Közös kincsünk a beregi szőttes – Kiállítás a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szervezésében

Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2023. január 23.

A beregi szőttes fontos része a magyar kultúrának. Az itt kiállított szőttesekből a szépség és a harmónia mellett a reménység üzenete sejlik fel. S erre most nagyon-nagy szükségünk van. Mert ebből a szenvedő vajúdásból az élet ismerete és tisztelete, valamint a feltétlen élni akarás születik meg, hangzott el azon a magyar kultúra napja tiszteletére tartott ünnepségen, amelyet a Beregszászi KÉSZ szervezett. A megemlékezésnek a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház adott otthont. Az ünnepi alkalomból Prófusz Marianna, a Népművészet Mestere által készített beregi szőttesekben oltár- és asztalterítőkben, függönyökben, a beregi motívumkincsekkel díszített kendőkben, kötényekben és ruhákban gyönyörködhetett a szépszámú résztvevő. 

Közös kincsünk a beregi szőttes – Kiállítás a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szervezésében

Ferku Szilveszter előadásában elhangzott Kölcsey Ferenc Himnusz c. költeménye. 

A templom és iskola mellett a kultúránk tart meg bennünket magyarnak. Különösen igaz ez a megállapítás a népi kultúránkra, amely a régi korok sok-sok nemzedékének teremtő erejét, letisztult szépségét és nem utolsó sorban a mindenkori megújulás lehetőségét hordozza magában, fogalmazott köszöntőjében Jakab Eleonóra, a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke.

A magyar kultúra azért oly sokszínűen gazdag, mert minden tájegység hozzá adta a nagy egészhez a maga helyi értékeit, mutatott rá Molnár János püspöki helynök, római katolikus plébános, aki arra emlékeztetett, hogy az egyház régóta fontos feldatának tartja a népi kultúra beemelését a keresztény értékek közé. A beregi szőttest mi is nagy becsben tartjuk: ez díszíti templomunk oltárát, a körmeneti keresztet is ezzel öltöztetjük fel, mondta.

A szövés és a szőttes összefonódott Prófusz Marianna életével, kezdte ünnepi beszédét Cserniga Gyula református lelkész, festő, a Bereg Alkotóegyesület Prófusz Mariannát követő elnöke. Szépséges értelmet nyer ez a szókép: egymásba szövődni, összefonódni. Gondoljunk bele, évezredek óta milyen átütő erejű szimbólummá vált: cérna és fonál, sors és idő, valamint maga az élet. Oly gyorsan változik a világ, s oly hamar derül ki számos olyan dologról, amire sokan értékként tekintettek, hogy csupán értéktelen holmi. Aki beregi szőtteseket készít oly magas szakmai színvonalon, mély elkötelezettséggel és alázattal, mint ahogy azt Prófusz Marianna teszi, az biztos lehet benne, hogy maradandót alkotott. Reménységgel tekintve a jövőre: a beregi szőttes része marad a magyar kultúrának. Hrivnák Tünde Pro Urbe-díjas divattervező beregi szőttes kollekciójához Prófusz Marianna készített szőtteseket. Tehát ebben is tovább él és helyet követel magának a mi közös kincsünk.

Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője arra emlékeztetett, hogy nem csak a múltban, de a jelenben is igen sok tehetség él Kárpátalján, akik a művészetek különböző ágazataiban alkotnak maradandót. Ez egyértelműen a folytonosságot jelenti. Azt, hogy van élet és lesz jövő a Kárpátok alatt. 

A beregi szőttesek motívumkincse évszázadok öröksége, hangsúlyozta Prófusz Marianna. Ezért annyira letisztultak, átütő erejűek, magával ragadóak ezek az alkotások, hangsúlyozta. Majd hozzátette: ott működnek a zsigereinkben, ezért könnyű érteni, értelmezni és értékelni őket ma is. 

Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola elnöke a helyi magyarság nevében mondott köszönetet Prófusz Mariannának azért, hogy jelentős részt vállalt a beregi szőttes megőrzésében. Köszönet azért is, hogy az elmúlt évtizedek során fiatalok százait tanította meg magas színvonalon a szövés mesterségére.

A magyar kultúra napja tiszteletére rendeztett ünnepségen a közönség először Markó Veronika virtuóz citerajátékában gyönyörködhetett. Ezt követően a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség kórusa az alkalomhoz illő énekeket adott elő Krajnik Irén, a Magyar Kultúra Lovagja vezetésével. A rendezvény méltó zárásaként a helyi Kodály Zoltán Művészeti Iskola harmonikatriójának emlékezetes játékát élvezhettük. 

Galéria

Hírek

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

Események

Copyright © 2024 KMMI