Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2024. november 27.
Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének.
A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért előtt tisztelegve.
„A méltatlanul elfeledett költők közé tartozik Simon Menyhért, szűkebb pátriánk szülötte. Azon a földön, amelyet annyira szeretett, s ahol nemcsak verseivel, cikkeivel, hanem tetteivel is küzdött az itt élő magyarság sorsáért: elfelejtették.
[…]
Simon Menyhért nem tartozott a termékeny írók közé, mindössze hat kis kötete jelent meg. Ma Kárpátalján ritka az olyan könyvszerető ember, akihez eljutottak ezek a kötetek. A magyartanárok közül is kevesen ismerik költészetét. […] Életműkötete a mai napig várat magára. Megjelenik-e valaha is? Ki tudja! Megérdemelné, hogy költői tevékenysége mellett újságírói munkásságát is tanulmányozzuk, hiszen cikkeiben több olyan kisebbségi problémát is felvet, amelyek ma is időszerűek. A sors komoly megpróbáltatásokkal sújtotta: front, hadifogság, súlyos betegség, cseh uralom, börtön, újra háború, »felszabadulás«, újra börtön. A hivatalos irodalom irredentának kiáltja ki, ezért versei több mint ötven éven át nem jelentek meg nyomtatásban.
[…]
Élete egyik mozgatórugója a kisebbségbe taszított magyarság megmaradásának hangsúlyozása nemcsak költőként, hanem újságíróként és politikusként is. 1921-ben a Kassai Újság szerkesztője lesz. Itt, a Pallas Kiadónál jelenik meg első verseskötete, a Hitetlenek testvérisége. Száz számozott példány készült belőle. A kötet címét a bevezető vers adja. Két ciklusból áll: Hitetlenek testvérisége, melyben 23 vers van és Ha találkoznék a nővel című rész, mely 13 verset tartalmaz.
[…]
Hírlapírói működését 1921-ben kezdte meg Kassán, majd 1922-től szerkesztője lett Munkácson a Bródy András és Demkó Mihály lapjának, a Kárpáti Futárnak. 1923-ban Munkácson megindította a Kárpáti Híradót, melynek főszerkesztője. […] Kezdetben hetente háromszor jelent meg, és fokozatosan fejlődött napilappá. A napilapot gerinces magyarsága miatt több mint ötvenszer elkobozták, kétszer betiltották. Szerkesztőit zaklatták, bebörtönözték.
[…]
1924-ben látott napvilágot Szívet, csak szívet kötete Munkácson. A kötetben 56 verssel ismerkedhet meg az olvasó. A kötet verseit a jóság, a tisztaság, a nemesség, a szeretet, a tudásszomj hatja át, s a mindenben dúskáló, vagyonos tízezrek léhaságát ostorozza. A világbékéért, a rendért, a haladásért, az erkölcsért, az igazságért kiált.
[…]
1927-ben újabb verseskötettel jelentkezik Simon Menyhért: Életünk lényege, melyet Munkácson a Welbner Sándor Könyvnyomdája adott ki. A kötet 61 verset tartalmaz. Címét a nyitóversről kapta. Életünk lényegét az összefogásban látta.
