Az Országos Magyar Vadászati Védegylet budai székházában tartotta meg szokásos havi összejövetelét a Vadász Könyvklub Egyesület. Az egyesület tagjai az ilyen alkalmakon beszélik meg a legfontosabb dolgokat, kitűzik az új célokat, továbbá meghívnak egy-egy vendéget. Ezúttal Stók Lajos kárpátaljai vadászírót invitálták meg. Dr. Koncz István, az egyesület elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, majd hivatalosan megnyitotta az ülést. Ezt követően dr. Gergely Imre bemutatta Stók Lajos viski vadászt, vadászírót.
Stók Lajos a mintegy félórás előadásának bevezetéseként beszélt a családjáról, arról, hogyan is került kapcsolatba a természettel, az állatokkal. Többször említette édesapját és a nagyapját. A természet szeretete már gyermekként kialakult benne. Pályája nehéznek, de csodálatosnak tartja, ami olykor nagy árat követel. Lajos elmondta, hogyan vesztette el a bal szeme világát, és hogyan lőtték el az egyik lábát. A viccesebb vadásztársak azóta azzal heccelik, hogy neki könnyebb lőnie, mert a célzásnál nem kell behunynia a szemét.
A továbbiakban röviden ismertette a kárpátaljai vadászterületeket, szakmai szervezeteket, a vadászkultúrát vagy éppen annak hiányát. Elmesélte, hogyan került kapcsolatba a vadászirodalommal. Sajnálatát fejezte ki, hogy Kárpátalján nincs hagyománya ennek. Elmondta, hogy a Kárpáti Igaz Szóban már évek óta publikál vadászattal kapcsolatos cikkeket, elbeszéléseket. 2019-ben könyve is megjelent a témában Vadásztörténetek az Erdős-Kápátokból címmel, amit az Intermix Kiadó jelentetett meg.
A találkozó további részében dr. Gergely Imre, aki korábban többször vadászott Kárpátalján, ismertette a 2023-ban megjelenő jubileumi emlékalbum munkálatainak állását. A Vadász Könyvklub Egyesület jövőre méltatja megalakulásának 30. évfordulóját, a tervek szerint ez alkalomból, a tervek szerint kiadják a közösség tevékenységét feldolgozó kötetét.
