Közösséget építünk – Néptáncpedagógus-képzés a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének szervezésében

Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2023. január 31.

A magyar néptánc a nemzetrész tagjai számára az egyik legfontosabb identitáshordozó tényező, amely a mélységekig hatolva tudja megmozdítani a lelkünket. Játékos formában tanítva pedig ugyanúgy szolgálja a legfiatalabbak, az óvodáskorúak lelki fejlődését, mint a tizenévesek és a fiatal felnőttek azonosságtudatának erősítését. 

Közösséget építünk – Néptáncpedagógus-képzés a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének szervezésében

Ezt a tényt ismerték fel annak a főként óvodapedagógusokból, táborszervezőkből álló csoportnak a tagjai, akik jelentkeztek a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének felhívására. A csapat fél éven át havonta egy alkalommal vesz részt azokon a foglalkozásokon, amelyeket a nyíregyházi Antal házaspár tart számukra. Közel két évtizede a házaspár tagjai, Dóra és Roland – az anyaországiak és a külhoni magyarság körében szervezett kurzusokon sikeresen tanítja a magyar néptáncot, főként azok számára, akik az alapoktól szeretnék megismerni és birtokba venni az ősök által ránk testált gazdag örökséget. 

Az elmúlt szombaton Beregszászon a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban megtartott első foglalkozás kezdetén Váradi Enikő főszervező, a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének képviselője azt hangsúlyozta, hogy a magyar néptánc ismerete, annak gyakorlása azon felül, hogy rengeteg pozitív energiát, életérzést szabadít fel, segít a mindennapok során a magyarságunk megélésében. 

Az alapvető mozgások, mozdulatok elsajátításától kezdünk, tehát a nulláról fokozatosan építkezünk, fogalmazott Antal Dóra. Az általunk kidolgozott tánctanulási módszernek talán az egyik legfőbb erőssége, hogy biztos alapokon állva a további fejlődés útját teszi lehetővé. Antal Roland pedig arra emlékeztetett, hogy a tanfolyam nem csupán néhány, a néptánc szempontjából fontos tájegység motívumkincsének megismeréséről, gyakorlat elsajátításáról szól, hanem arról is, hogy az ilyen foglalkozások segítségével miként lehet közösséget építeni, azt erősíteni. 

A kurzusra jelentkezők rövid bemutatkozásából kitűnt, hogy a legtöbben óvodapedagógusok, táborszervezők, illetve a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola oktatói. Akik felismerték, hogy a népi játékok elsajátítása, megélése során milyen fontos szerep jut a különböző tánclépéseknek, illetve tudatosították azt, hogy a néptánc és a népi játékok igazából csak együtt, egymást erősítve fejtik ki jótékony hatásukat. 

Elhangzott: ezúttal nem hivatásos táncosok kinevelése a legfőbb cél, hanem hogy fiataljaink mind szélesebb körben megismerjék a magyarság ezen fontos, Európában szinte egyedülállóan gazdag szellemi kincsét. Megtudtuk azt is, hogy zárásként a tanfolyam résztvevői a nyár folyamán egy közös tánctábor keretében adhatnak számot az itt megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteikről. 

Hírek

  • A szeretetre hangolódva – A debreceni SONUS együttes koncertje Beregszászban

    Különleges és egyben lélekemelő zeneművészeti élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik december 10-én este ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott SONUS ütőhangszeres együttes adventi koncertjére, amely a Pro Cultura Subcarpatica (PCS) civil szervezet és Mag...

  • A külhoni magyarságért végzett áldozatos munkájáért Duna-díjat kapott Orosz Ildikó

    Tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait csütörtökön Budapesten. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotó munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia betöltse a nemzeti és kulturál...

  • Magyar Fiatalokért Díjat kapott Dobsa Beáta, a beregszászi MCC vezetője

    Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter idén is átadta a Magyar Fiatalokért Díjat december 11-én. A díj azoknak a fiatal szakembereknek és példamutató személyiségeknek jár, akik munkájukkal közösségeik erősítéséhez és a magyar jövő alakításához járulnak hozzá.

  • Magyarok Szolyván – A magyar egyházi óvodától a családi délutánokig

    Szolyvát elsőként 1263-ban említik, Zoloa alakban. Történelmébe fekete betűkkel vonult be 1944–1945, amikor szovjet gyűjtőtábor működött itt, melyben több mint tízezer magyar és német férfi halt meg. Szebb emlékek fűződnek viszont a határában feltárt honfoglalás kori magyar harcos sírjához, a benne ...

Események

Copyright © 2025 KMMI