Bár úgy tartják, hogy háborúban hallgatnak a múzsák, olykor azért csak megszólalnak. Legfeljebb másfajta ihletet adnak a művészeknek. Erről tanúskodnak a jubileumi tizedik Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábor alkotásai is.
A tábornak – melyet a Pro Arte – Munkács civil szervezet rendezett május 25. és június 10. között – ismét a Kvitka Polonini Szanatórium adott otthont. A záróünnepségen a rendezvény megálmodója, Matl Péter elnök, munkácsi szobrászművész felidézte, hogy a háború miatt jelentkezők híján már egészen bizonytalanná vált a nemzetközi tábor megtartása, ám amikor Ukrajna háborús övezetéből vidékünkre és Lemberg megyébe érkezett menekültek jelezték részvételi szándékukat, megjelent a remény sugara.
Ezután felgyorsultak az események. Egy magyarországi és egy lengyelországi szobrásszal kiegészülve tizenegy szobrászból és két fotográfusból összeállt a csapat. A szobrásztábor résztvevői a háború által kiváltott érzéseket, a reményt, a béke mihamarabbi eljövetelében való bizalmat, a hitet vésték kőbe, formálták acélból – alkották maradandóvá.
A köszöntő beszédekben elhangzott, hogy a háború minden ember életére óriási hatást gyakorol, s fontos, hogy a hátország támogatásáról biztosítsa a fronton az országért harcolókat. A művészek alkotásaikkal állítottak emléket ennek a nehéz időszaknak.
A képzőművészet mindig is összekötő kapocs volt népek, nemzetek között, a megértéséhez nem kell tolmács fogalmazott Vida László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja. Aki jelképesnek nevezte, hogy a tábor résztvevői azoknak a határ menti magyar önkormányzatoknak ajánlották fel az elkészült műveket, amelyek több mint száz napja óriási odaadással, töretlen lelkesedéssel segítik a Magyarországra érkező bajba jutott ukrán embereket. A diplomata megerősítette: a magyar kormány mindaddig folytatja a menekültek fogadását és ellátását, a humanitárius adományok szállítását Ukrajnába, ameddig szükség lesz rá.
Kiemelte: a szobrásztábor támogatásával is szeretnék kifejezni szolidaritásukat Ukrajnával, Ukrajna soknemzetiségű népével. A konzul annak a reményének is hangot adott, hogy jövőre már békés körülmények között találkozhatnak a művészek.
Gulácsy Géza, a szobrásztábort kezdetektől fogva támogató KMKSZ alelnöke a sajtónak nyilatkozva kifejtette: „A szobrászok kivételes helyzetben vannak, mert minden ember szeretne nyomot hagyni maga után a történelemben, s nekik megadatik az, hogy maradandó, kézzel fogható, szemmel látható alkotásokat hozzanak létre, és persze ezen keresztül formálják az emberek lelkét. Éppen ezért fontos az a misszió, amit Matl Péter felvállalt, hogy ezeket a szobrokat kivigyék a falvakba is.”
Az idei szobrásztáborban készült művek a Kárpátok Szoborút részévé válnak, Záhony, Kisvárda, Lónya, Barabás, Beregsurány, Tiszabecs, valamint Tarpa községek köztereit gazdagítják majd. Az alkotók így szeretnék megköszönni a magyar népnek az Ukrajnában dúló háború elől menekültek felé nyújtott mérhetetlen segítséget, emberséget.
