Írta: | Forrás: moly.hu | 2021. április 26.
Csernobil. Ez az ukrán kisváros lassan húsz éve fogalom, amelyről szakemberek, politikusok és maga a bizonytalanságnak kitett nagyközönség vitatkozik. Az ott történtek valószínűleg örökre a világtörténelem részévé váltak, akárcsak Pompei vagy Hirosima tragédiája.
A szerzők ezúttal szakemberek és nem újságírók, ezért szakszerűen ugyanakkor mindenki számára érthető módon ismertetik a csernobili atomerőmű típushibáit, a súlyos baleset okait és lefolyását, valamint az ahhoz vezető műszaki, társadalmi és politikai okokat, a kibocsátott radioaktív szennyezés földrajzi eloszlását és annak egészségügyi következményeit. Részletesen kitérnek a korabeli és a jelenlegi tájékoztatás ellentmondásaira, a média és a szakemberek felelősségére. A könyv tartalmaz egy mellékletet is az elmúlt hatvan év reaktorbaleseteiről. Szatmáry Zoltán fizikus, a Műegyetem egyetemi tanára. Annak idején személyesen részt vett a csernobili katasztrófa hazai hatásainak az elhárításában. Aszódi Attila gépészmérnök, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének az igazgatója, egyetemi docens.
Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil. Tények, okok, hiedelmek. Typotex, Budapest, 2019.
Különleges és egyben lélekemelő zeneművészeti élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik december 10-én este ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott SONUS ütőhangszeres együttes adventi koncertjére, amely a Pro Cultura Subcarpatica (PCS) civil szervezet és Mag...
Tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait csütörtökön Budapesten. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotó munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia betöltse a nemzeti és kulturál...
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter idén is átadta a Magyar Fiatalokért Díjat december 11-én. A díj azoknak a fiatal szakembereknek és példamutató személyiségeknek jár, akik munkájukkal közösségeik erősítéséhez és a magyar jövő alakításához járulnak hozzá.
Szolyvát elsőként 1263-ban említik, Zoloa alakban. Történelmébe fekete betűkkel vonult be 1944–1945, amikor szovjet gyűjtőtábor működött itt, melyben több mint tízezer magyar és német férfi halt meg. Szebb emlékek fűződnek viszont a határában feltárt honfoglalás kori magyar harcos sírjához, a benne ...
