Ma ünnepli 80. születésnapját Rubik Ernő Kossuth-díjas építészmérnök, tárgytervező, a nemzet művésze, a Szent István-rend kitüntetettje, aki ötven éve alkotta meg a világsikerű Rubik-kockát.
Apja, idősebb Rubik Ernő a legismertebb magyar repülőgép-tervező volt, tőle örökölte a találékony szellemet, a kreativitást, míg anyjától, a költő Szántó Magdolnától a művészi vénát. A képző- és iparművészeti szakközépiskola után a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult 1971-ig. Ezt követően építész-tervezőként dolgozott, és 1970 és 1988 között az Iparművészeti Főiskolán tanított, geometriás modellek készítésével foglalkozott.
1974 tavaszán oktatási segédeszközként tervezte meg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, 27 fakockából készült, mérnöki modellezést segítő szerkezetét.
A kocka széleire csupán azért ragasztott színes papírlapokat, hogy egyszerűbben lehessen követni, melyik kis kocka hová kerül.
Az oldalanként 3×3-as elrendezésben kilenc négyzetet tartalmazó kocka oldallapjai más-más színűek, és három tengely körül forgathatók el. Gyorsan kiderült, hogy a kocka nem csupán szemléltető eszköznek, de logikai játéknak is jó lehet.
Találmányára 1976. október 28-án RU–158 ügyszámon Térbeli logikai játék néven kapott szabadalmat. A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, gyártásához és külföldi terjesztéséhez azonban át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőin, míg végül Rubik-kocka (Rubik’s Cube) néven meghódította a világot.
Népszerűsége azóta is töretlen, ötven év alatt félmilliárd darabot adtak el belőle, változatlanul kihívást jelent a matematikusoknak és a játékosoknak egyaránt. Míg az előbbiek a kirakási lépések minimális számát keresve igyekeznek megfejteni a titkát, az utóbbiak a kockakirakási rekordokat igyekeznek újra és újra megdönteni, hihetetlen eredményeket érve el.
Az eredeti, 3x3x3-as kockának 2023 óta 3,13 másodperc a kirakási rekordja.
Rubiknak először egy hónapba telt, míg megoldotta saját találmánya rejtélyét, ami nem rossz teljesítmény, mivel a kockának 43 trillió különböző állása lehet.
1980-81-ben több országban volt az év játéka, később klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek rajongóinak. 1981-ben a kocka „bevonult” a New York-i Modern Művészetek Múzeuma építészeti és dizájngyűjteményébe, 2014-ben pedig bekerült az amerikai Játék Hírességek Csarnokába.
Tervezője a tanítás mellett 1982-83-ban főszerkesztőként jegyezte az És játék című lapot, 1983-ban megalapította és azóta is vezeti a játéktervezésre szakosodott Rubik Stúdiót. A kocka után újabb logikai játékokkal jelentkezett, 1977-ben alkotta meg a Kígyót, 1985-ben a Bűvös négyzetet, majd a Bűvös dominót és a Rubik-órát, 2009-ben a Rubik’s 360-at, vagyis a Rubik-gömböt. Ez utóbbiak világszerte kedvelt logikai játékok, de meg sem közelítik az időközben kultusztárggyá vált kocka elsöprő sikerét.
Megalapította 1982-ben a Rubik Innovációs és Ösztöndíj Alapítványt, 1988-ban pedig a Rubik Nemzetközi Alapítványt hozta létre a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok támogatására.
Rubik 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990–1996 között a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, 1996-ban tiszteletbeli elnöke lett.
1983-ban Állami Díjat kapott, 1995-ben Gábor Dénes-díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2008-ban Moholy-Nagy-díjat, 2009-ben Esztergomban díszpolgári címet és Magyar Örökség díjat, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át. 2010-ben Prima Primissima díjjal, 2012-ben Hazám-díjjal és az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díjával ismerték el. 2014-ben Budapest díszpolgára lett, ugyanebben az évben megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet, és az elsők között részesült a Nemzet Művésze címben.
A kocka sikere lehetővé tette számára, hogy azt csinálja, amit szeret, ugyanakkor hatalmas lekötöttséggel is járt. A rendszeres tanítást abbahagyta, hogy stúdióbeli munkájával, szoftver- és építészeti témákkal, számítógépes játékokkal foglalkozzon. Találmányáról így vallott: „Nem én vagyok itt a fontos, hanem a kocka. Sőt, még csak nem is a kocka, hanem a hatása, hogy miként tudott ennyi emberre és ilyen sokáig hatni, hogyan tudott évtizedeken át, miközben a világ óriásit fordult, ugyanúgy népszerű lenni az új generációk számára is.”
Bűvös kockája a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, kirakása a kéz, az agy és a memória együttműködését igényli, az időseknél demencia ellen is használják.
Filmekben jelent meg a szereplők magas intelligenciájának bizonyítására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, magazinok címlapfotójaként szerepelt.
