Az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Karának 60. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretein belül könyveket adott át a Magyarságkutató Intézet.
Írta: Szlucky Eleonóra | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. május 22.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Karának 60. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretein belül könyveket adott át a Magyarságkutató Intézet.
Az ajándékból kárpátaljai magyar tanintézmények és a Kárpátaljai Megyei Könyvtár Idegennyelvű Osztálya részesültek.
Zékány Krisztina tanszékvezető köszöntötte a vendégeket az eseményen, majd beszédet mondott Buhajla József, Magyarország Kijevi Nagykövetségének ügyvivője. Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója mutatta be és adta át a könyveket.
A Magyarságkutató Intézet tudományos könyvsorozatának eddig megjelent köteteit tartalmazza a csomag: a Magyar nyelv 11 tankönyvet és munkafüzetet, valamint a Kárpátalja kötetet. Pomozi Péter ezeket a kiadványokat ismertette részletesen egy prezentációban.
A Magyar nyelv 11 nem egy szokásos iskolai tankönyv; olyan feladatokat tartalmaz, amelyek fejlesztik a tanulók logikai készségeit.
A Kárpátalja már az ötödik kötet a 2017-ben indult Magyar nyelvű otthon sorozatnak.
Ebbe a sorozatba tartoznak még a Magyarország, a Vajdaság, a Székelyföld és a Felvidék című kötetek. Ezek mindegyike kifejezetten az adott terület helyi lakossága számára készült. Az Anyanyelvápolók Szövetsége ezer példányban adta ki a Kárpátalját.
„Az Ungvári Magyar Főkonzulátus segítőkész és operatív kollégáinak hála ezekből 400-at már át is sikerült hoznunk” – mondott köszönetet Pomozi Péter a konzulátusnak, akik által eljuthatott ez a kiadás oktatási intézményekbe, parókiákra, plébániákra és diplomáciai képviseletekre is.
„A könyv utazás a kárpátaljai időben. Egy unikális térképet is tartalmaz. A nyelvi tények ábrázolásán túl hegyföldrajzi, vízföldrajzi nevek is vannak benne, illetve a Kárpát-medence nagyvárosai is. El lehet benne helyezni Moldvától Várvidékig és a Muravidékig a teljes magyar nyelvterületet.
Az első rész a nyelvtörténeti folklór és az őstörténeti nyelvrokonság témakörét is tartalmazza. Találkozhatunk Romhányi József és Weöres Sándor mesteri lektűrjeivel a magyar nyelvről.
A második fejezet az összes kötetben az adott tájegységről szól, jelen esetben Kárpátaljáról. Illusztris szerzői társaságnak köszönhető ez a része a könyvnek: a legtöbb kárpátaljai rész Dupka György és Zékány Krisztina tollából kerültek elénk, de Csorba Csaba, Dumcsák Attila és Pomozi Péter hozzájárulásait is olvashatjuk.
Alkalmas arra, hogy nagyszülőtől unokáig bárki kézbe vegye, és nem utolsó sorban oktatási segédkönyvként is használható.”
A kutatóközpont igazgatója kiemelte, hogy a magyar pedagógusok helyzete nehéz az egész Kárpát-medencében, de különösen nehéz ebben az időben a kárpátaljaiaké. Ehhez kívánt kitartást, szakmai elhivatottságot és sok szerencsét.
A rendezvény az ajándékok hivatalos átvételével végződött.
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...
Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.