[…]
Munkácsi újságíróskodása alatt ismerkedett meg Kéry Ilonával, akit 1925-ben feleségül vesz. Frigyükből két gyermek született: Erika (1932–??) – Simon Erika néven ismert színésznő volt – és Éva (1940–1965). Simon Menyhértet gerinces magyarsága miatt meghurcolták, lapját elkobozták, többször betiltották. Verseit a cenzúra törölte az újságokból, a kötetekből. Mozgalmas életet élt. Ahol a magyarságért tenni lehetett valamit, Simon Menyhért ott volt. Elnöke volt a Kárpátaljai Kultúrtanács magyar osztályának, vezetőségi tagja a Kárpátaljai Magyar Kultúregyletnek (KMKE), igazgatósági tagja a Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezetnek. 1932 márciusában Darkó István íróval megindította a Magyar írás folyóiratot. Több helyen tartott kultúrelőadásokat. Lapjának hasábjait állandóan a magyarság ügyének, valamint a magyar–ruszin testvériség ébren tartásának szentelte. 1938 tavaszán Európa egén sötét fellegek tornyosulnak. Csehország nem ismeri el sem a müncheni egyezményt (1938. szeptember 29–30.), sem a bécsi döntést (1938. november 2.). Mozgósítja hadseregét, Fedeles Jenőt, a Kárpáti Híradó szerkesztőjét és Simon Menyhértet letartóztatják. Előtte a Rothemere-akcióval kapcsolatban elítélték, s ellene államellenes izgatásért több ízben vádat emeltek. Az általános politikai közkegyelmek megmentették a hosszabb börtöntől. […]
1937-ben egyszerre két kötettel jelentkezik: Kisebbségi ének, Testvéreknek üzenem. A Kisebbségi ének első kiadását – nem tudjuk, mikor – elkobozták. 1937-ben jelenik meg újra. A kötet eredetileg 64 verset tartalmazott. Ebből a cenzúra hármat törölt és háromból versszakokat hagyatott ki. Az író tiltakozásul a kötetben üresen hagyta ezeket a helyeket ilyen felírásokkal: »Itt egy verset a cenzúra törölt«, »Itt két versszakot a cenzúra törölt«, »A cenzúra 13 sort törölt«. A 61 versből 29-ben kisebbségi életünk fájó kérdéseire keresi a választ: a magyarság megmaradása, történelmi múltunk, kultúrmunka, elnemzetietlenedés.
[…]
A Testvéreknek üzenem c. kötet 1967-ben jelent meg a Welbner bérelt nyomdában, Munkácson a szerző kiadásában. A vászonkötésű, kis formátumú kötetben 89 verssel ismerkedhet meg az olvasó. […] A kötetben megjelent versek témakörei a következők: a magyar kisebbség sorsa, vallásos versek, a háború ellen, a szegénység, a nyomor, a költő és a költészet feladata, a jövő, a család, táj leíró versek. A költő a kötet 29 versében mutatja be a magyar kisebbség életét, buzdít összefogásra, megbékélésre, nemzetköziségre, az anyanyelv elsajátítására. A boldogulást a testvériségben, egymás segítésében, a parasztság és a munkásosztály felemelkedésében, a művelődésben látja. Az egyke és a kivándorlás a falvak elnéptelenedéséhez vezet. Buzdítja az ifjakat, a gyerekeket magyarságuk megtartására.
[…]
1938 őszén az anyaországhoz csatolás után (1938. november 2-án Beregszászba és Munkácsra vonult be a magyar hadsereg, 1938 november 3-án Ungvárra) Simon Menyhértet áthelyezik Ungvárra, szórványgondozó lesz, majd tanügyi tanácsos. […] 1944. őszén behívják katonának, és egy katonavonattal elindítják Nyugat felé. Felesége és két lánya Budapestre menekül. Simon Menyhértet tolmácsként alkalmazzák a Budapesti Polgármesteri Hivatalnál. […] Keveset tudunk további életéről…
1948. augusztus 31-én Ortutay Gyula vallási és közoktatási miniszter kinevezi tanügyi főtanácsosnak.
[…] 1948. március 20-án a tankönyvkiadó fordítójává nevezik ki. 1952. november 7-én eltávozik az élők sorából.”
Hamarosan nyílik az Attila című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat építése már javában zajlik, a héten a kiállítás legnagyobb műtárgya, Haan Antal: Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festménye is megérkezett.
Punykó Zsuzsát fodrászként ismertem meg Beregszászban, mit sem sejtve arról, hogy énekel. Egyszer aztán láttam egy videót, melyben egy gyönyörű dalt adott elő, és megismerhettem csodálatos hangját. Nézve a videót az jutott eszembe, hogy ezt mindenkinek hallania kell. Nem értettem, hogy miért nem lép...
Dercen község szülöttei közül figyelemre méltó életutat járt be Dercsényi László királyi tanácsos, beregszászi törvényszéki bíró, 1848-as honvédhuszár százados, aki tetteivel bevéste magát vidékünk történelmébe, de nagy hírnévre tett szert Kárpátalján és Magyarországon is Fodor Géza, a kárpátal...
1688. január 17-én foglalta el Antonio Caraffa császári tábornok Munkács várát, melyet Zrínyi Ilona és a Thököly Imréhez hű maroknyi kuruc őrség két éven keresztül védelmezett I. Lipót király (1657-1705) hadaival szemben.
