Írta: | Forrás: MTI | 2021. július 06.
II. Rákóczi Ferencről nyílt állandó kiállítás csütörtökön a dél-csehországi Jindrichuv Hradec városában, ahol az erdélyi fejedelem 1688 és 1690 között a helyi jezsuita gimnáziumban tanult.
Az Istennel a hazáért és a szabadságért – II. Rákóczi Ferenc című tárlatot, amely a magyar történelem jelentős alakjának állít emléket, Jan Mlcák, a város polgármestere és Schőberl Márton, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.
Schőberl Márton megnyitójában kiemelte, hogy az új dél-csehországi állandó kiállítással mind a négy visegrádi országban lesz legalább egy, a fejedelemnek szentelt emlékhely. Rámutatott: II. Rákóczi Ferenc magyar volt, egyúttal közép-európai és európai, azaz igazi “visegrádi” személyiség. Schőberl szerencsés egybeesésnek nevezte, hogy Magyország éppen a Rákóczi-emlékszoba átadásának napján vette át egy évre a Visegrádi Együttműködés elnökségét.
A fejedelem életét és munkásságát, csehországi éveit, kötődéseit bemutató kiállításon a látogatók megtekinthetik több, Rákóczihoz kapcsolódó, cseh levéltárakban őrzött eredeti dokumentum (levelek, krónikák, iratok, rézkarcok) korhű másolatát. Szintén a tárlat részét képezi a II. Rákóczi Ferencről készült egyik leghíresebb festmény másolata, Mányoki Ádám portréja a fejedelemről, amit a magyar állam még 1962-ben ajándékozott a Jindrichuv Hradec-i Városi Múzeumnak.
A fiatal Rákóczi Ferenc Jindrichuv Hradecet követően még további két évig prágai diák is volt, ahol a Hradzsin alatti Kisoldali téren emléktábla őrzi emlékét.
Az állandó Rákóczi-emlékszoba ünnepélyes megnyitóján megjelent Jirí Vzientek, a cseh kulturális minisztérium miniszterhelyettese, Gaal Gergely, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa és Pusztai Tamás, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese.
Az állandó kiállítást a prágai Magyar Nagykövetség és a Magyar Kulturális Intézet megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum készítette, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap és a II. Rákóczi Ferenc emlékév támogatásával. Az emlékszoba az eredeti tervek szerint 2020-ban nyílt volna, de a koronavírus-járvány miatt a megnyitóra végül most került sor.
“A Rákóczi-emlékszoba létrehozását a Prágai Magyar Intézet kezdeményezte, s a szakmai anyagot magyarországi forrásokból a Magyar Nemzeti Múzeum állította össze” – nyilatkozott az MTI tudósítójának Schőberl Márton.
“A helyi levéltár dokumentumokkal segítette a kiállítás létrejöttét. Az emlékszoba működését és fenntartását pedig a város vállalta magára, fogja biztosítani” – szögezte le a helyettes államtitkár.
A tárlatnak helyt adó egykori jezsuita kollégium, a jelenlegi Fényképészeti és Modern Képalkotások Múzeuma épületének bejárata melletti falon 2017 januárja óta cseh, magyar és angol nyelvű emléktábla látható a következő felirattal: “A jezsuita gimnázium diákjaként 1688–1690 között ebben az épületben élt II. Rákóczi Ferenc (1676.03.27.–1735.04.08.) erdélyi fejedelem, Magyarország vezérlő fejedelme”.
Korábban a régió múzeumában évtizedekig külön állandó kiállítás mutatta be a fejedelem életét és munkásságát, valamint az ezzel összefüggő helyi érdekességeket. A tárlatot azonban a rendszerváltás után koncepcióváltásra hivatkozva megszüntették. A régi kiállítási anyagok jelentős részének nyoma veszett, ezért mostani egy új állandó tárlat.
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
Különleges eseménynek adott otthont március 18-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ, ahol pászkaterítő-kiállítást és nagyböjti ételbemutatót szervezett a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület.
Ahogy közeledik a húsvét, egyre inkább ünnepi hangulat költözik a Nagyberegi Tájház mindennapjaiba. Ezekben a napokban nem csupán foglalkozások zajlanak. A résztvevők saját élményeiken keresztül tapasztalhatják meg, miként készültek elődeink az év egyik legjelentősebb ünnepére, a húsvétra.
Bonis Bona díjjal jutalmazták Budapesten dr. habil. Váradi Natáliát, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatóját, a Rákóczi Egyetem Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének docensét.
