Írta: lexi | Forrás: karpataljalap.net | 2025. január 28.
Kutlán István fancsikai festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Magyarország Beregszászi Konzulátusán. A Tisza festőjének munkáit bemutató tárlat megnyitójára a magyar kultúra napja alkalmából január 23-án került sor a külképviselet Munkácsy Mihály termében.
Az alkalom résztvevőit Fülöp Andrea konzul köszöntötte, aki elmondta, hogy a festőművész itt megtekinthető munkái Kovács László műgyűjtő tulajdonát képezik, akinek a diplomata köszönetet mondott, hogy a festményeket a tárlat időtartamáig a konzulátus rendelkezésére bocsátotta.
Kutlán István, a nagygazdacsaládból származó fancsikai festő rendkívül sokoldalú volt: már gyermekkorában sokat rajzolt és festett, tanulmányai befejezését követően rajz- és tornatanárként tevékenykedett, emellett versenyszerűen birkózott, nyaranta kisebb művésztelepeket működtetett, valamint ábécéskönyvet is írt magyar tannyelvű iskolák számára – hangzott el a megnyitón.
„A ma megnyíló kiállítással külképviseletünk a magyar kultúra napját is méltatja, s megemlékezik nemzeti imádságunk, a magyar nemzeti összetartozás jelképének, a Himnusznak a megszületéséről. Mint tudjuk, Kölcsey Ferenc a Himnuszt 1823-ban, a nemzeti újjászületés hajnalán írta, a reformkorban, amikor a magyarság és Magyarország új útra lépett” – fogalmazott Fülöp Andrea.
„A beregszászi konzulátus Kutlán István festőművész életművéből rendezett kiállítással emlékezik meg a magyar kultúra napjáról, felhívva ezzel is a figyelmet arra a kiemelkedő teljesítményre, amellyel a kárpátaljai magyar képzőművészek hozzájárultak a magyar kultúra fejlődéséhez” – szögezte le ünnepi beszédében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, majd a Prágában, Budapesten, Ungváron, Munkácson és Beregszászban is tárlatokkal bemutatkozott festőművészt méltatva elmondta: Kutlán István többnyire csendéleteiről és tájképeiről ismert. „Vászonra vitte a Tisza menti vidéket, a méltóságteljesen hömpölygő folyamot, a vadregényes Kis-Tiszát, s annyi festményen örökítette meg a legmagyarabb folyót, hogy méltán nevezték el a Tisza festőjének” – emelte ki a diplomata, hozzátéve, hogy a művész pedagógusként és sportolóként is ismertté vált, s emlékét ma is őrzi a Nagyszőlősön 2007 óta minden évben megrendezett, a róla elnevezett nemzetközi ifjúsági kötöttfogású birkózó-emléktorna. „A mostani esemény méltó szimbóluma annak, hogy a kárpátaljai magyarság büszke múltjára, de a jövőnek is építkezik, s nem rombol” – hangsúlyozta Gyebnár István.
A kiállítás anyagának tulajdonosa, Kovács László műgyűjtő beszédében az elhangzottakat azzal az érdekességgel egészítette ki, hogy Kutlán István tanult a híres francia festészeti és szobrászati magániskolában, a Julien Akadémián is, ahol egyik tanára mellszobrot készített a festőről. Elmondta továbbá, hogy a művész példaképének Hollósy Simont tekintette, valamint nagyon jó barátságot ápolt híres kárpátaljai festőkkel: Erdélyi Bélával, Boksay Józseffel (akivel együtt festették meg 1933-ban a fancsikai görögkatolikus templom ikonjait) és Koczka Andrással.
A felszólalásokat követően Bedő Dániel, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum kilencedik osztályos tanulója elszavalta a Himnuszt.
A rendezvény végén bemutatkozott a beregszászi külképviselet új munkatársa, Balogh György, aki korábban Csíkszeredán és Szabadkán látott el konzuli szolgálatot.
Meseíró volt, de élete korántsem volt mesés. Hans Christian Andersen szegény családban született, anyja alkoholista mosónő, apja foltozóvarga, aki a fiú kiskorában meghalt. A felnőtt Andersen, bár elismerésre és hírnévre tett szert, magánéletében többnyire zaklatott, boldogtalan volt.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja (HHHK) március 29-én ismét módszertani képzést szervezett a vidékünkön népzenét oktató pedagógusok számára. A mostani alkalom különlegessége volt, hogy a program délelőtti részében kárpátaljai műhelyek diákjai által prezentálták a népzeneoktatás helyes módszer...
„Humorban nem ismerek tréfát” – mindenki ismeri Karinthy Frigyes híres mondását. A humor az élet része, fontos része. Humor nélkül sokkal szegényebbek lennénk, és bár a nevetést nem mindig a humor váltja ki az emberekből, de az esetek többségében igen. A humor gyógyír a lélek sebére, segít...
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...
