medence különböző térségeiben. A hagyományos kézműves technikák és mesterségek elsajátítása közben nemcsak új ismeretekkel gazdagodnak a résztvevők, hanem emberi kapcsolatok is születnek, amelyek erősítik a közösségi összetartozást. Külön büszkeségként említette, hogy a Rákóczi Egyetem kollégiumában működő szakkör létszáma jóval meghaladja az eredetileg tervezett 5–6 fős csoportokat, hiszen gyakran 18–25 fő is rendszeresen részt vesz a foglalkozásokon. Ez a modell a Kárpát-medence más régióiban dolgozó szakemberek érdeklődését is felkeltette.
Berghauer Sándor rektorhelyettes szintén elismerően szólt a szakkörök munkájáról. Úgy fogalmazott, hogy napjaink felgyorsult világában egyre nehezebb megragadni és megtartani az emberek figyelmét, a szakköröknek azonban sikerült valódi közösségi élményt kínálniuk. Hozzátette: az alkotótevékenység túlmutat a kézművességen, hiszen egyfajta lelki feltöltődést és gondoskodást is jelent, amelyre a jelenlegi nehéz időszakban különösen nagy szükség van.
Az ünnepség keretében a szakkörvezetők és a résztvevők okleveleket vehettek át az elmúlt évben végzett munkájuk elismeréseként. A rendezvény ünnepi hangulatát a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola Markó Veronika vezette Búzavirág citeraegyüttesének műsora emelte.
A bensőséges hangulatú kiállítás ismét megerősítette, hogy az alkotás nem csupán tárgyakat hoz létre, hanem közösségeket is épít. Az ASzakkör-program kárpátaljai műhelyeiben évről évre olyan találkozások és kapcsolatok születnek, amelyek hozzájárulnak kulturális örökségünk megőrzéséhez és közösségeink megerősítéséhez.
