Írta: Fogarasi | Forrás: Beregi Hírlap | 2010. július 05.
Mint arról lapunk olvasói már tájékozódhattak, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzati Társulás (KHÖT) és a programot anyagilag is támogató Szülőföld Alap révén régiónk egyre több településén jelennek meg a kétnyelvű település-köszöntő táblák. Májusban Benében, Guton és Beregszászban állították fel a táblákat, a napokban pedig Jánosi és Balazsér kapta meg a KHÖT ajándékát.
Az ünnepségen jelen volt aarta Márta, a Jánosi Községi Tanács elnöke, Medvigy István, a járási közigazgatási hivatal elnökének első helyettese, megyei 
képviselő (Balazsér szülöttje), Dupka György, a KHÖT titkára, megyei képviselő, Zubánics László és Biró Tibor, a Beregszászi Járási Tanács képviselői, illetve a sajtó képviselői (az esemény híre a Duna Televízió munkatársai révén időközben a világ minden sarkába eljutott már).
– Évekkel ezelőtt jól működő testvértelepülési kapcsolatokat alakítottunk ki több magyarországi településsel, sokat utazunk, látogatjuk egymást, rendezvényeken veszünk részt — mondta Barta Márta. — Ott-jártunkkor mindig megcsodáltuk a települések névtábláit, és elhatároztuk, hogy nekünk is lesz majd. Ám amikor a kivitelezéshez értünk, soha nem volt rá anyagi fedezet. Most a KHÖT-nek köszönhetően egészen más lesz a két falu arculata.
A hatályos ukrán törvények értelmében az olyan településeken, ahol a kisebbségi lakosok részaránya meghaladja a 10 %-ot, kétnyelvű településtábla helyezhető ki. Azonban sok helyen pénzhiány miatt erre nem kerül sor, illetve a közelmúltban az Oblavtodor által kihelyezett közlekedési táblák nyelvezete is számos kívánnivalót hagy maga után. Ezeket is pótolhatják a település-köszöntő táblák — nyilatkozta lapunknak Medvigy István.
— Terveink szerint az idén legalább 70 településen fogjuk kihelyezni a táblákat, eddig 30-at szállítottunk ki — tájékoztatott Dupka György. — Hasonlóképpen két-, illetve háromnyelvű táblákkal szeretnénk „megjelölni” a Szolyvai Emlékparkot, fontosabb műemlékeinket.
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....
