Írta: | Forrás: MTI | 2021. július 06.
II. Rákóczi Ferencről nyílt állandó kiállítás csütörtökön a dél-csehországi Jindrichuv Hradec városában, ahol az erdélyi fejedelem 1688 és 1690 között a helyi jezsuita gimnáziumban tanult.
Az Istennel a hazáért és a szabadságért – II. Rákóczi Ferenc című tárlatot, amely a magyar történelem jelentős alakjának állít emléket, Jan Mlcák, a város polgármestere és Schőberl Márton, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.
Schőberl Márton megnyitójában kiemelte, hogy az új dél-csehországi állandó kiállítással mind a négy visegrádi országban lesz legalább egy, a fejedelemnek szentelt emlékhely. Rámutatott: II. Rákóczi Ferenc magyar volt, egyúttal közép-európai és európai, azaz igazi “visegrádi” személyiség. Schőberl szerencsés egybeesésnek nevezte, hogy Magyország éppen a Rákóczi-emlékszoba átadásának napján vette át egy évre a Visegrádi Együttműködés elnökségét.
A fejedelem életét és munkásságát, csehországi éveit, kötődéseit bemutató kiállításon a látogatók megtekinthetik több, Rákóczihoz kapcsolódó, cseh levéltárakban őrzött eredeti dokumentum (levelek, krónikák, iratok, rézkarcok) korhű másolatát. Szintén a tárlat részét képezi a II. Rákóczi Ferencről készült egyik leghíresebb festmény másolata, Mányoki Ádám portréja a fejedelemről, amit a magyar állam még 1962-ben ajándékozott a Jindrichuv Hradec-i Városi Múzeumnak.
A fiatal Rákóczi Ferenc Jindrichuv Hradecet követően még további két évig prágai diák is volt, ahol a Hradzsin alatti Kisoldali téren emléktábla őrzi emlékét.
Az állandó Rákóczi-emlékszoba ünnepélyes megnyitóján megjelent Jirí Vzientek, a cseh kulturális minisztérium miniszterhelyettese, Gaal Gergely, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa és Pusztai Tamás, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese.
Az állandó kiállítást a prágai Magyar Nagykövetség és a Magyar Kulturális Intézet megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum készítette, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap és a II. Rákóczi Ferenc emlékév támogatásával. Az emlékszoba az eredeti tervek szerint 2020-ban nyílt volna, de a koronavírus-járvány miatt a megnyitóra végül most került sor.
“A Rákóczi-emlékszoba létrehozását a Prágai Magyar Intézet kezdeményezte, s a szakmai anyagot magyarországi forrásokból a Magyar Nemzeti Múzeum állította össze” – nyilatkozott az MTI tudósítójának Schőberl Márton.
“A helyi levéltár dokumentumokkal segítette a kiállítás létrejöttét. Az emlékszoba működését és fenntartását pedig a város vállalta magára, fogja biztosítani” – szögezte le a helyettes államtitkár.
A tárlatnak helyt adó egykori jezsuita kollégium, a jelenlegi Fényképészeti és Modern Képalkotások Múzeuma épületének bejárata melletti falon 2017 januárja óta cseh, magyar és angol nyelvű emléktábla látható a következő felirattal: “A jezsuita gimnázium diákjaként 1688–1690 között ebben az épületben élt II. Rákóczi Ferenc (1676.03.27.–1735.04.08.) erdélyi fejedelem, Magyarország vezérlő fejedelme”.
Korábban a régió múzeumában évtizedekig külön állandó kiállítás mutatta be a fejedelem életét és munkásságát, valamint az ezzel összefüggő helyi érdekességeket. A tárlatot azonban a rendszerváltás után koncepcióváltásra hivatkozva megszüntették. A régi kiállítási anyagok jelentős részének nyoma veszett, ezért mostani egy új állandó tárlat.
Milyen volt Ungvár pontosan 101 évvel ezelőtt, 1925 elején? Hogyan éltek akkoriban az ungváriak, milyen problémáik voltak, és milyen kérdéseket vitattak meg a helyi sajtóban? Az Elvesztett Ungvár egy kis időutazást indított, amely minden hónapban bemutatja, hogyan változott az élet a városban 101 év...
Hamarosan nyílik az Attila című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat építése már javában zajlik, a héten a kiállítás legnagyobb műtárgya, Haan Antal: Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festménye is megérkezett.
Punykó Zsuzsát fodrászként ismertem meg Beregszászban, mit sem sejtve arról, hogy énekel. Egyszer aztán láttam egy videót, melyben egy gyönyörű dalt adott elő, és megismerhettem csodálatos hangját. Nézve a videót az jutott eszembe, hogy ezt mindenkinek hallania kell. Nem értettem, hogy miért nem lép...
Dercen község szülöttei közül figyelemre méltó életutat járt be Dercsényi László királyi tanácsos, beregszászi törvényszéki bíró, 1848-as honvédhuszár százados, aki tetteivel bevéste magát vidékünk történelmébe, de nagy hírnévre tett szert Kárpátalján és Magyarországon is Fodor Géza, a kárpátal...
