Írta: Badó Zsolt | Forrás: karpataljalap.net | 2023. szeptember 26.
Az Erdélyi család három generációjának festményeiből nyílt kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Ház kiállítótermében szeptember 21-én Munkácson. A tárlaton Erdélyi Béla, Erdélyi János, Erdélyi László, valamint Villasek Rudolf és Villasek Tibor munkáit tekintheti meg a képzőművészet iránt érdeklődő közönség.
A tárlatot megnyitó ünnepségen Villasek Tibor pontosítva sok lexikon szócikkét elmondta, hogy az Erdélyi családnak tizenegy gyermeke volt. Erdélyi Béla ötödik volt a sorban, Erdélyi János pedig a tizedik. Míg Bélának nem született gyermeke, Jánosnak kettő is, Ilona és László. Erdélyi Ilonát Villasek Rudolf festőművész, Erdélyi Béla tanítványa vette feleségül, az ő gyermekük Tibor. Így néhai édesapja, nagybátyja László, nagyapja János és annak testvére, Béla képeivel együtt állította ki most saját munkáit. Ők öten egy kárpátaljai festődinasztiát alkotnak.
Tudósítónkkal beszélgetve Villasek Tibor elmondta még: „Én ebbe a házba, ebbe a családba születtem, ezeknek a művészeknek a képei között nőttem fel. Főleg tájképfestő vagyok, csendéleteket is festek, portrét ritkán, mert nem nagyon érdekel – szerintem azt kell csinálni, amit az ember lelke, szíve diktál. Ezen a kiállításon meglehet figyelni, hogy a családon belül ki kitől tanult, hatottak-e a másikra. Jól látja, az én képeim, meg az apám képei között van egy bizonyos hasonlóság. Én így látom a világot. Nekem így tetszik.
Édesapám már a hetvenes évek elején elvitt egy alkotótáborba, 1974-ben már itt, Munkácson kiállítottam. 1975-ben beprotezsált a kárpátaljai „nagyművészek” közé egy művésztáborba, ahol én voltam a kölyök. Az nekem annyira megtetszett, azóta is szívesen megyek alkotótáborokba, ha meghívnak, szeretem azt a légkört, szeretek ott alkotni. A legtöbb képemen a kárpátaljai tájak köszönnek vissza, de jártam én már nemzetközi alkotótáborba Magyarországon, Szlovákiába, Romániába, Németországba. Jövő héten is utazok Szlovákiába” – árulta el magáról a művész.
A tárlatmegnyitón Albertné Simon Edina ungvári magyar konzul elmondta, hogy Magyarország Ungvári Főkonzulátusa korábban szintén egy újfajta kezdeményezést indított útjára, hiszen az elismert kárpátaljai festőművészek közül sokan vallhatják magukat művészdinasztiák tagjainak. „A májusban útjára indított kiállítás-sorozatunkkal a kárpátaljai művészcsaládok több nemzedékének munkásságába kívánunk betekintést nyújtani. A művészdinasztiák bemutatását Boksay József, a kárpátaljai festőiskola egyik alapítója, kiemelkedő képviselője és családja bemutatásával kezdtük meg. Nagy öröm, hogy a mai kiállítással ez a sorozat folytatódik…” – mondta el a konzul asszony.
Kopriva Attila festőművész, a Kárpátaljai Képzőművészeti Főiskola docense kiemelte, hogy az Erdélyi családhoz hasonlóan híres művészcsalád Kárpátalján a Villasek család is. Még a XIX. században híressé vált Villasek Valentin, aki a Munkács melletti Frigyesfalvai Vasgyárnak volt a fő művésze, akinek munkái nagyon elismertek voltak, többek között arany díjat kapott az iparművészeti világkiállításon. Villasek Valentin fia, Rudi bácsi vette feleségül Erdélyi János festőművész lányát, így kapcsolódott össze a két neves művészcsalád. „A művészek kiállított képein látható a nagybányai festőiskola hatása. Kiemelném közülük Erdélyi Lászlót, akinek egyedi stílusa eltér a plein air festészettől, ő átment az absztrakt művészetbe. László Ungváron élt, zenész volt, ha figyelmesen megnézzük a műveit, akkor a zene ritmusát is észrevehetjük” – mutatott rá Kopriva Attila.
Popovics Béla művelődéstörténész emlékeztetett: „Ebben a furcsa világban, ahol élünk, ebben a háborúban, amely körülvesz bennünket, a munkácsi magyarságot egy ideje megterheli az, hogy »verekednünk« kell napi szinten azért, hogy megmaradjon a magyar iskolánk, amit a gonoszság és a butaság erői megpróbálnak eltüntetni. Ebben a miliőben egy színfolt, egy megállási lehetőség ez a csoda, ami itt van most. Alkalom a szemlélődésre. Alkalom arra, hogy megálljunk, egy kicsit eltávolodjunk a napi problémáktól…” – fogalmazott Munkács város legelismertebb helytörténésze. A kiállítás megtekinthető 2023. október 10-ig, hétköznapokon 8 és 16 óra között.
Azt tudjuk, hogy május első vasárnapján anyák napja van, de azt már kevesebben, hogy mióta és miért ünnepeljük. Az egyiptomiak szerint náluk kezdődött, a görögök esküsznek Hellászra, de köze van hozzá a húsvétnak és egy amerikai feministának is.
Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír politikusa születésének 125. évfordulója alkalmából dr. Molnár Imre történész Gróf Esterházy János, a keresztény szeretet vértanúja – tragikus élete, ungvári vonatkozások címmel tartott előadást április 26-án Ungváron, majd emléktáblát lepleztek le ...
Május elseje az egyik legsokszínűbb ünnep, amelyben az ősi termékenységi rítusok, a népi hagyományok és a munkásjogokért vívott harcok fonódnak össze. Összefoglalónkban a májusfák és a Gellért-hegyi boszorkányszombatok mellett a majálisok évszázados útját is felidézzük.
Volt idő, amikor a citera hangja természetes része volt a kárpátaljai falvak mindennapjainak. Megszólalt a fonóban, a kukoricafosztáskor, disznótorban, keresztelőn, s gyakran még a lakodalmakban is: egyszerűsége, tiszta csengése és közösségteremtő ereje miatt a népélet egyik legkedvesebb hangszere v...
