Beregszász közelében, az Ardai-hegyen egy eddig ismeretlen középkori kővár maradványait találták meg a régészek. A pontos lelőhelyet és az eddig ismert adatokat augusztus 7-én egy sajtótájékoztatón jelentették be Ungváron.
A kőerőd falai akár 1 méter vastagok lehettek, helyenként még most is 70 centiméter magas falrészletek állnak. A vár területe megközelítőleg 20×22 méteres.
A felfedezés kiemelkedő jelentőségű, hiszen az elmúlt 150 évben nem találtak hasonló leletet Kárpátalján.
Oleg Oszaulcsuk, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének „Régészeti Mentőszolgálat” Kutató- és Fejlesztőközpontjának igazgatója elmondta: „Egy vár maradványainak felfedezése mindig ritka és fontos lelet. Öt éve dolgozunk ezen, bár a háború több mint három évvel késleltette a kutatást. Ez egy példa arra, hogyan válik egy tudományos feltételezés hipotézissé, majd gyakorlati megerősítéssé. Az első néhány évben nem voltunk teljesen biztosak abban, hogy megtaláljuk, megerősítjük-e a vár meglétét. Úgy tűnik, Kárpátalját már felmérték és leltározták, és itt kiderült, hogy még mindig vannak felfedezésre váró dolgok.”
A feltárásban kulcsszerepet játszott Kobály József történész, aki évek óta kutatja a térség középkori forrásait. Ő bukkant rá 1284-ből és 1308-ból származó oklevelekre, amelyek említik a vár létezését, majd egy 17. századi térképen is felfedezte a romok nyomát.
„Én Kovászóról származon, ahol szintén van egy hasonló várrom. Amikor elkezdtem egy könyvet írni a faluról, anyagot gyűjtöttem, és például arról is találtam feljegyzést, hogy Nagyberegen is kell lennie valamilyen várromnak. Ezek a források arra ösztönöztek, hogy tovább kutassak. Így lassan szinte minden várat megemlítettek, ami ma ismert Kárpátalján, és közben más forrásokból kiderült, hogy Ardóban is állt egy vár valamikor. A 2020-as terepkutatás során az expedíciónak sikerült erődítmények maradványait felfedeznie” – mondta el Kobály József.
A kutató szerint a hegy, amelyen az objektum található, több mint 130 méter magas. Ez egy nagyon keskeny csúcs meredek lejtőkkel, és csak egy oldalról lehet megközelíteni, az egyik oldalon magán-szőlőültetvények, az északi oldalon pedig magánkertek vannak.
A vár eredete egyelőre hipotézisek tárgya. Lehetséges, hogy IV. Béla magyar király lányához, Annához köthető, aki Rosztiszlav Mihajlovics fejedelem felesége volt. Egy 1264-es pápai dokumentum is utal Bereg vára és Anna kapcsolatára.
Kobály József történész szerint az új felfedezés nemcsak tudományos, hanem mély történelmi és kulturális értékkel is bír az egész régió számára.
Ez azt is bizonyítja, hogy Beregszász milyen fontos szerepet játszott a középkorban.
A kutatók szerint a felfedezés új megvilágításba helyezi Beregszász középkori szerepét, és hozzájárulhat a térség történelmi örökségének megőrzéséhez és a turizmus fejlesztéséhez is.
A régészek hivatalos regisztrációra fogják benyújtani az objektumot. Előtte még ell kell készítei a hivatalos dokumentációt, a környezetvédelmi intézményekkel való egyeztetés után, hiszen a helyszín egy botanikai rezervátum része, valamint további kutatásokat terveznek végezni a területen.
